Kritikus ponthoz ért a magyar turizmus: lassan tényleg nem lesz, aki főzzön, felszolgáljon?

Pénzcentrum: Hogyan definiálná a Gundel Technikum szerepét a hazai vendéglátó- és turisztikai képzés térképén? Miben látja az intézmény legfontosabb szakmai erősségeit?

Kóbor Zoltán: Az elsőként megszületett hazai vendéglátó és turisztikai intézmény jogutódjai vagyunk. Ez a tény kötelez minket arra, hogy folyamatosan innovatív, úttörő szerepet töltsünk be az ágazat oktatásában. Törekvésünk, hogy a szakmai kapcsolatrendszer alakításától kezdve a képzés tartalmi és módszertani megvalósításáig, az intézményi modell alakításától a közösségépítésig terjedő területeken minta értékű fejlesztéseket hajtsunk végre.

E mellett a képzésünk szakmai és személyiségfejlesztő minőségét kívánjuk a lehető legmagasabb szinten tartani. Ebben a legnagyobb erősségünk a közösségünk ereje, az oktatóink és dolgozóink magas szintű elkötelezettsége és képzettsége. Kiemelten fontos számunkra a tanulókkal való kapcsolatrendszerünk kiegyensúlyozottsága, az oktatási és nevelési tevékenység közösségi tevékenységként való megélése.

Milyen képzési formák érhetők el jelenleg az iskolában, és hogyan illeszkednek ezek a munkaerőpiaci igényekhez?

A mai szakképzési rendszerben az az intézmény tud megfelelően érvényesülni, amelyik elsődlegesen a munkaerőpiaci igényeket tartja szem előtt. Ez kiemelten fontos a szakmai kapcsolatok építésében, a duális szakképzésben részt vevő partnerekkel való együttműködésben.

Képzési formáink igen sokrétűek. Képzünk szakképző i képzésben cukrászokat, szakácsokat, vendégtéri szakembereket 3 éves, szakmai vizsgával záruló rendszerben. A technikumi, 5 éves, érettségivel és szakmai vizsgával záruló képzésben turisztikai technikusokat, cukrász -, szakács - és vendégtéri szaktechnikusakat képezünk. Turisztikai technikus képzésben az 5 éves technikusi képzés előtti évfolyamban nyelvi előkészítő osztályokkal fejlesztjük a tanulók nyelvi kompetenciáit, akik ezt követően két tanítási nyelvű vagy okleveles technikus képzésben vehetnek részt. Érettségizett fiatalok és felnőttek számára is szervezünk szakképző iskolai és technikumi képzéseket mindegyik előbb felsorolt szakmában.

Arra törekszünk, hogy minél szélesebb körű, rugalmasabb képzési idejű oktatási típusokat ajánljunk a tanulóknak az ágazatunk legtöbb szakmája területén.

Kóbor Zoltán, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikumának igazgatója

Milyen szerepet kapnak a duális partnerek és a valós piaci környezetben zajló szakmai gyakorlatok a képzésben?

Rendkívül szoros kapcsolatban igyekszünk dolgozni a duális partnerekkel. Folyamatosan figyelembe vesszük a képzéssel szemben támasztott igényeiket, egyeztetjük a képzési rendszert és a módszertant. Ez az odafigyelés kölcsönös. Duális partnerek is igénylik a módszertani támogatást, az egyes tanulókkal kapcsolatos észrevételeket, tanácsokat. Szakképző iskolás tanulóink a 3 képzési évből 2 évet töltenek szakképzési munkaszerződéssel munkahelyeken, míg a technikumi tanulók a 13., technikusi évfolyamon teszik ugyanezt. Közel 120 duális partnerrel állunk kapcsolatban, amelyek közül kiemelkednek az ágazati képző központok, jelenleg kettővel dolgozunk együtt, és a legnagyobb és legjelentősebb hazai vendéglátó vállalkozások és szállodaláncok.

Problémát kizárólag a turisztikai képzés gyakorlati helyeinek megtalálása jelenti a számunkra és a tanulók számára. Ebben remélhetőleg elmozdulást fog eredményezni az új szakirány, a szálloda szervező szakirány megjelenése az oktatásban.

Milyen motivációval érkeznek ma a diákok a vendéglátó- és turisztikai szakmák irányába? Milyen kihívásokkal szembesülnek a pályára lépéskor?

A tanulók motivációja rendkívül szerteágazó. Egy részüknek nincs különösebb kötődése az ágazathoz, szülői, rokoni, baráti ajánlásra indulnak el ezen az úton. A legtöbbjüket szerencsére sikerül az ágazat szakmái mellé állítani, azok irányába motiválni.

Mások erős motivációval rendelkeznek, de a kép, ami bennük él, jelentős részben hamis vagy csalóka. Többen közülük azonnal sztárok, influenszerek akarnak lenni. Számukra be kell mutatnunk, valamint meg kell szerettetnünk a szakmák hétköznapibb oldalait is.

Különösen összetett a turisztikai technikus szakmára jelentkezők motivációs bázisa. Sokan a turisztikát az utazással azonosítják. Ebben az esetben kell a legtöbb munkát beletennünk a motiváció kialakításába, a tanulók szakma felé irányításába. Érdemes megjegyezni, hogy a turisztikai szakmát tanulók többsége továbbtanulást tervez valamely egyetemi képzésen.

Milyen visszajelzéseket kapnak a végzett tanulókról a szakmai partnerektől? Miben látja a Gundel diákok versenyelőnyét?

Általában pozitív visszajelzéseket kapunk a duális partnereinktől, illetve a tanulók leendő munkahelyeitől. Elsősorban tanulóink személyes kompetenciáit, nyelvtudását és a fejlődéshez, tanuláshoz való hozzáállását értékelik nagyra. Éppen ezekben az említett kompetenciákban és azok fejlesztésében látom az iskola versenyelőnyét. A rugalmasság, az alkalmazkodó képesség, az együttműködés és a csapatban való munkavégzés egyre fontosabb a munkavállalók kiválasztásánál, mivel a szakmai ismeretek egyre specializáltabbak. Szükséges egy magas szintű alap felkészültség, de egy adott munkahelyen alkalmazható tudást, ismereteket, tapasztalatot az iskola már nem tudja megadni. Arra tudjuk felkészíteni a tanulót, hogy képes legyen elfogadni és befogadni ezeket a sajátosságokat.

A turizmusfejlesztés 12+1 pontja között kiemelt helyen szerepel a képzési rendszer megújítása és digitalizációja. Ön szerint mely területeken lenne a legsürgetőbb a változás: a tananyagok frissítésében, a gyakorlati képzésben, a technológiai fejlesztésekben vagy a duális partnerek bevonásában?

A képzési rendszer modernizációja és a digitalizáció is nagyon fontos, de a jelenleg legégetőbb probléma a turisztikai képzésben a duális partnerek bevonása, felkészítése, tájékoztatása, szükség esetén mentorálása. A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum keretei között aktívan keressük a kapcsolatépítés és az új duális partnerek bevonásának lehetőségét közös programok szervezésével, ahol kapcsolatba léphetnek a tanulókkal, bemutatókkal, ahol megismerhetik a tanulók szakmai képességeit, felhasználjuk a közösségi média felületeket az információk közvetítésére.

Többször találkozom azzal a helyzettel, hogy a potenciális munkahelyek nem ismerik a szakképzési munkaszerződésekben rejlő lehetőségeket, például tanulókra vonatkozó előnyöket: jogszabályban meghatározott tisztességes bér, társadalombiztosítási jogviszony, nyugdíjszerző idő stb., és a munkáltatókra vonatkozó előnyöket: állami támogatás, adóvisszatérítés, a munkaerő hosszabb távú biztosításának lehetősége stb. Néhányan ennek ellenére korábbi, berögzült tapasztalataik alapján ítélik meg a jelenlegi szakképzési környezetet, és ezen nehezen tudunk áttörni.

A digitalizációban hatalmas lehetőség rejlik a turisztikai képzés számára. Ehhez azonban megfelelő eszközök (aktív táblák, számítógépek, VR eszközök stb.) és megfelelő tartalmi fejlesztések (szakmai szoftverek) szükségesek. Csak egy példa: amíg a közháló – érthető és elfogadható okokból – letiltja a borászatok oldalainak felkeresését iskolai környezetben, addig hogyan tudjuk a borrégiókat megjeleníteni a tanulók számára digitálisan. Az eszközproblémák megoldásában a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek, a tartalmi kérdések fejlesztésében az MI oktatás bevezetése segít.

Hogyan látja a vendéglátás és a turizmus jövőjét oktatási oldalról? Milyen kompetenciák és attitűdök válnak kulcsfontosságúvá a következő években?

Jelentős beiskolázási potenciált látok ezen a területen. Sokan érdeklődnek, sokan keresik ezt a területet. Ehhez hozzájárul, hogy a családok egy része rendszeresen turisztikai programokat szervez saját maga számára, hogy a különböző műsorkészítő és -szóró felületeken sikeresen futnak a vendéglátó szakmákhoz köthető műsorok. Ágazatunkban működő szakmai szervezetek és vállalkozások is nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a családokhoz, a tanulókhoz eljuttassák az üzeneteiket. Mindez megalapozza a beiskolázást.

Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a túlzott vagy irreális elvárásokat hogyan kezeljük az iskolában. Legyen a tanulóknak karrierterve, de fontos megértetni velük azt is, hogy pályakezdőként a látványos feladatokat csak karrierjük későbbi fázisában fogják vélhetően ellátni.

A kompetenciák és attitűdök közül

közül az idegen nyelv ismeretét emelem ki ismét. Ennek kiemelt fontossága van ágazatunkban, hiszen a vendégkör jelentős része külföldről érkezik. Éppen ezért iskolánkban a technikumi osztályok két idegen nyelvet tanulnak, ahol a kötelező angol mellett a német és a francia választható nyelv.

Milyen fejlesztések, új irányok vagy hosszabb távú célok szerepelnek a Gundel Technikum tervei között?

Jelenleg folyik az Ecseri úti székhelyünk teljes körű felújítása. Rövid távú tervünk, hogy még ebben az évben visszaköltözünk abba az épületbe, birtokba vesszük azt, és kialakítjuk a megújult és megváltozott környezethez kapcsolódó szabályainkat, életritmusunkat. Ez óriási energiát és pontos tervezést fog igényelni a teljes dolgozói kör részéről.

Bevezetjük az összes képzési formában a szállodaszervező szakirányt, amelyhez biztosítani kell az oktatókat, az óraszámokat, az eszközöket és a képzés helyszíneit. Be kell mutatnunk ezt az új szakirányt a tanulóknak, hiszen a szállodaiparnak szüksége van a képzett munkaerőre.

Az új épület adta keretek között még szorosabb együttműködést tervezünk a szakmai szervezetekkel és a duális partnerekkel, például saját dolgozók továbbképzése, tanulók motivációjának növelése, magas szintű képzések közös megvalósítása. Kiemelt feladatunk már néhány éve, hogy fiatal kollégákat vonjunk be az oktatásba. Biztosítani akarjuk, hogy az iskola szellemisége a tantestület relatív idősödése ellenére is tovább éljen. Ehhez a legjobb alanyok egykori diákjaink, akikre az alumni programunkban is nagy figyelmet fordítunk, de hívjuk vissza őket dolgozni is. Szintén az új épület adta lehetőségekkel élve rövid távú, specializált felnőttképzések indítását tervezzük középtávon.

Az elmúlt években jelentősen átalakult a vendéglátás munkaerőpiaca. Milyen készségeket, attitűdöket tart ma elengedhetetlennek ahhoz, hogy egy fiatal hosszú távon is sikeres legyen ebben a szakmában?

A legfontosabbnak azt tartom, ha képes a változó körülményekhez, elvárásokhoz és feltételekhez alkalmazkodni. Ehhez képesnek kell lennie önállóan képeznie saját magát. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy legyen meg a megfelelő szakmai tudása. Továbbá fontosnak tartom, hogy képes legyen csapatmunkában dolgozni, megfelelően tudjon kommunikálni, akár idegen nyelven.

Kitartás, elkötelezettség és motiváció nélkül az ágazatban lévő szakmákat elkezdeni sem érdemes, nemhogy hosszabb távon művelni.

Hogyan tudja az iskola kezelni azt a jelenséget, hogy a diákok egy része már tanulmányai alatt munkát vállal? Milyen hatással van ez a képzésre és a szakmai fejlődésre?

Sokan vállalnak munkát a tanulmányi idejük alatt. Ez előfordul, hogy akadálya a tanulásnak, de gyakran segíti is a folyamatot. Sokan a tanult szakmájukon belül vállalnak munkát. Ez a legtöbb esetben szakmai haszonnal jár, hiszen az anyagi lehetőség mellett jelentős tapasztalatot szerezhet a tanuló, mely az önéletrajzában is jól mutathat.

Fontos megjegyezni, hogy a szakképzési ösztöndíj és a szakképzési munkabér bevezetése hatékony forrást jelent a tanulók és családjaik számára. Éppen ezért a szakképzési munkaszerződések megkötése után jelentősen csökken a tanulmányok alatt vállalt egyéb munkák mennyisége.

A fáradtság, a koncentráció hiánya, a hiányzások mértéke akadályai lehetnek a képzésnek. Ezen a helyzeten csak megfelelően érdekes, a tanuló igényeire és lehetőségeire érzékeny oktatással lehet válaszolni. Nem értünk egyet a korlátozással és a tiltással. Azt várjuk el magunktól, hogy segítsük a tanulókat ebben a helyzetben, és használjuk fel azt pozitív megerősítésként. Ha felismerünk egy problémát, és tudunk rá választ adni, akkor a saját fejlődésünkkel a tanulók képzését is jobbá tudjuk tenni.

Mekkora volumenű és milyen elemeket érintő beruházás zajlik jelenleg a BKSZC Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikumban?

Ez egy közel nyolcmilliárd forintos beruházás, ami óriási lépték egy ilyen intézmény életében. Húsz éve próbálkozunk különböző megoldásokkal: költözéssel, új épület felhúzásával, átépítéssel, de mindig elakadt valahol a folyamat. A mostani épület 1972-es fém–üveg konstrukció, statikailag hibátlan, de energetikailag borzasztó. gyakorlatilag az utcát fűtöttük, mert az ablakkeretek ötven év alatt eldeformálódtak. A tető minden évben beázott,. Most viszont minden megváltozik: modern, nagyobb, jobban felszerelt tankonyháink lesznek, speciális és mesterszintű továbbképzéseket is tudunk majd tartani, és végre akadálymentes lesz az egész épület. Nekem ebben a projektben csak szakmai és tervezési feladataim vannak, a lebonyolítást a centrum külön projektszervezete végzi, nagyon magas színvonalon.

Mit gondol arról, hogy a diákok jelentős része ma már a turisztikai szakirányt választja?

Nem sajnálom, inkább tényként kezelem. A gazdaság azonban sokkal több kétkezi munkást igényelne: szakácsot, pincért, cukrászt. A turisztikásaink többsége továbbtanul, gyakran külföldön, így a vendéglátóipar itthon sokszor munkaerőhiánnyal küzd. A duális partnereink is azt jelzik vissza, hogy több szakembert tudnának fogadni, mint amennyit a rendszer jelenleg kitermel. A világ változik, a gyerekek fejében pedig sokszor az él, hogy a turizmus egyenlő az utazással, pedig ez egy nagyon összetett, sok adminisztrációval és vendégkapcsolattal járó szakma. Az alapozó szakaszban sokan rájönnek, hogy nem ezt szeretnék, és inkább átmennek vendéglátásra – ez teljesen rendben van, a lényeg, hogy megtalálják, mihez van kedvük.

Milyen jellegű kapcsolatot ápolnak a duális partnereikkel, és hogyan működik ez a gyakorlatban?

Nagyon szoros, napi szintű a kapcsolat a Tálent Ágazati Képzőközpont tagjaival.  A Semsei Gastronomyával például évek óta dolgozunk együtt: minden üzletükben vannak diákjaink, rendszeresen tartanak motivációs foglalkozásokat, és olyan gesztusokra is képesek, mint amikor 25 diákot meghívtak egy ebédre, hogy megköszönjék az éves munkájukat. Az EventtrendGrouppal közös diákszövetkezetet hoztunk létre, így a diákok hétvégi munkáit is tudjuk finanszírozni. A Tálent ÁKK-n kívül a Danubius Hotels pedig évek óta fogadja a 11. évfolyamos technikusainkat Balatonfüreden egy öthetes gyakorlatra, és velük közösen dolgoztuk ki az új „szállodaszervező” szakirányt. Ezek valódi win-win együttműködések: a cégeknek utánpótlást adunk, mi pedig valódi szakmai környezetet biztosítunk a diákoknak. Sok vezető – Semsei Rudolf, Nagy Gábor, Varga Csaba – maga is gundeles volt, és ez a személyes kötődés rengeteget számít.

Hol látja jelenleg a turisztikai képzésük legkritikusabb hiányterületeit?

Egyértelműen az utazási irodákban. A turisztikai szakirányokhoz, idegenvezető, turisztikai szervező, olyan partnerek kellenének, akik tanulókat tudnak fogadni, de a piac átalakult: sok a kicsi iroda, kevés a nagy, és a legtöbb nem tudja kihasználni a duális képzés adókedvezményeit. Ráadásul az utazási szokások is megváltoztak: mindenki online foglal, és az AI még tovább gyorsítja ezt. Így nehéz valódi gyakorlati terepet találni. A Szalézi Ágazati Képzőközponttal való együttműködés sokat segít, így jutnak el a diákjaink például az Esztergomi Bazilikába vagy a Szent István-bazilikába, de jó lenne több, stabil, nagyobb utazási iroda is.

Éttermekből van elég partnerük? 

Igen, bőven. Száz–százhúsz vendéglátóhellyel állunk kapcsolatban, és az újonnan nyíló éttermek maguk jelentkeznek. A diákok választhatnak is, csak kamarai akkreditáció kell. Nagyon szeretem például a Zila Cukrászdát: a második és harmadik generáció is ide járt, és ma is öröm látni őket dolgozni. Jó érzés bemenni egy olyan helyre, ahol a saját egykori diákjaink viszik tovább a családi vállalkozást.

Milyen szerepet játszanak a belső továbbképzések az iskola szakmai megújulásában?

A belső képzéseknek óriási szerepe volt abban, hogy az iskola szemlélete az elmúlt években ennyire látványosan megváltozott. A Velux-program például nem egyszerűen arról szólt, hogy megtanultunk néhány új digitális eszközt használni, hanem arról, hogy a kollégák elkezdtek másként gondolkodni a tanításról és a tanulókkal való kapcsolatról. A program keretében rengeteg IT-képzést kaptunk, Teams, Redmenta, Canva, Kahoot, mindenféle digitális oktatási platform, és ezek közül sok valóban beépült a mindennapi gyakorlatba. De legalább ilyen fontosak voltak azok a tréningek, amelyek a diákok megértésére fókuszáltak: ADHD- és autizmusérzékenyítés, generációs előadások, kommunikációs és konfliktuskezelési képzések. Én mindig azt vallottam, hogy olyan beszéljen egy problémáról, aki maga is érintett, ezért ADHD-s és autista előadókat hívtunk, és ez elképesztően sokat adott a kollégáknak. A konfliktuskezelési tréningek pedig abban segítettek, hogy a tanárok ne a fegyelmezés oldaláról közelítsenek minden helyzethez, hanem partneri viszonyban próbálják megérteni a gyerekeket. Nem állítom, hogy mindenki teljesen átalakult, de a tömb elmozdult: ma már sokkal inkább partnerként tekintünk a tanulókra, nem pedig olyan edényekre, amelyeket meg kell tölteni tudással. Ez a szemléletváltás pedig hosszú távon sokkal többet ér, mint bármilyen új tankönyv vagy módszertani útmutató.

Milyen helyzetben vannak jelenleg a pedagógus-utánpótlással, és hogyan kezelik a tanárhiány kérdését az intézményben?

Jól, de ez tudatos munka eredménye. 2013-ban 27 kolléga ment nyugdíjba, és akkor eldöntöttem: ilyen még egyszer nem lesz. Azóta három évre előre vezetjük, ki mikor megy nyugdíjba, és időben keresünk utánpótlást. Bemegyünk az egyetemekre, óraadói lehetőséget ajánlunk, a szakmai tárgyaknál pedig a saját kiváló végzőseinket csábítjuk vissza. A fiatalok lendületet hoznak, de nem korfüggő, ki mennyire nyitott – attitűd kérdése. Most már sokan mondják, hogy „hú, mennyi fiatal tanár van nálatok”, és én ennek nagyon örülök.

Képek: Gosztola Judit