Mindenkit megtéveszt a rettegett olajhatalom: lerántották a leplet Irán gyengepontjáról, ez döntheti el a háborút?

Irán a Közel-Kelet egyik legnagyobb és legösszetettebb országa, nem véletlen, hogy erős problémába ütközött az Egyesült Államok offenzívája a perzsa állammal szemben, de a gazdasági és társadalmi mutatók alapján nem minden területen tartozik az élmezőnybe. A Visual Capitalist összeállítása több kulcsadat mentén hasonlítja össze az országot a régió többi államával.

Irán közel 90 millió lakossal rendelkezik, ezzel a régió egyik legnépesebb országa. Csak Egyiptom előzi meg jelentősen. Ez a méret komoly geopolitikai súlyt ad az országnak, különösen a munkaerő és a belső piac szempontjából.

Az adatok alapján Irán sajátos helyet foglal el a régióban, mert a mérete és a gazdasági teljesítménye nincs egyensúlyban. A közel 93 milliós népesség messze kiemeli a mezőnyből, miközben a gazdaság összmérete csak közepesnek számít. A 356 milliárd dolláros GDP elmarad nemcsak Szaúd-Arábiától, hanem Izraeltől és az Egyesült Arab Emírségektől is, pedig ezek az országok jóval kisebb lakossággal működnek. Ez azt jelzi, hogy az iráni gazdaság termelékenysége alacsonyabb, és a növekedés nem tud lépést tartani a népességgel.

Ez a különbség még erősebben látszik az egy főre jutó GDP-ben. Irán alig haladja meg a 4000 dollárt, miközben a régió gazdagabb államai 30–70 ezer dolláros szinten állnak. Még Izrael is többszörös szintet ér el, pedig nem rendelkezik jelentős fosszilis energiahordozókkal. Az adatokból az látszik, hogy Irán nyersanyagokban erős, de ezt nem tudja olyan hatékonysággal jövedelemmé alakítani, mint az öböl menti országok.

Energiában kulcsszereplő

Irán a világ egyik legnagyobb olaj- és földgázkészletével rendelkezik. A Közel-Kelet pedig a globális olajtermelés közel 30 százalékát adja, ebben Irán is meghatározó szereplő. Az energiaexport az ország egyik legfontosabb bevételi forrása, és fontos geopolitikai eszköz is.

Irán katonai szempontból a legerősebb országok közé tartozik a régióban. Nagy létszámú hadsereggel és jelentős rakétaarzenállal rendelkezik. A Hormuzi-szoros gyakorlatilag leállt, miközben ez az útvonal a világ olajszállításának mintegy 20 százalékát érinti.

Regionális súly, korlátokkal

Irán egyszerre regionális nagyhatalom és gazdaságilag korlátozott szereplő:

• erős katonai és geopolitikai jelenlét
• jelentős energiaforrások
• nagy népesség és piac
• alacsonyabb életszínvonal a régió gazdagabb államaihoz képest

Ez a kettősség meghatározza az ország szerepét a Közel-Keleten. Az adatok összességében azt mutatják, hogy Irán klasszikus nagy ország a régióban, amelynek geopolitikai súlya jelentős, de a gazdasági teljesítménye ezt nem követi. A méret, az energiahordozók és a katonai képességek erős pozíciót adnak, miközben az életszínvonal és a gazdasági hatékonyság inkább a középmezőnyhöz köti az országot.

Nem tudni, mi lesz a háború vége

Ahogy arról korábban írtunk, a közel-keleti konfliktus új szintre lépett, miután a lebombázott Irán nyíltan példátlan megtorlást ígért az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. A fenyegetés nemcsak katonai, hanem gazdasági következményekkel is járhat, ami komolyan veszélyeztetheti Donald Trump stratégiáját is.

A feszültséget az amerikai és izraeli támadások robbantották ki, amelyek súlyos csapást mértek az iráni vezetésre és infrastruktúrára. Teherán erre válaszul több fronton is támadásokat indított, és egyértelművé tette, hogy további lépések várhatók.

A konfliktus egyik kulcseleme a Hormuzi-szoros, amely a globális energiaszállítás egyik legfontosabb útvonala. Bár Irán jelezte, hogy a humanitárius szállítmányokat átengedi, a térség továbbra is rendkívül bizonytalan, ami az olaj- és gázpiacokra is erős nyomást helyez.

Azonban már látni a fényt az alagút végén, mint kiderült, egy amerikai diplomata megerősítette, hogy a napokban létrejön a hivatalos találkozó Irán és az Egyesült Államok között. A jelenleg is zajló közvetett kommunikáció már most mindkét fél részéről pozitív lépéseket eredményezett. Donald Trump amerikai elnök nem rendelt el katonai csapást az iráni energetikai infrastruktúra ellen. Cserébe Teherán ismét biztosítja az olajszállító hajók szabad áthaladását a Hormuzi-szoroson.