Sorsdöntő csúcstalálkozó Pekingben: a háború, a kereskedelem és Tajvan is terítékre került

A Nagy Népi Csarnok előtt díszőrség, díszlövések és az amerikai himnusz fogadta Trumpot. A ceremónia során az elnök többször is megállt, hogy üdvözölje a kínai és amerikai zászlókkal integető gyerekeket. "Ön nagyszerű vezető, ezt mindenkinek mondom" – jelentette ki az amerikai elnök, aki később az Ég Templomának meglátogatásakor Kína szépségét méltatta. Az ünnepélyes hangulat figyelemre méltó fordulat attól a politikustól, aki kampányaiban rendszeresen és keményen bírálta Pekinget. Korábban a Covid-19-et "kínai vírusnak" nevezte, és megígérte, hogy Kínát megfizetteti a károkért.

A zárt ajtók mögött zajló, több mint kétórás tárgyaláson Hszi Csin-ping egyértelművé tette, hogy Tajvan a legfontosabb kérdés a két ország között. Hangsúlyozta, hogy ha a helyzetet rosszul kezelik, az rendkívül veszélyes irányba sodorhatja a kétoldalú kapcsolatokat, sőt, akár fegyveres összeütközéshez is vezethet. Kína határozottan ellenzi a Tajvannak szánt, 14 milliárd dolláros amerikai fegyvercsomag jóváhagyását. Ezzel szemben Washingtont törvény kötelezi arra, hogy biztosítsa a sziget önvédelmét. Bár a beszélgetésen szóba került, a Fehér Ház közleménye meg sem említette Tajvan kérdését.

A csúcstalálkozóra az iráni háború árnyéka is rávetült. A Hormuzi-szoros, amelyen normál körülmények között a világ olaj- és földgázszállítmányainak ötöde halad át, jelenleg nagyrészt le van zárva az Irán elleni amerikai-izraeli bombázások megindulása óta. Ez komoly zavarokat okoz a globális energiaellátásban is. Trump azt reméli, hogy Peking nyomást gyakorolhat Teheránra a szoros megnyitása és egy békemegállapodás érdekében. A Fehér Ház közleménye szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez, a szorosnak pedig nyitva kell maradnia. Kínának ugyanakkor megvannak a saját érdekei is: a csütörtökön nyilvánosságra hozott hírek szerint Teherán már egyezséget kötött bizonyos kínai hajók biztonságos átengedéséről.

A kereskedelmi tárgyalások terén Hszi Csin-ping arról számolt be, hogy a szöuli előkészítő egyeztetések "kiegyensúlyozott és pozitív eredményeket" hoztak. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter Boeing-gépek nagyobb tételben történő megrendelését, valamint a kétoldalú kereskedelmi mechanizmusok kidolgozását vetítette előre. Kína hajlandóságot mutatott mezőgazdasági termékek, például szójabab és marhahús, illetve energiahordozók vásárlására. Cserébe viszont a chipgyártó berendezésekre és a fejlett félvezetőkre vonatkozó amerikai exportkorlátozások enyhítését várja el.

Trumpot mintegy harminc nagyvállalati vezérigazgató kísérte el Pekingbe, köztük Elon Musk, Tim Cook és az Nvidia vezetője, Jensen Huang. Utóbbi az amerikai elnök személyes meghívására, az utolsó pillanatban csatlakozott a delegációhoz. Huang jelenléte különösen fontos, ugyanis a Reuters értesülései szerint az Egyesült Államok mintegy tíz kínai vállalatnak már engedélyezte az Nvidia H200-as, csúcskategóriás mesterséges intelligencia chipjeinek beszerzését. Ezen cégek között található az Alibaba, a Tencent, a ByteDance és a JD.com is, ám eddig egyetlen szállítás sem valósult meg. A vásárlók egyenként legfeljebb 75 ezer chipet rendelhetnek, a forgalmazásra pedig a Lenovo és a Foxconn kapott jóváhagyást.

A csúcstalálkozó zárásaként Trump szeptember 24-re meghívta Hszi Csin-pinget a Fehér Házba. A kínai elnök ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy "a kínai nemzet nagy megújulása" és a "Make America Great Again - Tegyük Amerikát újra naggyá" jelszó kéz a kézben járhat egymással. A két vezető megállapodott abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a következő három évre "konstruktív, stratégiai és stabil" keretek közé helyezik.