Érdekes ellentmondás, hogy, bár az egyenlőtlenségi mutatók romlást jeleznek, a kormány által közzétett adatok szerint a legalsó réteg reálbére 2021 óta több mint 25%-kal nőtt.
A GKI Gazdaságkutató szerint a magyar háztartások hitelállománya 2017 és 2025 első negyedéve között dinamikusan nőtt.
A FlexJobs adatai szerint a részmunkaidős távmunka nemcsak extra jövedelmet kínál, hanem biztonságos ugródeszka lehet egy új karrier felé is.
A Pénzcentrum felmérése szerint a magyar háztartások pénzügyi helyzete erősen széttartó, és a szakértők szerint ennek legfőbb oka az infláció tartós hatása.
Javult a magyarok életszínvonala az elmúlt évben, de a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből gazdálkodik.
Az infláció visszavetette az amerikai jövedelmek növekedését a nagy recesszió utáni szintekre, ami korlátozhatja a fogyasztók vásárlóerejét az ünnepi szezon előtt.
Az évekig tartó pénzügyi nehézségek után jelentősen nőtt azok aránya, akik időben fizetik számláikat.
Az új otthon elérhetősége – mit ér a 3%-os hitel különböző keresetek mellett?
A Pénzcentrum felmérésén a válaszadók több mint egyharmada azt mondta, vélhetően vagy biztosan romlani fog az anyagi helyzete a következő egy évben.
Magyarország csúnyán lemaradt nemcsak az életszínvonal indexben legelől álló európai országokhoz képest, hanem a régiónk országaihoz viszonyítva is.
A tervezettől drasztikusan elmaradó gazdasági növekedés és a magasabb inflációs szint miatt a várható emelések mértéke jelenleg bizonytalan, most is zajlik a béralku.
A KSH szegénységi statisztikáinak felülvizsgálata jelentősen átrajzolta a magyarországi szegénységről alkotott képet.
Az előző negyedév enyhe növekedése után ismét csökkenő szakaszba került a fizetőképességi index.
Minden tizedik magyar súlyos anyagi nélkülözésben él. Kik a leginkább érintettek, és miért nem csökken gyorsabban a lemaradásunk? Nézd meg a CHART by Pénzcentrumot!
A jegybanki adatok szerint a pénzügyi vagyon 72 százalékát itthon az emberek 10 százaléka birtokolja, miközben a lakosság fele összesen csupán 5 százalékos részesedéssel bír.
A magyar háztartások 49 százaléka valamilyen nehézséggel nézett szembe 2024-ben, ezzel pedig az EU-s átlag fölé kerültünk.
Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
2024-ben is tovább nőtt a jövedelmi olló Magyarországon: a leggazdagabbak fejenként több mint négyszer annyit keresnek, mint a legszegényebb háztartások.
A KSH friss adatai szerint 2024-ben 1,82 millió embert fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztettség
A fogyasztói árindex a 2022-23-ra jellemző nagyon magas szintről 2024 elejére 5% alá süllyedt és azóta is mindössze 2 hónapra emelkedett ideiglenesen e szint fölé.
