Ezt rengeteg magyar minden évben elrontja az adóbevallásban: súlyos bírság is lehet a vége, jobb odafigyelni

Az adózás egy olyan közös ügy, amely mindenkit érint: a munkavállalókat és a munkáltatókat, valamint a vállalkozókat és vállalatokat. Az adózást azonban hajlamosak vagyunk egy adminisztratív teherként, mint lehetőségként értékelni, miközben jelentős összegek megtakarítására lenne lehetőség. Nem is szólva arról, hogy az adózásra a minimálisnál több figyelmet fordítva, elkerülhetünk olyan hibákat, amelyek súlyos bírságot eredményezhetnek. Az adózás pedig arra is lehetőséget adna, hogy visszatekintsünk a lezárt pénzügyi évre, a kimutatások alapján elgondolkodjunk azon, min kell változtatni, min lehet javítani. Erre azonban végképp kevés cég és magánszemély szánja rá magát.

A Pénzcentrum adózási cikksorozatában hazai tanácsadó cégeket kérdezünk magánszemélyeket és cégeket is érintő kérdésekről. Ebben a cikkben szakértők segítségével vesszük sorra, hogy magánszemélyek esetében melyek a leggyakoribb hibák az adóbevallás kitötése közben, milyen kockázatokkal járnak a hiányos bevallások, és milyen lehetőségeket hagynak ki azok, akik nem foglalkoznak tudatosan saját adóügyeikkel. 

Ezt a hibát rengetegen elkövetik

Bagdi Lajos, a Niveus partnere lapunknak elmondta, hogy sokan nem ellenőrzik a NAV által készített tervezetet, pedig abból hiányozhatnak például külföldi jövedelmek vagy egyes egyéb bevételek (például magánszemélynek történő ingatlanbérbeadásból származó jövedelem). Gyakori hiba a kedvezmények (pl. családi kedvezmény, személyi kedvezmény, vagy például az első házasok kedvezmény) elfelejtése vagy rossz érvényesítése. Előfordul az is, hogy valaki egyáltalán nem vall be minden jövedelmet (pl. bérbeadás, alkalmi bevétel). Tipikus adminisztrációs hiba az elírás vagy hibás adat (bankszámla, adóazonosító). Sokan a határidőt is elmulasztják, ami automatikus problémákat okozhat - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Szücs Andrea, a KPMG Associate Partner szakértője elmondta, hogy ha magyar munkaviszonyból származó jövedelmen kívül más bevételt is szereztünk az adóév során (például ingatlan bérbeadás, alkalmi munka, külföldi munkavégzés, pénzügyi bevételek – kamat, tőzsdei ügylet), javasolt adótanácsadó bevonása, különösen külföldi forrású jövedelmek esetében.

Sokan nem vallják be az ingatlan-bérbeadásból, alkalmi munkából, külföldi munkavégzésből származó vagy pénzügyi (pl. kamat, tőzsdei ügylet) bevételeket. Fontos kiemelni, hogy a NAV a nemzetközi AEOI/CRS megállapodások révén egyre több külföldi jövedelemhez jut hozzá, így a külföldi bankszámlákon keletkezett kamat, részvényhozam, vagy bérbeadásból származó bevétel rejtve maradása komoly adókockázatot jelent, mivel ezeket az adatokat a NAV összeveti a magyar bevallással, és hiány esetén büntetést alkalmazhat

- mondta a szakértő lapunknak. Egy másik gyakori hiba a szakértő szerint az adókedvezmények hibás igénylése: Például családi kedvezmény esetén gyakran előfordul, hogy mindkét szülő teljes mértékben igénybe veszi a családi kedvezményt, holott azt csak egyszer lehet elszámolni. Ha mindkét szülő a teljes kedvezményt veszi igénybe, a NAV rendszerében is ez jelenik majd meg (hiszen a másik szülő nevét és adóazonosító jelét is szerepeltetni kell), ez pedig adóbírságot és pótlékot is eredményezhet. Ilyenkor az egyik félnek vissza kell fizetnie a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményt kamattal együtt, valamint akár büntetést is kaphat.

Érdemes nem elfelejteni az egyéb adókedvezményeket sem, mint például az első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékosság utáni kedvezmény, vagy a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések kedvezménye

- mutatott rá. Szintén a gyakori hibák közé tartozik a személyes adataink, bankszámlaszámunk hibás megadása vagy a határidőn túl történő benyújtás vagy az igazolások, mellékletek hiánya: Egy ellenőrzés során továbbá problémát jelenthet, igazolások, mellékletek nélkül véglegesítettük a bevallást, legyen szó például a tartós betegségről vagy a diákhitel törlesztéséről szóló igazolásról. Ilyen esetben a NAV a kedvezményt megvonhatja, a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezményt pedig vissza kell fizetni - mondta el a KPMG szakértője.

Dr. Paulik Laura, a Deloitte adóosztályának, magánszemélyek adózásával foglalkozó csoportjának szenior menedzsere lapunknak elmondta, hogy az adóbevallás kapcsán a legnagyobb körültekintés mellett is előfordulhatnak különböző mértékű és súlyú hibák. "Nagy segítséget jelent, hogy a NAV elkészíti a bevallástervezetet a kifizetőktől kapott adatokkal, és amennyiben helyes a tervezet, nincs vele további teendője az adózónak. Ugyanakkor sokan elfelejtik, hogy a NAV kizárólag a magyar kifizetőktől rendelkezik adattal a tervezet elkészítéséhez, és kizárólag a jogszabály által meghatározott jövedelmek tekintetében. Bizonyos jövedelmek esetén pedig az adatszolgáltatás a kifizetésről megtörténik, ugyanakkor az adó bevallása és megfizetése az adózó feladata az éves adóbevallással" - mondta el a szakértő.

A tervezetben nem rendezett magyar, valamint a külföldi forrásból származó jövedelmekhez kapcsolódó adókötelezettséget az adózónak kell tehát megfelelően megállapítania és teljesítenie. Fontos figyelemmel lenni például a különböző (belföldi és külföldi) befektetésekből származó jövedelmekre – az adóhatóság az automatikus nemzetközi információcsere keretében kapott adatok alapján a külföldi pénzügyi intézményen keresztül, akár digitális, fiókhálózattal nem rendelkező szolgáltatóknál vezetett számlán realizált jövedelemre is felfigyelhet

- tért ki erre a dr. Paulik Laura. A szakértő szerint a tapasztalatok alapján emellett az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi részvényprogramokban való munkavállalói részvételre is, és a munkavállalók nem feltétlen vannak tisztában azzal, hogy alapvetően az ő felelősségük a megszerzett jövedelem megfelelő bevallása és az adó megfizetése.

Honyek Péter, a PwC személyi jövedelemadóval foglalkozó tanácsadási csapatának igazgatója pedig rámutatott, hogy elmúlt az az idő, amikor a leggyakrabban előforduló hiba az volt, hogy az adózók nem írták alá a bevallást. Idén a legtöbb hiba abból származhat, ha valaki ellenőrzés nélkül fogadja el a bevallási tervezetet vagy nem is nézi meg az adóhatóság által elkészített tervezetet.

Sokan azt gondolják, hogy mivel a bevallási tervezetet a NAV készíti el, így annak jónak kell lennie. De a bevallási tervezet leginkább a munkáltatók által riportált adatokat tartalmazza, amelyek nagyrészben a munkavállalók által adott adóelőleg-nyilatkozatokra építenek. Azaz a bevallási tervezet csak akkor lehet tökéletes, ha a magánszemély helyesen és időben nyilatkozott az adóalap-kedvezményekről. Ez 2025-ben különösen nehéz volt, mivel három kedvezményrendszer is változott - év közben

- mondta lapunknak a szakértő, aki kitért a változásokra is: 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nőtt a családi kedvezmény összege; ugyancsak az év második felétől mentesül az adózás alól a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj; valamint október 1-jétől adómentessé váltak a háromgyermekes anyák.

"Következésképpen azoknál a családosoknál vagy anyáknál, akiket érinthetnek a fenti változások, a bevallási tervezet nem biztos, hogy helyes. Könnyen előfordulhat, hogy bizonyos kedvezmények hiányoznak belőle, vagy azok nem teljes értékben szerepelnek. Így az érintetteknek először mindenképpen meg kell érteniük azt, hogy a 2025-ös év három elkülönülő időszakában milyen kedvezményekre lehetnek jogosultak. Csak ezután érdemes a bevallási tervezetet ellenőrizni és esetlegesen módosítani" - tanácsolta Honyek Péter.

A szakértő szerint egy másik gyakran előforduló hiba az, hogy az adózók az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmük után nem fizetnek adóelőleget, vagy az adóelőleget nem vallják be. Továbbá sokan elfeledkeznek arról, hogy a külföldi jövedelmeiket is be kell vallaniuk. Ha például egy Magyarországon lakó magánszemélynek van egy osztrák bankszámlája, akkor az ott jóváírt kamatot Magyarországon kell leadóznia - mondta a szakértő, aki szerint külön érdekesség, hogy az Egyesült Államokban élő magyar állampolgárok - a magyar lakcímkártyával nem rendelkező kettős állampolgárok kivételével - is kötelesek magyar adóbevallást benyújtani, és egyes jövedelmeik után magyar adót is kell fizetniük.

Magánszemély is kaphat bírságot, ellenőrzést is

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint a hiányos bevallás adóhiányt eredményezhet, amit utólag meg kell fizetni, ehhez kapcsolódhat adóbírság is. Mindazonáltal késedelmi pótlék és mulasztási bírság is kiszabható. Súlyosabb esetben adóellenőrzés indulhat. Ha a hiba szándékosnak minősül, az akár komolyabb szankciókat is hozhat. Fontos viszont tudni, hogy önellenőrzéssel lehet pótolni a mulasztást. Ebben az esetben „csak” önellenőrzési pótlék fizetendő, ha többlet adófizetési kötelezettség keletkezik - mondta a szakértő.

Dr. Paulik Laura, a Deloitte szakértője is azt emelte ki, hogy a jövedelem megfelelő bevallásának, illetve az adó megfizetésének elmulasztása alapvetően különböző bírságokhoz, pótlékokhoz vezethet. A NAV mulasztási bírsággal szankcionálhatja egyrészt önmagában az adókötelezettség megszegését, emellett adóhiány esetén adóbírság, késedelmes megfizetés miatt pedig késedelmi pótlék is felmerülhet - mondta el.

A NAV az automatikus nemzetközi információcsere keretében kapott adatok alapján könnyen azonosíthatja az eltéréseket. Fontos ugyanakkor, hogy az elmúlt években egyre nagyobb számban megindított ún. támogató eljárásokkal az adóhatóság elsősorban lehetőséget ad a magánszemélynek az eltérés tisztázására, és tényleges hiba esetén az önellenőrzéssel történő korrekcióra. Sikeres támogató eljárás esetén tehát a feltárt hiba önellenőrzéssel javítható, ebben az esetben pedig csak önellenőrzési pótlék merülhet fel az adózó számára

- mondta el lapunknak a szakértő.

Szücs Andrea, a KPMG szakértője azt emelte ki, hogy a bírságok, pótlékok elkerülésének legegyszerűbb módja, ha szakavatott segítséget veszünk igénybe már az adóbevallás elkészítésekor. Különösen igaz ez bonyolult vagy külföldről származó jövedelmek esetén, hiszen a szabályok és ellenőrzések egyre szigorodnak. Ha már megtörtént a baj és hatósági eljárás indul, kiemelten fontos, hogy a NAV-val való kommunikációt szakember (pl. adótanácsadó) lássa el, mert ezzel mérsékelhetők a negatív következmények.

A szakértő szerint mulasztási bírság esetén magánszemélyt az adóhatóság akár 400.000 forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja, ha megszegi az adókötelezettségre vonatkozó szabályokat. Ide tartozik a hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítés, illetve a teljesítés elmulasztása. A bírság mértékét a NAV az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg, a maximális összeget súlyos, ismétlődő vagy szándékos mulasztás esetén szabják ki.

Adóbírság akkor fizetendő, ha a NAV ellenőrzése során adóhiányt (például "elfelejtett" tétel miatt be nem vallott jövedelmet) tár fel, a feltárt adóhiány 50%-áig terjedő adóbírságot szabhat ki. A meg nem fizetett vagy késedelmesen fizetett adóra pedig késedelmi pótlékot kell fizetni. A törvényi rendelkezések szerint a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. A pótlékot a NAV a tényleges késedelem időtartamára számítja fel - magyarázta a szakértő.

Az önellenőrzési pótlék akkor merül fel, ha egy adózó utólag, önmaga javítja ki valamely korábbi adóbevallását úgy, hogy emiatt pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az önellenőrzési pótlékot a pótlólagosan befizetendő összeg alapján számítják ki, minden késedelmes nap után az adott évben érvényes jegybanki alapkamat 1/365-öd része

- fejtette ki a KPMG szakértője, aki kitért a jogosulatlan adókedvezmény visszafizetésére is. Ugyanis amennyiben például családi kedvezményt jogtalanul vett igénybe pl. mindkét szülő teljes összegben, a NAV a kedvezmény visszafizetésére, pótlék és adóbírság megfizetésére is kötelezheti az egyik felet.

Honyek Péter, a PwC szakértője pedig elmondta, hogy ha az adóhatóság egy ellenőrzés keretében állapítja meg azt, hogy bizonyos jövedelmek kimaradtak a bevallásból, akkor jellemzően 50% adóbírságot és késedelmi pótlékot állapít meg. De a NAV az esetek túlnyomó többségében, több mint 90%-ban jogkövetési eljárásokat indít, és nem adóellenőrzéseket. Az ilyen eljárások végén az esetleges hibákat a magánszemélyek önellenőrzés keretében korrigálhatják úgy, hogy adóbírságot nem kell fizetniük.

A NAV adózóbarát megközelítését jól mintázza az, hogy a magánszemélyek személyes adózásával kapcsolatban az adóhatóság nagyon ritkán indít büntetőeljárást annak ellenére, hogy az 500 ezer forintot meghaladó szándékos adóelkerülés - ami már 3,7 millió forint ingatlan bérleti díj eltitkolása esetén is megvalósul - elméletileg már költségvetési csalásnak minősülne. A külföldi befektetésekből származó jövedelmekről a NAV teljeskörű információt kap nemzetközi adatcsere keretében. Ezért, ha ezek a jövedelmek hiányoznak a bevallásból, akkor ennek az indokát a NAV egy támogató eljárás vagy jogkövetési eljárás során fogja megvizsgálni

- mondta a szakértő lapunknak a NAV adózóbarát gyakorlatáról.

Érdemes megállni egy pillanatra májusban

A legtöbb adózó, főként akiknek nem szorul kiegészítésre a NAV által készített adóbevallás tervezete és nem sok adókedvezményre jogosultak, pusztán adminisztrációs teherként éli meg az adóbevallás beadását. Pedig az adóbevallás tüzetes áttekintése nem csak arra szolgálhat, hogy adókedvezményt érvényeítsünk, vagy az esetleg hibákat elkerülve a bírságokat, pótdíjakat megússzuk. Lehetőséget adna ez az időszak, hogy tisztába kerüljünk pénzügyeinkkel, és átgondoljuk, mit csinálhatnánk másként.

Dr. Paulik Laura, a Deloitte szakértője szerint a tervezet nem megfelelő átnézése a hibákon, hiányosságokon túl eredményezheti azt is, hogy a magánszemély elesik valamely rendelkezési jogosultságtól, vagy akár kedvezőbb adókötelezettséghez vezető választási lehetőségtől, kedvezménytől. "A bevallás benyújtásával összefüggésben egyrészt lehetőség van arra, hogy a magánszemély – szigorúan a bevallási határidőig – a személyi jövedelemadója 1-1%-áról rendelkezzen, emellett a bevallásban van lehetőség rendelkezni a különböző önkéntes kölcsönös pénztárakba, nyugdíjbiztosítókba, nyugdíj-előtakarékossági számlákra vonatkozó adójóváírásokról is (a rendelkezések egy részét a NAV a megelőző év bevallásából szerepelteti a tervezetben). Ha pedig a magánszemély valamely kedvezmény érvényesítésére jogosult, de azt évközben nem vette igénybe, erre az adóbevallásban is van lehetősége" - mondta a szakértő.

Összetettebb háttértudást igényelhet, de szintén említésre méltó a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem esetén a kedvezőbb árfolyam választásának lehetősége. A jövedelmet minden esetben forintban kell meghatározni a bevallásban, azonban a magánszemélynek a kifizetőhöz képest nagyobb mozgástere van az alkalmazandó árfolyam meghatározásában. Egy magyar kifizető által kezelt, de külföldi pénznemben megszerzett jövedelem esetén érdemes lehet a kifizető által alkalmazott árfolyamot eszerint megvizsgálni, és szükség szerint felülírni a bevallás készítésekor

- hívta fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint aki nem nézi át a bevallását, lemarad arról, hogy megértse saját pénzügyi helyzetét.

Nem látja pontosan, miből mennyi jövedelme származik, és hol fizet sok adót. Kimarad a tudatos adóoptimalizálás lehetősége is. Cégeknél ez azt jelenti, hogy a tulajdonos nem érti a vállalkozás valódi teljesítményét. Így stratégiai döntések sem születnek mindig megalapozottan. Továbbá a hiányos, vagy hibás bevalláshoz egyéb jogkövetkezmények is kapcsolódhatnak

- mondta lapunknak a szakértő. 

Szücs Andrea, a KPMG szakértője szerint mivel a bevallás tartalmáért minden magánszemély saját maga felelős, érdemes körültekintően eljárni. A kiaknázatlan kedvezmények érvényesítése és a kockázatok elkerülése érdekében szükség lenne nagyobb odafigyelésre. 

A bevallás gondos kitöltésével többféle adókedvezményt is igénybe vehetünk – például családi kedvezmény, egészségpénztári befizetés, első házasok vagy súlyos fogyatékosság utáni kedvezmény. Egy kis odafigyeléssel akár több tízezer vagy százezer forint is visszajárhat, amit sokan csak azért nem használnak ki, mert automatikusan, anélkül töltik ki, adják be a bevallásukat, hogy utánanéznének a lehetőségeknek

- mondta a szakértő lapunknak. Arra is kitért: aki nem szán kellő figyelmet a bevallásra, az nemcsak lehetőségeket hagy ki, de felesleges kockázatokat is vállal. Például hibás adatmegadás, igazolások hiánya vagy elfelejtett mellékjövedelmek miatt a NAV bírságot, pótlékot alkalmazhat vagy akár kedvezményeket is megvonhat. Ezek elkerülése érdekében érdemes szakértői segítséget kérni, főleg akkor, ha a jövedelmi helyzetünk nem csak magyar munkaviszonyból származik vagy bonyolultabb, mert így biztosan nem marad ki semmilyen fontos tétel.

Honyek Péter, a PwC szakértője kitért rá, hogy a magánszemélyek nyolcféle adóalap kedvezményre és háromféle adózási rendelkezésre (önkéntes pénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ-R) lehetnek jogosultak. A bevallás kitöltése során jöhetnek rá az érintettek arra, hogy például a fennálló laktózintoleranciára, cukorbetegségre vagy egyes daganatos betegségekre tekintettel jogosultak lehetnek a személyi kedvezményre. Vagy a bevallás kitöltése emlékeztetheti őket arra, hogy a nyugdíjuk kiegészítése érdekében célszerű lenne egy nyugdíjbiztosítást kötniük vagy egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz csatlakozniuk - mutat rá a szakértő.

A kisebb, családi vállalkozások esetén még könnyebben előfordulhat, hogy a társasági adóbevallás elkészítése és a kedvezmények áttekintése során jön rá a tulajdonos, hogy bizonyos kedvezményekre jogosult lehet. Valószínűleg kevés vállalkozó tudja, hogy 2025-ben, év közben kedvezőbbé vált az a kedvezményrendszer, amelyet a legfeljebb 10 foglalkoztatottal működő mikrovállalkozások akkor vehetnek igénybe, ha növelik a munkavállalók számát. Tehát a kisvállalkozóknak is most érdemes egyeztetniük a könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal - mondta el Honyek Péter.