Mosolygós férfi pihenés nagy felfújható hattyú kültéri medencében tele több medence játékok és barátok úszás a háttérben

Elárulta a titkot az egyik legnagyobb iroda vezére: így lehet töredékáron álomutazást foglalni 2026-ban

Pénzcentrum

2025. december 31. 16:02

2025-ben alapjaiban rajzolódott át a magyar turizmus térképe: miközben a magyar utazók tudatosabbak és árérzékenyebbek lettek, a szolgáltatói oldal soha nem látott kihívásokkal küzd. A Pénzcentrum turisztikai interjúi megmutatják, hogyan változtak az utazási szokások, miért csúszik le Budapest a régiós versenyben, és milyen új trendek formálják a luxustól a fapadosig a teljes piacot.

2025-ben a turisztikai szakma legfontosabb szereplői egyértelműen arról beszéltek, hogy a magyar utazási piac végleg átrendeződött. A Pénzcentrum interjúiból kirajzolódik: a magyarok továbbra is szeretnek utazni, de sokkal tudatosabban, árérzékenyebben és jóval több információval a zsebükben vágnak neki a világnak. A mediterrán tengerpartok és a közeli európai városok továbbra is slágercélpontok, miközben a luxuspiac is átalakul: ma már nem csak a tehetősek engedhetik meg maguknak a hajóutakat vagy a prémium szolgáltatásokat, hanem azok is, akik jó időzítéssel és okos foglalási stratégiával élnek. A szakértők szerint a szezonok eltolódtak, a tavasz és az ősz lett az új csúcsidőszak, és a magyar utazók egyre inkább a rövidebb, intenzívebb élményeket keresik.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A szolgáltatói oldal ugyanakkor komoly kihívásokkal néz szembe. A szakma vezetői rendre kiemelték a munkaerőhiányt, a dráguló működési költségeket és azt, hogy Budapest egyre nehezebben tart lépést Bécs vagy Prága prémium kínálatával. A fővárosban elkerülhetetlennek tűnnek az áremelések, miközben a vidéki vendéglátás sok helyen túlélésért küzd. A külföldi turisták elvárásai gyorsabban változnak, mint ahogy a hazai infrastruktúra fejlődni tudna, és ez különösen a luxus- és prémiumszegmensben okoz lemaradást.

A magyar utazók közben egyre tájékozottabbak: tudják, hol lehet valóban jó ár-érték arányt találni, milyen trükkökkel próbálják meg őket lehúzni külföldön, és melyik úti célok kínálnak valódi élményt a tömegturizmus helyett. A szakértői interjúk alapján 2025 a tudatos utazó éve lett: aki jól informált, az ma is eljuthat álomhelyekre, akár töredékáron, de aki nem figyel, könnyen pórul járhat, mert a turizmus világa soha nem volt ennyire gyorsan változó és ennyire kiszámíthatatlan. Összeszedtük 2025 legfontosabb turisztikai interjúit, amelyek a Pénzcentrumon jelentek meg.

Elárulta a titkot az Invia vezére: így lehet töredékáron álomutazást foglalni, bárkinél működik

zetközi tapasztalatok és a helyi igények összehangolása új lendületet adhat a belföldi utazási szektor fejlődésének. A szervezett utazások biztonsági és szolgáltatási előnyei egyre több utazó számára válnak vonzóvá, miközben a szezonhosszabbítás, a dinamikus árazás és a rugalmas fizetési konstrukciók is hozzájárulnak a tudatosabb tervezéshez. Jozef Zakar, az Invia magyar és szlovák piacért felelős országmenedzsere szerint a következő egy-két évben komoly növekedési potenciál rejlik a hazai turizmusban – különösen azok számára, akik tudják: ha az időzítés, a minőség és az ár megfelelő, nem érdemes halogatni a foglalást, mert akár néhány perc késlekedés is jelentős áremelkedést hozhat.

Kiderült az igazság, ezért nem robban a luxuskereskedelem Budapesten: Prága és Bécs fényévekkel előttünk

Budapest turisztikai vonzerejét elsősorban a város épített öröksége, kulturális kínálata és gasztronómiája határozza meg, nem pedig a prémium kategóriás üzletek száma – a luxus retail inkább kiegészítő tényező, mint fő motiváció a látogatók számára. Bár Bécs és Prága erős luxuspiacot épített ki, Budapest még mindig viszonylag kevés klasszikus márkával rendelkezik, amelyek főként az Andrássy úton koncentrálódnak. A város azonban a fürdők, a magyar konyha és a különleges városi hangulat révén továbbra is komoly vonzerőt jelent a tehetős turisták számára. Erről beszélt lapunknak Szabó Viktória, a Cushman & Wakefield magyarországi kiskereskedelmi üzletágának vezetője, aki szerint Budapest retail piaca ma már regionális összehasonlításban is versenyképes.

Már nem a gazdagok kiváltsága: potom pénzért nyaralhatsz luxushajón 2025-ben, fogynak a helyek

A tengeri hajóutak egyre népszerűbbek a magyar utazók körében, egy egyhetes mediterrán hajóút akár 700-800 euróból (290 - 330 ezer forintból) is kijöhet fejenként – persze a költségek ennél jóval magasabbra is rúghatnak. Ugyanakkor hajóutakkal kapcsolatban rengeteg a félreértés és tévhit, különösen a különböző extra szolgáltatások árazásával kapcsolatban. Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen utazás csak a leggazdagabbak számára elérhető, vagy hogy rejtett költségek sora vár a gyanútlan utasokra. Hajdu-Pásztor Petra, a CLICKnCRUISE ügyvezetőjével készült interjúban szóba kerül az árazáson kívül a fenntarthatóság kérdése és a hajózás jövője is.

Felejtsd el a horvát Adriát: ez a csodálatos tengerpart lesz a magyarok kedvence 2025-ben

A magyar utazási piac számos tekintetben különbözik a környező országokétól: az embereknek még sokszor nincs elegendő elkölthető jövedelmük a rendszeres utazásokhoz, a szezon rövid, a téli turizmus pedig szinte gyerekcipőben jár. Az Itaka Magyarország frissen kinevezett ügyvezető igazgatója, Vytas Kaikaris új stratégiával kívánja meghosszabbítani a szezont és bővíteni az elérhető úti célok körét. Kaikaris szerint Albánia feltörekvő úti célként már most is meglepő népszerűségnek örvend a magyar utazók körében, és az Itaka további bővítésekkel kívánja ezt a trendet támogatni. A szakember nemcsak a piac kihívásairól, hanem annak lehetőségeiről, a fenntartható turizmus iránti igényekről és a technológiai innovációkról is beszélt interjúnk során.

Ez a német város lesz 2025 slágerúticélja: rengeteg magyart várnak, óriási az őrület

2025. január 1-jével megszűnt a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviselete, amely évtizedeken át Németország turisztikai promóciójáért felelt hazánkban. Bár a hivatal bezárása gazdasági okokra vezethető vissza, a turisztikai együttműködés nem szűnik meg: a munka a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarán belül folytatódik. Czeiszing Miklóssal, a képviselet korábbi vezetőjével arról beszélgettünk, milyen változásokat hozott ez az átalakulás, hogyan formálódik a magyar-német turisztikai kapcsolat, és miért éppen Chemnitz lett Európa Kulturális Fővárosa 2025-ben.

Fényévekre vagyunk az osztrákoktól: Bécs egy évszázaddal előzi meg Budapestet

Komplex szemléletváltás zajlik a turizmusban, amely a fenntarthatóságot, a helyi közösségek életminőségének javítását és az élményalapú utazást helyezi a középpontba. Bécsben. A város példája jól mutatja, hogyan lehet a látogatógazdaságot úgy alakítani, hogy az ne a turisták számának növelésére, hanem a helyi lakosok jólétére fókuszáljon - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Kovács Balázs. A turisztikai szakember, a Fenntartható Turisztikai Világtanács (GSTC) tagja és az EU Éghajlati Paktum nagykövete beszélt ezen kívül még az ausztriai sípályák aktuális problémájáról a dárgulásról, illetve arról, miért lenne jobb Magyarországnak, ha több osztrák jönne Magyarországra. De szóba került a magyar turisztikai szektor legnagyobb hiányossága is

Óriási slamasztikában vannak a vidéki magyar éttermek: ki menti meg őket?

A magyar vendéglátás kettős helyzetben van: míg Budapest egyre vonzóbb a turisták számára, a vidéki éttermek sokszor az alacsony kereslet miatt küszködnek. A múlt századi „gasztrokommunizmus” öröksége még mindig érezteti hatását, de a fiatal generáció nyitottabb az éttermi étkezésre, ami hosszú távon változást hozhat. A Dining Guide és a nemzetközi kalauzok versenye jótékonyan hat a minőségre, de a Michelin-csillag megszerzése még mindig nagy kihívást jelent a magyar vendéglátás számára. A magyar gasztronómia jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Herczeg Zoltánnal, a Dining Guide TOP100 Étteremkalauz felelős kiadójával.

Komoly áremelkedés jöhet Budapesten: nincs mese, ezt egy ilyen fővárosnak meg kell lépnie

Budapestnek büszkének kell lennie és el kell hinnie a szállodai piacnak, hogy abszolút versenyképes termék, és ennek megfelelően még bátrabban kellene árazni - mondta el Veégh Máté. A Mellow Mood Hotels frissen kinevezett általános igazgatója a vele készült interjúban beszélt arról, hogyan változott az iparág az elmúlt évtizedben, milyen hatásai voltak a pandémiának, az energiaválságnak és a geopolitikai konfliktusoknak a budapesti szállodákra. Szó esett arról is, milyen fejlesztésekkel igyekeznek versenyben maradni és hogyan alakíthatja át a turizmus térképét a Kínából érkező közvetlen járatok növekvő száma.

Sokak által irigyelt életéről vallott a népszerű hazai utazóblogger: ez van a kulisszák mögött

Molnár-Szilágyi Ági főállásban dolgozik, emellett utazási blogot vezet, tartalmat gyárt, és egyéni utazási tanácsadással is foglalkozik. A közösségi médiában több tízezres követőtáborral rendelkezik, a TikTokon készült videói milliós nézettséget is elértek. Fontosnak tartja a pénzügyi stabilitást, és nem szeretné feladni biztos munkahelyét az influenszerkedés kedvéért. Az interjúban az utazásairól, a közösségi média árnyoldalairól és a tudatosságról is beszélt.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Új szállodaszövetségi elnök: luxus vendégekhez luxus környezet kell, ebben Budapest nem áll jól

Egy nehéz időszakban vette át a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetését Somlyai Zoltán, aki szerint a szektor egyik legégetőbb problémája nem pusztán a bérhelyzet, hanem a pályaelhagyás mögött álló generációs szemléletváltás. A szakma szeretetének visszaállítása, a jövedelmezőség erősítése és a hazai turizmus versenyképességének növelése mind részei annak az átfogó programnak, amelyben szabályozási és városképi kérdések is előtérbe kerülnek. A szakember szerint újra kell gondolni, hogyan tehetjük vonzóvá az ágazatot, miközben a vidéki desztinációkban rejlő lehetőségek kiaknázása is kulcsfontosságú a jövő szempontjából.

Ez lehet a pesti fürdők aduásza 2025-ben: óriási átalakítás készül, új kedvezmények élesednek

Május 1-jén hivatalosan megnyitnak ugyan a strandok, de a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója szerint az időjárás gyakran átírja a terveket. A Pénzcentrumnak adott interjúban Szűts Ildikó elmondta, a járványidőszak hatásai ma is érezhetők, és bár a vendégszám elmarad a korábbi csúcsoktól, ez tudatos stratégiai irány: a cél nem a tömeg növelése, hanem a magasabb színvonalú élmény. Júliustól új kedvezményrendszer lép életbe, amely a fővárosiak és diákok számára kedvezőbb árazással ösztönözné a kevésbé zsúfolt időpontok kihasználását, hiszen a vállalat szeretné feléleszteni a régi budapesti fürdőkultúrát, valamint jobban tudatosítani a gyógyvizek egészségmegőrző szerepét – nemcsak belföldön, hanem külföldön is. A háttérben pedig jelentős felújítások zajlanak.

Igazságügyi szakértő a fapados légitársaságokról: valaki a végén kifizeti a nagy olcsóság árát

A nyári járatkésések mögött nemcsak időjárási viszontagságok állnak: a légiirányítók hiánya, a túlterhelt személyzet, és a légitársaságok spórolása is komoly gondokat okoz. A repülés Európában gyakran inkább szabadidős hóbort, mint valós szükséglet, a keresletet pedig sokszor az olcsó jegyárak gerjesztik. A szakma presztízse és a pilóták fizetése is megkopott, miközben az iparág a környezetvédelmi elvárásoknak is próbál megfelelni. A jövőt részben a technológia – például a távoli irányítás és az AI – formálhatja, de egyelőre még nem helyettesítheti az embert - többek között ezekről a témákról beszélgettünk Ezekről a kérdésektől beszélgettünk Madas László igazságügyi légiüzemeltetési és légiközlekedés biztonsági szakértővel.

Felejtsd el az Adriát: ide utazik most a legtöbb magyar, ár-értékben verhetetlen tengerparti luxus

Nyár, vakáció, nyaralók, ki- és beáramló turisták. E témákról Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) szóvivője és Erdei Bálint, a Cityrama utazási iroda ügyvezető igazgatója, a MUISZ volt elnöke ad bepillantást a Pénzcentrumnak.

Luxus lett a nyaralás a magyaroknak: miért ennyire drága bárhova elutazni 2025-ben?

Az európai turizmus újra növekedési pályára állt, de a szektor előtt továbbra is komoly kihívások állnak: a fenntarthatóság, a túlzsúfoltság és az emelkedő költségek mind alakítják az utazási szokásokat. Eduardo Santander, az Európai Turisztikai Bizottság (ETC) vezérigazgatója a Pénzcentrumnak adott interjúban arról beszélt, hogy Magyarország egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a nemzetközi turizmusban. A kínai piacról érkező turisták száma kiugróan nőtt, és az ország egyre inkább kapuként szolgál a régióba érkező távolsági utazók számára. Santander szerint a szezonon kívüli utazások ösztönzése és a kevésbé ismert úti célok népszerűsítése lehet a jövő kulcsa.

Csoda vagy lufi? Teljesen kiszolgáltatottá válhat a magyar gazdaság, hiába a nyári turistaáradat

A turizmus dinamikus bővülése nemcsak lehetőségeket, hanem gazdasági kihívásokat is teremt: a fenntarthatóság, a szektor túlzott koncentrációja és a külföldi vendégek arányának növekedése mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a magyar gazdaság szerkezetét. Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője szerint a szektor fejlődése csak akkor tekinthető stabilnak, ha nemcsak külföldi vendégekre épít, hanem a belföldi turizmust is megerősíti, miközben figyelembe veszi a társadalmi és környezeti szempontokat is. Az interjúban szó esik a vendéglátóipar átalakulásáról, az eseményturizmus gazdasági hatásairól, valamint arról is, hogy a turizmus valóban lehet-e húzóágazat a magyar gazdaságban.

Újabb ismert borász szólalt meg a zéró toleranciáról: a hazai borkultúra nem egyenlő az alkoholizmussal!

A magyar borpiac egyszerre küzd a generációváltás kihívásaival, a fogyasztói szokások átalakulásával és a nemzetközi verseny nyomásával. A fiatal borászok számára ma már nemcsak a szaktudás, hanem a hiteles jelenlét, a történet és az élmény is kulcsfontosságú. A Junibor Egyesület elnökeként Koch Pálma nemcsak a hazai borkultúra jövőjéről, hanem saját szakmai útjáról is mesél: Budapestről indult, majd Geisenheim, Montpellier és Bordeaux borvidékein mélyítette tudását – és hozott haza egy olyan szemléletet, amelyben a bor nem csupán ital, hanem kultúra, közösség és identitás.

Egyre több magyar nő utazik így: ők nem kérnek a szokásos all inclusive tengerparti henyélésből

Mi visz rá valakit, hogy 2025-ben tematikus utazási irodát indítson – ráadásul úgy, hogy a cél nem a tömegturizmus, hanem a közösségek gazdasági megerősítése és a nők támogatása? Benkő Bianka, a No Planet B – Travel with B alapítója szerint a turizmus nemcsak élmény, hanem felelősség is: minden utazás után visszacsatolás és adományozás történik, a programok pedig helyi női közösségekre épülnek Marokkótól Dél-Koreáig. A cél nem az, hogy olcsón utazzanak, hanem hogy tudatosan válasszanak, és visszadjanak annak a közegnek, ahová elmentek. A luxus és a fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak: Bianka szerint a jövő utazója nemcsak fogyaszt, hanem értéket teremt. Nála a résztvevők nem turisták, hanem vendégek, akik nem a bazárban vásárolnak, hanem a közösségtől, nem rohanják végig a városokat, hanem elmélyülnek egy-egy helyszín kultúrájában.

Ez a bájos kisváros lehet a magyar utazók új kedvence: csak egy köpésre van, elképesztő ütemben épül

Több mint 65 millió eurót költöttek el eddig Trencsén Európa Kulturális Fővárosa címére, ebből 40 milliót infrastruktúrára, 25 milliót programokra. A szlovák kisváros most abban bízik, hogy a befektetés néhány éven belül megtérül, akár 2–5 eurónyi gazdasági hasznot hozva minden egyes elköltött euró után. Az EFK-cím nemcsak Trencsén arculatát, hanem a régió gazdasági súlyát is újrapozicionálná, miközben a magyar határtól alig 100 kilométerre egyre látványosabb fejlesztések zajlanak. A történelmi város, a vár, a megújuló közterek és a Pohoda fesztivál miatt Trencsén könnyen válhat a következő évek egyik legizgalmasabb kulturális célpontjává a magyar látogatók számára is. Az Európa Kulturális Fővárosa projekt gazdasági és kulturális hatásairól Stanislav Krajcival, a Trenčín 2026 igazgatójával beszélgettünk.