Durva, ami kiderült a legnépszerűbb bolti vitaminokról: sok készítmény Kínából jön, itthon csak jó pénzért eladják

Milyen szakmai és piaci tapasztalatok vezettek oda, hogy a vállalkozásindítás reális alternatívává váljon számodra egy ennyire kompetitív, gyorsan változó szektorban?

Közgazdászként kezdtem, brókercégeknél és alapkezelőknél dolgoztam itthon és külföldön, majd több év amerikai tapasztalat után tanácsadóként tértem vissza. A vállalkozásindítás gondolata akkor kezdett komolyan foglalkoztatni, amikor világossá vált számomra, hogy a magyar étrend‑kiegészítők piaca ugyan telített és árversenyre épül, de éppen emiatt jelentős tér van a minőségi differenciálásra. A szereplők többsége alacsony hozzáadott értékkel dolgozik, minimális a differenciálás, és kevés olyan márka van, amely valódi szakmai tartalommal és átlátható minőségi kontrollal működik. Én ebben a torz, túlkínálatos környezetben láttam meg a lehetőséget egy olyan vállalkozásra, amely nem az árversenyben, hanem a minőségben és a hitelességben találja meg a helyét.

Mikor vált számodra egyértelművé, hogy az étrend‑kiegészítők hazai piaca strukturálisan túlterhelt, és milyen konkrét piaci jelenségek jelezték először, hogy ez a szektor rendkívül nehéz terep egy új belépő számára?

A legelső felismerés akkor ért, amikor láttam, hogy az elmúlt években brutálisan megnőttek a gyártási kapacitások, főleg Dél‑Magyarországon. Kapszulából és tablettából gyakorlatilag korlátlan mennyiséget lehet előállítani, ami tovább erősíti a túlkínálatot. A piac 90 százaléka kapszulázott termék, és a szereplők többsége Kínából hozza be a kész kapszulát, sokszor úgy, hogy a csomagolást is ott nyomtatják, és itthon már csak polcra kell tenni. Ez olcsó megoldás, viszont a minőség felett nagyon kevés kontrollt hagy.

Miért jelent ez komoly belépési korlátot egy új vállalkozónak?

Mert aki valódi minőséget akar előállítani, annak laborvizsgálatokkal, sztenderdizált hatóanyagokkal és átlátható beszállítói lánccal kell dolgoznia, és ez nagyságrendekkel drágább, mint a piaci átlag. A fogyasztók nagy része viszont nem látja a különbséget két termék között, így az árverseny dominál. Ez az egyik legnagyobb kihívás: minőséget építeni egy erősen árvezérelt piacon.

Miért volt fontos számodra, hogy ne a tömegtermelés irányába menj?

Egy vállalkozónak szerintem két útja van: vagy belép az árversenybe, vagy megpróbál olyan piaci pozíciót találni, ahol a minőség és a szakmai hitelesség valódi értéket képvisel. Mi az utóbbit kerestük.

A fejlesztés során számunkra a biohasznosulás és a formulázás minősége volt a legfontosabb szempont. Sok tömegtermék esetében a költségoptimalizálás dominál, mi viszont más megközelítést szerettünk volna képviselni.

Mennyire lehet ma Magyarországon biztonságosan és átláthatóan alapanyagot beszerezni?

A hatóanyagok döntő része nemzetközi piacokról jön: Kína, Korea, India, Japán. Ezek ma már nagy, professzionális gyártók, fejlett kivonási technológiákkal. Ma már számos professzionális gyártó dolgozik fejlett kivonási technológiákkal. A valódi különbséget szerintem nem önmagában az alapanyag eredete, hanem a minőségellenőrzés szintje jelenti.

Mi minden hatóanyagot rendszeresen laborban ellenőriztetünk, mert csak így lehet biztosan látni, hogy a specifikáció valóban megfelel-e a valóságnak. Ez komoly költség, de hosszú távon elengedhetetlen.

Mennyire befolyásolja a célcsoport fizetőképessége és elvárásrendszere azt, hogy milyen árszinten lehet egy vállalkozás hosszú távon életképes ebben a szektorban?

Nagyon. A 35 év feletti női célcsoport, akiket mi megcéloztunk, fizetőkész, de elvárja a minőséget. A gond az, hogy a hatóanyagok ára drasztikusan eltér: egy olcsó termékben sokszor az olcsó hatóanyag dominál, míg egy valóban minőségi alapanyag ára önmagában magasabb, mint amennyiért egyes multik polcra tesznek egy teljes kész terméket. Gyakran találkozunk azzal, hogy a fogyasztók elsőre kizárólag ár alapján hasonlítanak össze termékeket, miközben a formulázás és a hatóanyag-minőség között nagyon komoly különbségek lehetnek.

Mekkora árréssel dolgoznak a külső webshopok, és ez miért probléma egy induló vállalkozásnak?

A hagyományos viszonteladói modell jelentős árrésekkel működik, ami egy prémium alapanyagokra épülő márkánál komoly kihívást jelenthet. Ezért számunkra fontos volt, hogy erős saját értékesítési csatornákat építsünk.

Milyen árszinten mozogtok, és ez hogyan pozicionálja a márkát?

A termékek nagyjából 10–15 ezer forintos kategóriában vannak, ami a felső‑középkategóriát jelenti. Ennek egyszerű oka van: a magas minőségű, ellenőrzött hatóanyagok és a fejlesztési háttér jelentősen növelik az előállítási költségeket. Mi tudatosan nem az alacsony árú tömegtermékek piacára léptünk be.

Nehéz megértetni a fogyasztókkal, hogy miért kerül többe a minőségi termék?

Nagyon nehéz. A piacvezető márkák sokat költenek marketingre, és sok fogyasztó ár alapján dönt. A különbség viszont sokszor a formulázásban, a hatóanyag-minőségben és a felszívódásban van, amit első pillantásra nehéz kommunikálni. Ezért az edukáció nálunk a márkaépítés egyik legfontosabb része. A vállalkozás mára stabil működési szintet ért el, ugyanakkor egy prémium márka építésénél számunkra nem kizárólag a volumen a fontos, hanem a fenntartható növekedés és a minőség következetes megtartása.

Mely költségelemek jelentik a legnagyobb terhet egy olyan vállalkozás számára, amely nem a tömegtermelésre, hanem a valódi minőségre épít?

A K+F. Ha valaki nem a tömegtermelés útját választja, akkor laborvizsgálatokra, fejlesztésre, stabilitási tesztekre, hatóanyag‑ellenőrzésre kell költeni. Mi több  egyetemmel és kutatóintézettel dolgozunk együtt, mert a felszívódás és a biohasznosulás a fő fókuszunk. Ez drága, de másképp nem lehet minőséget előállítani.

Hogyan oldottátok meg a finanszírozást az induláskor? Volt külső befektetőtök, vagy teljesen saját forrásból vágtatok bele?

Egy régi barátom a befektetőtársam. Ő tette bele az induló tőkét, ezzel nagy szabadságot adott a márkaépítésben és a stratégiai döntésekben. Persze további tőkére is lenne szükségünk a nemzetközi terjeszkedéshez. Most jön ki egy exkluzívabb termékcsalád, és egy hónapon belül szeretnénk megjelenni az Amazonon. Ezek természetesen jelentős előzetes beruházást igényelnek, különösen készlet- és marketingoldalon.

A nemzetközi piac felé nyitás miért tűnik vonzóbbnak, mint az európai?

Európában a vásárlóerő csökken, és a piac telített. A német Amazon nagy, 110 milliós eléréssel, de ott is erős az árverseny. Ázsiában és a Közel-Keleten viszont minden, ami Európából jön, prémiumként jelenik meg. Ott inkább megfizetik a minőséget, és nagyobb a növekedési potenciál.

Mi volt a legnagyobb meglepetés vagy csalódás a vállalkozásindítás során?

Az emberi oldal. Az első labor, akikkel dolgoztunk, egyszerűen nem tartotta a minőségi szintet, és amikor ezt a termékeken látod viszont, az komoly probléma. Szerencsére időben észrevettük, és váltottunk. A másik nagy kihívás a piac: túltelített, árérzékeny, és nagyon alacsony az edukáció. A felső‑középosztály utánanéz a termékeknek, de a tömegpiac nem.

Milyen a magyar vállalkozói környezet ma, vállalkozói szemmel?

A vállalkozói környezet sok szempontból kihívásokkal teli: gyorsan változik a szabályozási és gazdasági környezet, ami megnehezíti a hosszú távú tervezést. Ez nem ideális környezet egy induló cégnek.

Mit értesz az alatt, hogy a magyar vállalkozói kultúra problémás?

Szerintem a magyar piac sok szektorban erősen koncentrált, ami egy új szereplő számára megnehezíti a láthatóvá válást és a növekedést. Egy induló márkának ezért különösen fontos, hogy világos pozicionálással és valódi differenciálással jelenjen meg.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

A magyar piac sok szektorban oligopol jellegű: néhány nagy szereplő uralja a terepet, ők diktálják az árakat és a feltételeket. Aki nem tartozik ebbe a körbe, az a „kompetitív szegélyen” mozog, ahol rengeteg a szereplő, kicsi a mozgástér, és brutális az árverseny. Mi is itt vagyunk jelenleg, ez a klasszikus vörös óceán.

Szeretnétek bekerülni a nagyok közé?

Nem feltétlenül. Az teljesen más cégfilozófiát igényelne, és sok kompromisszummal járna. Nekünk fontos a profit, de legalább ennyire fontos az, hogy milyen minőséget képviselünk. A nagy szereplők logikája más: ott a volumen és a költségoptimalizálás a fő szempont, mi nem ebbe az irányba megyünk.

Mi az, amire egyáltalán nem számítottál, amikor belevágtál a vállalkozásba?

Arra, hogy ennyire hosszú lesz az út. A piac túltelített, az edukáció lassú, a fogyasztók árérzékenyek, és a szabályozás is folyamatosan változik. Emellett ott van az emberi oldal: ha egy partner nem tartja a minőséget, az azonnal visszaüt. Ezekre nem lehet felkészülni.

Mennyire változhat a vállalkozói környezet a következő években?

A vállalkozói környezet folyamatosan változik, és ez minden szektorra hatással van. A szabályozás, a finanszírozási lehetőségek, a fogyasztói szokások mind befolyásolják, mennyire könnyű vagy nehéz egy vállalkozást működtetni. A bizonytalanság az egyik legnagyobb kihívás: nehéz hosszú távra tervezni, amikor a környezet gyorsan változik.

Hogyan látod a magyar KKV‑k helyzetét?

A magyar gazdaság gerincét a KKV‑k adják, de a finanszírozási környezet nem kedvez nekik. Óriási kockázatot kell vállalnia egy induló vállalkozásnak. Közben vannak olyan nagy beruházások, amelyek jelentős állami támogatást kapnak, miközben a hazai innovatív cégek sokkal kisebb összegekből is exportképesek lennének. A jelenlegi rendszerben a KKV‑k sokszor hátrányból indulnak. Rengeteg magyar cég tudna exportbevételt termelni, ha lenne hozzá forrás. Egy Amazon‑belépés például 18–20 millió forintos első készletet és jelentős marketingköltséget igényel. Ez egy KKV‑nak nagy teher, pedig a megtérülési potenciál óriási.

Lehetne olyan konstrukció, ahol az állami tőkealap csak akkor lép be tulajdonosként, ha a vállalkozás nem teljesíti a vállalt célokat. Ha teljesít, akkor a cég marad magántulajdonban. Ez ösztönözné a növekedést, és nem büntetné a vállalkozót. Sok országban működik ilyen modell.

A kiskereskedelemben a belépési költség óriási, miközben az online piactér egyre dominánsabb. Mi is ezért fókuszálunk inkább az online értékesítésre és a nemzetközi platformokra.

Hogyan látod az euró bevezetésének kérdését vállalkozói szemmel, különösen a mindennapi működés és a pénzügyi tervezés szempontjából?

Az euró önmagában nem old meg semmit. Vannak sikeres országok euró nélkül, mint Csehország vagy Lengyelország, és vannak olyanok is, ahol az euró bevezetése nem hozott áttörést. A lényeg a stabilitás: ha a gazdaság stabil, a költségvetés rendben van, és kiszámítható a környezet, akkor a vállalkozások működnek euróval és anélkül is. Az euró csak akkor előny, ha mögötte rend van.

Vállalati szinten nézve számotokra egyértelmű előnyt jelentene az euró bevezetése?

Röviden: igen, de nem létkérdés. A hatóanyagokat euróban vagy dollárban vásároljuk, a csomagolást Szlovákiában gyártatjuk, a külföldi partnerekkel euróban szerződünk. A forint ingadozása emiatt kockázatot jelent. Ha stabil lenne a forint, akkor a működés szempontjából mindegy lenne, milyen a fizetőeszköz. A stabilitás fontosabb, mint maga az euró.

Képek: Gosztola Judit