Vasárnap hajnalban újabb légicsapások érték Iránt, miközben Teherán is támadásokat indított Izrael ellen.
A washingtoni vezetés szerint a 3500 fős egység átirányítása taktikai rugalmasságot biztosít az elnök számára, bár az amerikai külügyminiszter a harcok közeli lezárulására számít.
A közel-keleti háború miatt Szaúd-Arábia kénytelen volt aktiválni a régóta létező vészforgatókönyvét, miután a Hormuzi-szoros működése ellehetetlenült.
Irán súlya eddig is meghatározta a Közel-Kelet erőviszonyait, az elmúlt napok fejleményei azonban új szintre emelték a konfliktust.
Irán beleegyezett, hogy megkönnyíti és felgyorsítja a humanitárius segélyszállítmányok áthaladását a Hormuzi-szoroson.
Bár a háttérben, közvetítőkön keresztül már zajlanak az egyeztetések, Washington végső célja egy átfogó megállapodás megkötése és Teherán atomprogramjának megfékezése.
A jemeni húszi lázadók az iráni háború február végi kitörése óta először indítottak ballisztikus rakétákat Izrael ellen.
Izraeli-amerikai légicsapásokkal vettek célba több atomlétesítményt Irán középső részében -
Brutális áremelkedés rázta meg a nemzetközi légiközlekedést: márciusban egyes Ázsia–Európa útvonalakon több mint 560%-kal ugrottak meg a repülőjegyárak.
Az Egyesült Államok és Irán közötti fegyveres konfliktusban Donald Trump amerikai elnök újabb tíznapos haladékot adott Teheránnak.
A közel-keleti konfliktus nyomán kialakult globális héliumhiány egyre súlyosabb fennakadásokat okoz a technológiai iparágak, különösen a félvezetőgyártás ellátási láncaiban.
A Pentagon tervei között stratégiai szigetek és olajszállító hajók elfoglalása, valamint nukleáris létesítmények bombázása is szerepel.
Az európai termelés már a 2022-es energiaválság idején megcsappant a magas földgázárak miatt,
Tajvan egyre jobban tart attól, hogy Kína a saját javára fordítja az Egyesült Államok közel-keleti lekötöttségét.
Februárban jelentősen emelkedtek az amerikai importárak, elsősorban az energia drágulása miatt, írta a Reuters az amerikai munkaügyi minisztérium adatai alapján.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt tartósan magasan maradó energiaárak súlyos gazdasági válsággal fenyegetik Európát.
Az Egyesült Államok több ezer katonát készül a Közel-Keletre vezényelni a konfliktus eszkalációja közepette, írta a Reuters amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Az iráni vezetés szerint Washington valójában nem tárgyal senkivel, és a diplomáciai kommunikáció inkább politikai eszköz.
A Közel-Keleten kirobbant háború nemcsak az energiapiacokat, hanem a használt autók nemzetközi kereskedelmét is megzavarta.
A Brent olaj ára mintegy 5%-kal esett a reggeli kereskedésben, miután Washington tárgyalási javaslatot küldött Iránnak.
