Kiderült, ekkora fizetéssel már jómódúnak számítasz Magyarországon: tágul az olló gazdag és szegény között

A 2026. májusi kereseti adatok alapján tovább emelkedtek a magyar bérek, a KSH adatai szerint a reálkeresetek egy év alatt 9 százalékkal nőttek, vagyis az infláció hatását figyelembe véve is jelentősen javult a fizetések vásárlóereje. A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 764 100 forintot ért el, ami 8,7 százalékos éves növekedést jelent, míg a nettó átlagkereset 535 900 forintra emelkedett, 11 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. A rendszeres, prémiumok és egyéb különjuttatások nélküli bruttó átlagkereset 718 200 forint volt.

Az átlagkereset azonban önmagában nem mutatja meg pontosan, hogyan alakul a magyarok többségének fizetése, ugyanis a kiugróan magas keresetek jelentősen felhúzhatják az átlagot. Ezért fontosabb mutató a mediánkereset, amely azt mutatja meg, hogy a munkavállalók fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet keres.

EZ IS ÉRDEKELHET

Íme Magyarország friss szegénységtérképe: havi pártízezerből tengődnek a hazai nyomorfalvak lakói

Magyarország legszegényebb településein éves szinten alig néhány százezer forintnyi egy főre jutó adóköteles jövedelem jut egy lakosra.

2026 májusában a bruttó mediánkereset 615 600 forint volt, ami 9,5 százalékos emelkedést jelentett egy év alatt, a nettó mediánkereset pedig 436 200 forintra nőtt, 11,5 százalékkal meghaladva az előző évi értéket. Ez alapján a tipikus magyar munkavállaló keresetéhez a mediánérték közelebb áll, mint az átlag, és azt mutatja, hogy a dolgozók fele még nem éri el a nettó 536 ezer forintos átlagfizetést.

Ennyit keres a társadalom felső 20 százaléka

Ugyanakkor továbbra is hatalmas különbségek vannak az egyes jövedelmi csoportok között. A részletes, jövedelmi ötödökre bontott adatok szerint a legkevesebbet kereső munkavállalók átlagosan havi bruttó 323 ezer forintot kerestek, míg a legmagasabb jövedelmű ötöd átlagbére már megközelítette az 1,6 millió forintot. A két véglet között így csaknem ötszörös különbség alakult ki.

A kereseteket öt egyenlő létszámú csoportra, úgynevezett jövedelmi kvintilisekre bontó statisztika jól mutatja, hogy mekkora fizetés számít ma magasnak Magyarországon. A harmadik kvintilis jelenti a mezőny közepét: aki ebbe a csoportba tartozó átlagos keresetet éri el, az már a magyar munkavállalók jobban kereső felébe sorolható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi folyik itt? Papíron két borsodi falu a leggazdagabb magyar település: nagyon nem élnek luxusban a helyiek

Két borsodi falu Magyarország leggazdagabb települése, már ami az egy főre jutó, SZJA-alapú jövedelmet illeti

Ez azt jelenti, hogy aki havi bruttó 620 ezer forintot keres, az már jómódúnak mondhatja magát a magyar viszonyok között, hiszen a dolgozók felső 50 százalékába tartozik.

Ez adókedvezmények nélkül számolva körülbelül 412 ezer forintos nettó fizetésnek felel meg.

A különböző jövedelmi csoportok átlagkeresetei a következőképpen alakultak:

• 1. kvintilis (legalacsonyabb keresetű 20 százalék): bruttó 323 ezer forint, ami adókedvezmények nélkül körülbelül 215 ezer forintos nettó fizetést jelent.
• 2. kvintilis: bruttó 461 ezer forint, ami körülbelül 307 ezer forintos nettónak felel meg.
• 3. kvintilis: bruttó 620 ezer forint, ami körülbelül 412 ezer forintos nettó kereset.
• 4. kvintilis: bruttó 821 ezer forint, ami körülbelül 546 ezer forintos nettó fizetés.
• 5. kvintilis (legmagasabb keresetű 20 százalék): bruttó 1 millió 588 ezer forint, ami körülbelül 1 millió 56 ezer forintos nettó keresetet jelent.

A számokból látható, hogy a magyar dolgozók jelentős része még a bruttó félmillió forintos fizetést sem éri el. Az alsó két jövedelmi ötödbe tartozók átlagkeresete legfeljebb 461 ezer forint, míg a legfelső ötöd átlaga már több mint háromszorosa ennek.

A szegények bére emelkedett legkevésbé

Az elmúlt egy évben valamennyi jövedelmi csoportban nőttek a keresetek, de eltérő ütemben. A legnagyobb százalékos emelkedés a második kvintilisben történt, ahol 10,2 százalékkal nőtt az átlagbér.

Az egyes csoportok éves bérváltozása:

• 1. kvintilis: 9 százalékos emelkedés, ami havi bruttó körülbelül 27 ezer forintos növekedést jelent.
• 2. kvintilis: 10,2 százalékos emelkedés, vagyis körülbelül 43 ezer forinttal nőtt a havi bruttó átlagkereset.
• 3. kvintilis: 9,8 százalékos növekedés, ami mintegy 55 ezer forintos havi pluszt jelent.
• 4. kvintilis: 9,2 százalékos emelkedés, vagyis körülbelül 69 ezer forinttal nőtt az átlagkereset.
• 5. kvintilis: 7,7 százalékos növekedés, ami a magas bázis miatt így is több mint 113 ezer forintos havi bruttó emelkedést jelent.

A százalékos adatok alapján úgy tűnhet, hogy az alacsonyabb keresetűek jártak jobban, hiszen náluk gyorsabban nőttek a bérek. Forintban számolva azonban a helyzet más: a legmagasabb keresetűek kapták a legnagyobb összeget, hiszen náluk már egy kisebb százalékos emelkedés is több tízezer forintos pluszt eredményez.

Miért nő lassabban a legalacsonyabb keresetűek fizetése?

Bár a legalacsonyabb jövedelmi ötödben is 9 százalékkal emelkedtek a bérek egy év alatt, ez még mindig elmarad a középső jövedelmi csoportok növekedési ütemétől. Ennek egyik oka, hogy az alacsonyabb keresetűek között nagyobb arányban vannak olyan munkakörök, ahol a bérek közelebb vannak a jogszabályi bérminimumokhoz, így az emelések mozgástere korlátozottabb. A magasabb fizetésű munkakörökben - például a speciális szaktudást, magasabb végzettséget vagy nagyobb felelősséget igénylő pozíciókban - a munkaerőpiaci verseny, a szakemberhiány és a cégek megtartási kényszere gyakran gyorsabb béremelést eredményez.

Ráadásul a magasabb jövedelmű csoportoknál már eleve nagyobb összegekre rakódik rá ugyanaz a növekedés. Miközben egy 9 százalékos emelés a legalacsonyabb kvintilisben nagyjából 27 ezer forintos havi pluszt jelent, ugyanekkora arányú növekedés egy 1,5 millió forint körüli fizetésnél már több mint 100 ezer forintos többletet eredményezne. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a bérek közötti különbség forintban továbbra is jelentős maradjon, még akkor is, ha százalékosan az alacsonyabb keresetűek fizetése is emelkedik.