Ismeretlen fegyveresek csaptak le a tengeren: tovább nő a feszültség a Hormuzi-szorosnál

A UKMTO tájékoztatása szerint a hajót a Fudzsejrától 70 kilométerre északkeletre lévő horgonyzóhelyén foglalták el "illetéktelen személyek". A szervezet nem azonosította sem a vízi járművet, sem az elkövetőket, azonban felszólították a térségben tartózkodó hajókat, hogy jelentsenek minden gyanús tevékenységet.

Az eset nem előzmény nélküli, hiszen Irán az elmúlt hetekben több hajót is lefoglalt. Ezek között volt a múlt héten az Ocean Koi tanker is. Teherán azt állította, hogy a hajó iráni olajat szállított, és megpróbálta megzavarni az ország olajexportját. Az Egyesült Államok egyébként még februárban szankcionálta az Ocean Koit, mivel az iráni olajat csempésző úgynevezett "árnyékflotta" tagjának tartják.

Asghar Jahangir iráni igazságügyi szóvivő csütörtökön kijelentette, hogy az amerikai tankerek lefoglalása bírósági végzések alapján történik. Hozzátette, hogy mindez összhangban van a hazai és a nemzetközi joggal, köztük az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményével (UNCLOS). Abbas Araghchi iráni külügyminiszter egy újdelhi BRICS-találkozón ugyanakkor nem tett említést a lefoglalásokról. Ő csupán annyit közölt, hogy a Hormuzi-szoros "minden olyan kereskedelmi hajó számára nyitva áll, amely együttműködik" az iráni haditengerészettel.

Irán a február 28-án az Egyesült Államokkal és Izraellel kitört háború óta nagyrészt blokkolja a szoros hajóforgalmát. Washington ugyanakkor az április 8-i törékeny tűzszünet ellenére is fenntartja saját tengeri blokádját az iráni kikötőknél. Nemrég Dél-Korea arról számolt be, hogy egy teherhajót azonosítatlan repülőgépről származó találat ért a szorosban. Eközben Katar egy Abu-Dzabiból érkező teherhajó elleni dróncsapásról adott hírt.

A washingtoni Háborúkutató Intézet (ISW) csütörtöki elemzése szerint Teheránban egyre erősebb konszenzus alakult ki a Hormuzi-szoros szerepéről. Úgy vélik, a víziút a hatalomkivetítés egyre hatékonyabb eszköze, ezért az iráni stratégia középpontjába kell kerülnie. A szóvivő hozzátette, hogy a szoros "stratégiai ellenőrzése" új bevételeket biztosítana Iránnak, emellett jelentősen erősítené a hatalmi pozícióját.

A Hormuzi-szoros a legszűkebb pontján mindössze 22 kilométer széles. Emiatt Irán és Omán felségvizei együtt teljesen lefedik azt a víziutat, amelyen normál körülmények között a világ olaj- és LNG-szállítmányainak egyötöde halad át. Teherán korábban tranzitdíjak bevezetését is kilátásba helyezte a hajóforgalom számára. Ezt azonban Omán határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy a természetes tengerszorosokon a nemzetközi jog értelmében nem szedhető áthaladási díj.