Kiszivárgott a kíméletlen vészforgatókönyv: ha Donald Trump alkudozása elbukik, célzott likvidálások jöhetnek

Több izraeli forrás szerint a legfőbb félelem az, hogy Trump belefárad az alkudozásba, és csupán részleges megállapodást köt. Ez a paktum az iráni nukleáris programot csak részben számolná fel, miközben enyhítené a rezsimre nehezedő gazdasági nyomást. Egy ilyen forgatókönyv izraeli szempontból befejezetlen vállalkozássá tenné a háborút. A Fehér Ház ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy Irán helyzete tarthatatlan. Rámutattak: a perzsa állam ballisztikusrakéta-arzenálja megsemmisült, haditengerészete elsüllyedt, és proxi szervezetei is meggyengültek. Emellett az iráni kikötők amerikai blokádja napi 500 millió dolláros veszteséget okoz Teheránnak.

A háború tizedik hetére a tárgyalások fókusza jelentősen beszűkült. Eredetileg Washington öt célt tűzött ki: a dúsított urán eltávolítását, az urándúsítási kapacitások felszámolását, a ballisztikusrakéta-program megszüntetését, a proxi hálózat lebontását, valamint az átfogó nukleáris ellenőrzést. Mára azonban az egyeztetések lényegében az urándúsítás és a Hormuzi-szoros újranyitása körül forognak. Netanjahu maga is alkalmazkodott ehhez a változáshoz. Egy februári, öt feltételt tartalmazó listájából a legutóbbi nyilatkozatában már csak a dúsított urán teljes eltávolítását, illetve a dúsítási képességek felszámolását emelte ki.

Izraeli források szerint Netanjahu elsősorban a Trumppal fenntartott közvetlen csatornájára támaszkodik. Ennek oka, hogy nem bízik maradéktalanul Steve Witkoff különmegbízottban és Jared Kushnerben, akik az iráni tárgyalásokat vezetik. Az izraeli miniszterelnök a Pakisztánon, Kataron, valamint Iránon keresztüli háttércsatornákból szerzett hírszerzési információk alapján próbálja összerakni a diplomáciai képet. A Fehér Ház ugyanakkor egyértelművé tette: Witkoff és Kushner élvezi az elnök teljes bizalmát.

Jeruzsálemben különösen egy olyan ideiglenes megállapodástól tartanak, amely meghosszabbítaná a tűzszünetet és újranyitná a Hormuzi-szorost, miközben a nukleáris kérdés rendezését egy későbbi szakaszra halasztaná. Jelenleg pontosan ez Irán ajánlata. Netanjahu volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Meir Ben Sabbat az izraeli Makor Rison napilap hasábjain amellett érvelt, hogy egy ilyen egyezmény nem stabilizálhatja a meggyengült iráni rezsimet. Ennek alátámasztására Trump egy korábbi megjegyzésére hivatkozott, miszerint "talán jobb lenne megállapodás nélkül".

Izrael konkrét feltételekkel igyekszik befolyásolni a tárgyalásokat. A 2015-ös iráni atomalku (JCPOA) hibáiból okulva két fő kikötést szeretnének érvényesíteni. Az egyik az urándúsítás teljes tilalma a megállapodás hatálya alatt, a másik pedig a mélyen a föld alá épített fordói létesítmény, illetve a Pickaxe Mountain telephely teljes lebontása. Egy magas rangú izraeli katonai tisztviselő egyértelművé tette: ha a háború az iráni dúsított urán kivonása nélkül ér véget, azt Izrael kudarcként értékeli. Eközben az Egyesült Államok és Izrael továbbra is folyamatosan koordinálja a lehetséges katonai terveket arra az esetre, ha a diplomácia kudarcot vallana. Ezek a vészforgatókönyvek magukban foglalják az iráni energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, valamint a rezsim vezetőinek célzott likvidálását is.