Ez lehet a pesti fürdők aduásza 2025-ben: óriási átalakítás készül, új kedvezmények élesednek

Pénzcentrum: Május elseje a strandok hivatalos nyitási időpontja – ez idén is így lesz?

Igen, a hivatalos strandnyitás időpontja május 1., ám ezt az időjárás felülírhatja, legalábbis amióta itt vagyok – 2020 januárja óta –, ezt tapasztalom. Éppen a Covid-járvány idején kezdtem a munkát.

Nem volt könnyű időszak.

Nem volt az. Február 9-én adtam ki az első Covid-utasítást, de akkor még nem sejtettük, mi vár ránk. Ráadásul érintettek is voltunk már az első pillanattól, hiszen az első igazolt esetek között volt az a két amerikai diák, akik jártak a Széchenyi fürdőben is budapesti látogatásuk során. Onnantól egy nagyon nehéz, embert próbáló két év következett

Milyen protokollokra tudtak akkor támaszkodni? Nemzetközi irányelvek segítették a munkát?

Akkoriban semmilyen konkrét protokoll nem létezett ehhez a helyzethez. Az élet írta a szabályokat. Korábban – még a Magyar Posta vezérigazgatójaként – végigéltem a 2008–2009-es gazdasági válságot. Bár az egy pénzügyi krízis volt, sok tapasztalatot lehetett hasznosítani válságkezelési szempontból. Tulajdonképpen „élőben szerkesztettük” a működést. Minden nap új kihívást hozott. Az első időszakban rengeteget dolgoztunk, online tartottuk a kapcsolatot a vezetőkkel, és próbáltuk előre megtervezni, hogy mikor mi történhet. Egy külső kollégát vontunk be a munkába, aki kríziskommunikációval foglalkozott, de más irányból nem volt hivatalos segítségünk, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a fővárosi irányelvek voltak a fő támpontok. Mi különösen érintettek voltunk: március 15-én be kellett zárnunk, és az azt követő másfél–két évben összesen 8,5 hónapig nem tudtunk nyitva tartani.

Most, évekkel később, úgy tűnik, mintha minden visszatért volna a régi kerékvágásba. Valóban így van?

Részben igen, de azt gondolom, hogy sok minden már nem lesz ugyanolyan. A vendégforgalmunk például még tavaly, egy csúcsévben is több mint egymillió látogatóval elmaradt a Covid előtti időszaktól. Ugyanakkor én ezt nem látom problémának, hiszen a túlzsúfoltság rontja a vendégélményt, és higiéniai szempontból sem ideális. Ezért már a járvány előtt is az volt a célom, hogy inkább az egy vendégre jutó költést növeljük, ne a tömeget. Ennek ellenére a mai napig sokszor kapunk visszajelzést arról, hogy például a Széchenyiben vagy a Rudasban túl sokan vannak. Érthető, hiszen a Budapestre érkező turisták közül minden második biztosan eljön fürdőbe. A Covid idején több új szabályozást vezettünk be, amelyek közül néhányat meg is tartottunk – például csak papucsban lehet belépni a fürdőbe, ha valakinek nincs, akkor vásárolnia kell. Megszüntettük a fürdőruha- és törölközőkölcsönzést is, és ezt azóta sem vezettük vissza.  A Covid idején vezettük be azt is, hogy nem a teljes fürdő kapacitását nézzük, hanem a medenceterekét – 4 négyzetméter/fő arányban, ez azóta bekerült a jogszabályokba is. Tehát számos, a járvány alatt kialakult szabály ma is él, és én ezt nem tartom problémának.

Lehet az megoldás, hogy időben és térben széthúzzák a látogatók érkezését, hogy ne mindenki szombat délben érkezzen? Kommunikációval lehet ösztönözni a kevésbé zsúfolt időpontok választását?

2024 végéig is mi alkalmaztunk jó pár olyan kedvezményrendszerhez kapcsolódó szabályt, ami megpróbált abban segíteni, hogy ne mindenki egyszerre akarjon fürdőbe jönni, de nyilván a hétvége az hétvége mindenki számára. A most megújuló kedvezményrendszer, amit a Fővárosi Közgyűlés kérésére alakítottunk ki, azt gondolom, ebben tud segíteni, hiszen a reggeli és az esti sávban lesz rendkívüli kedvezmény a fővárosi lakcímkártyával rendelkezők, illetve a diákok számára. Reggel, a nyitás utáni 2 órában lesz egy 5 alkalmas bérlet, ami 50% kedvezményt ad, és este pedig zárás előtt 2 órával ugyanígy egy 50%-os jeggyel lehet bejönni. Ezek július 1-vel életbe fognak lépni, és bízom benne, hogy ez részben szét tudja húzni a forgalmat.

A külföldieknél azt lehet látni, hogy abszolút a saját nemzetük szokásainak megfelelően érkeznek, az ázsiai vendégek például már reggel korán ott vannak a Széchenyi fürdőben, de az európai vendégek 11 óra előtt nem érkeznek meg – ezzel nem nagyon tudunk mit tenni.  Természetesen odafigyelünk a fürdők – jogszabályban előírt – egyidejű befogadóképességére, ezért is van az, hogy időnként, amikor megtelik a fürdő, „zsilipelünk”. Indítunk egy pilot programot is a Rudas fürdőben, lényege, hogy előzetes időpontfoglalással, idősávokra lehet majd érkezni.

Tehát akkor cél az, hogy a budapesti közönséghez közelebb hozzák a fürdőket, és minél többen használják őket? Egy átlag magyar fizetéssel egészen távoli ma egy fürdőbelépő.

Ez nem feltétlenül van így. Ha valaki bérlettel vagy Zsigmondy Klubkártyával használja a fürdőket, akkor ma már olcsóbban bejuthat, mint egy moziba vagy színházba.

A bérlettel lehet, hogy olcsóbban jön ki egy alkalom, de ez viszont egyszeri nagy kiadást jelent, akár több százezer forintot.

Igen, nyilván, de mint említettem, a mozi, a színház, a koncert is elképesztően drága, ennek ellenére szeretnénk a budapestiekhez közelebb vinni a fürdőket, és szeretnénk azt a fürdőkultúrát feléleszteni, ami t még a 60-as, 70-es években volt Budapesten. Azóta nem csak a fürdők látogatottsága, de meredeken csökken az a gyógyászati statisztika is, a gyógyászati igénybevétel – hiszen ne felejtsük el, a fürdők egy része gyógyfürdő. A gyógyvíznek a gyógyító ereje, prevenciós ereje nagyon sokak számára evidencia volt a korábbiakban, már évszázadokkal, évtizedekkel korábban is..

Ebben azt gondolom, hogy sok tennivalónk van. Ennek érdekében tervezünk egy ismeretterjesztő előadássorozatot, kommunikációs kampányt indítunk például a fiatalok számára arról, hogy a gyógyvíznek van stresszkezelő hatása is.

A külföldiek részéről az látszik, hogy nagyon sok fiatal jön, a bakancslistájukon szerepelnek a fürdők is, de a turisták nem feltétlenül, sőt, biztos, hogy nem a gyógyvíz miatt jönnek. Egy  viszonylag friss kutatás szerint a budapesti fürdőket elsősorban az építészet miatt látogatják, a második ok maga a víz, a harmadik nyilván a közösség, és csak a 4-5. helyen van a gyógyvíz gyógyító hatása. Éppen ezért még nagyon sokat kell tennünk, hogy mindenkiben tudatosítsuk a termálvíz jelentőségét.

Két helyen működtetünk nappali kórházat, ez az úgynevezett komplex ellátás, és azt látjuk, hogy ha szükség lenne rá, akkor tudunk kapacitást növelni. Saját orvosaink fel tudják írni a kúrákat, tudunk időpontot biztosítani. Nyilván nagyon nehéz valakinek kiszakadni 3 hétre naponta 3-4 órára a munkából, ezt is érzékeljük, erre is van megoldásunk.

Igen, Magyarország talán legfontosabb turisztikai attrakciója a gyógyvíz, amiről sokkal többet is lehetne kommunikálni.

Az egyik legfontosabb erőforrásunk, amivel rendelkezünk, a gyógyvizek. Magyarország a világ top 5 országai között szerepel, ahol a legtöbb gyógyforrás található, és Budapestnek különösen nagy előnye van ezzel kapcsolatban, hiszen a város alatt 118 forrás is található. Ezt külföld felé is sokkal jobban kellene kommunikálni, hogy felhívjuk a figyelmet a gyógyfürdők és gyógykúrák különleges értékére.

Idén elindulnak a korábban előkészített fejlesztések. Mely fürdők esetében várható látványosabb változás 2025-ben?

Budapesten a fürdők nem szállodákkal együtt épültek meg, tehát nem voltak egy integrált turizmusfejlesztési projekt részei, ahogyan mondjuk Hévízen vagy Hajdúszoboszlón.

2020 előtt volt egy óriási túlhasználat, például a Széchenyi fürdő reggel 6-tól este 10-ig nyitva volt. Számos fürdőnk több mint 100 éves, ebből adódóan ezekben az épületekben olyan probléma merültek fel, amiket csak a felújítás megkezdése után észleltünk. A Széchenyi fürdőben elkezdődtek a termál részleg második ütemének munkálatai, az úszómedence teljes felújítása pedig június végére el is készül. Ezen kívül a Rudas fürdő szaunáját már vissza is adtuk felújítva vendégeinknek, a Lukács fürdőnél pedig sorban, ütemezetten minden mellékhelyiséget és zuhanyzót renováltunk.

A Gellért fürdő is napi téma, de ott különleges a helyzet, mivel a fürdő és a hotel egy épületegyüttest alkotnak. A hotel felújítása megkezdődött, a fürdő is évek óta már csak „lélegeztető gépen” tud üzemelni, és tekintettel az épület közös műszaki hátterére , a fürdő is bezár októbertől. A fürdő felújításának műszaki megvalósíthatósági tanulmánya elkészült, a kiviteli tervezés közbeszerzési eljárása elindult, bízunk benne, hogy a Gellért fürdő felújítása 2028-ra befejeződik. Ez a világörökség része, fővárosi és nemzeti érdek, hogy  megvalósuljon.

2024-ben minden eddigi bevételi rekord megdőlt: milyen konkrét lépések vezettek ezekhez az eredményekhez?

Valóban, 2024 rekordév volt társaságunk számára, 26 milliárd forintot meghaladó árbevétellel 6,2 milliárd forintos profitot értünk el. A látogatószámunk nem érte el a 4 milliót, de nem is volt cél ennek mindenáron való növelése. Inkább az árazási politikát és a szolgáltatási portfóliót fejlesztettük, nemzetközi benchmarkokhoz igazítottuk a történelmi fürdőink árait. Emellett olyan csomagokat és extra szolgáltatásokat alakítottunk ki, mint például masszázsok, Thalion kezelések vagy private medical szolgáltatások, illetve a rendezvények, amelyek hozzájárultak a bevételek növekedéséhez.

Elérte már az árak szintje a nyugat-európai fürdőkét?

Azt mondhatom, hogy elértük a minimumot, ahogy egyes nyugat-európai fürdők áraznak. A jövőben várható még egy kis emelés,3-4 eurós emelést tervezünk , a friss nemzetközi benchmark ezt indokolja.  , , Azonban az árakat mindig úgy kell alakítanunk, hogy a vendég is érezze, hogy megéri ezért a szolgáltatásért fizetni. Tény, hogy az egyedi fürdőélmények, mint amilyen a Széchenyi fürdő, még mindig versenyképesek a nemzetközi piacon.

Mennyit emelkednek a fürdőbelépők idén?

Az árak január 1-jétől emelkedtek, átlagosan 5%-os emelés történt. A strandok esetében is ez a helyzet, kivéve a Palatinust, ahol a téli és nyári szezonra külön árak érvényesek. A nyári szezonban, amikor a strand kapacitása nagyobb, akkor alkalmazzuk a magasabb díjakat, itt ekkor lesz hasonló mértékben áremelés.

Milyen arányban látogatják hazai, illetve külföldi vendégek a fürdőket?

Az első negyedéves adatok alapján elmondható, hogy a hazai vendégek aránya növekvő tendenciát mutat a történelmi fürdőinkben. 2019-ben a magyar vendégek aránya a Széchenyi fürdőben körülbelül 10% volt, ebben az évben ez az arány jelentősen nőtt. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar vendégek gyakran Zsigmondy-kártyával vagy bérlettel érkeznek.

És mi a helyzet a strandokkal: cél, hogy a külföldi vendégek aránya ott is emelkedjen?

A strandok kapacitása még nem teljesen kihasznált, tehát van lehetőség arra, hogy több vendéget fogadjunk. Azonban azt tapasztaljuk, hogy a strandok a hétköznapokon üresebbek, mint hétvégén, és igazán akkor telnek meg, ha az időjárás is kedvező.

Mi az oka annak, hogy nem telnek meg a budapesti strandok?

Ezt nehéz megmondani. Pesterzsébet, Csillaghegy vagy a Paskál fürdő sok  vendéget vonz, ugyanakkor területük olyan nagy, hogy még bőven lehetne tölteni.De a víz hőmérséklete is fontos, a Római strand vize hidegebb, 22-23 fok körüli, amit fel kell fűteni, hogy komfortos legyen. Régebben a hidegebb víz teljesen elfogadott volt, de manapság az emberek a melegebb vizekhez szoktak, talán a wellness szállodák miatt is. Sokan jobban szeretnek magasabb hőmérsékletű vízben fürdeni.

A dunai strandok jelenthetnek konkurenciát?

A Duna- fürdők valóban vonzóak, de azért az élmény más, mint a megszokott strandokon. Az emberek, akik a Dunában szeretnek fürdeni, egy teljesen más élményt keresnek, ők talán inkább a természetes vízhez vonzódnak.

A munkaerőhiány egyetlen szegmenst sem kerül el, Önök hogyan kezelik ezt a problémát?

A munkaerőhiány folyamatos kihívást jelent nálunk is, de az elmúlt 1 évben sikerült stabilizálni a létszámot, amit elsősorban az alapbérek 3 év alatti több mint 50 %-os növelésével értünk el. Mostanra a piachoz viszonyítva az alapbéreink a felsőbb tartományokban vannak. Azonban még így is küzdünk a műszaki szakemberek, például a gépészek és villanyszerelők hiányával, a fiatalok nem vonzódnak eléggé ezekhez a területekhez, így a szakembergárda öregedése és a fiatal munkaerő megszerzése továbbra is problémát jelent. A legnagyobb feladat az éjszakai takarítók megtalálása, jelenleg ez a munkakör különösen nehezen feltölthető.

Nem szervezik ki a takarítói munkát?

Próbáltunk már külső céget bevonni, de azt tapasztaltuk, hogy sok minőségi panasz érkezett, például a munkavégzés színvonala miatt. Ezért úgy döntöttünk, hogy a takarítói munkákat nem kívánjuk kiszervezni, hanem inkább belső munkatársakat alkalmazunk, így jobban tudjuk kontrollálni a munkavégzés minőségét.

Az úszómesterek kereslete is komoly gondot jelent, előfordul, hogy a fürdők egymástól "elvadásszák" a jó szakembereket . A tavalyi évben egy új szabályozás miatt 42 új medenceőrt kellett felvennünk, és mi magunk vállaltuk a felkészítő tanfolyamok költségeit. A nyári időszakban szezonális munkavállalókat, például diákokat is alkalmazunk az úszómesteri, medenceőri feladatok ellátására, hogy enyhítsük a munkaerőhiányt. Az úszómesterek bére is a piacon elérhető szint felső tartományához van igazítva, de még így is nehéz megfelelő munkaerőt találni.

Képek: Gosztola Judit