Alaposan felrázta ma reggel a bértárgyalások állóvizét a miniszterelnök: 2-3 éven belül szeretne Magyarországon egymilliós átlagfizetést.
Nincs nevesítve a cég, de a rendelet vélhetően azért született, hogy a dunaújvárosi dolgozók mielőbb megkapják bérüket.
2024 júniusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 642 000 forint volt.
A semlegességről, a gazdasági növekedésről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök: máshogy értékeli a számokat, mint a közgazdászok, és szerinte a magyarok túlvannak a nehezén.
Vállalati átszervezés keretében a Dacia október 1-jétől széles körű, „előnyös” elbocsátási programot indít.
A Samsung Electronics egyik üzemében több száz alkalmazott sztrájkba lépett magasabb béreket követelve, jelentősen megzavarva ezzel a termelést.
113 ezer forinttal kevesebb fizetést kapnak a bírók, akiket magasabb szintű bíróságokra helyeznek. Egyikük most az Európai Bíróságon igyekszik jogorvoslatot találni.
Infláció feletti fizetésemelésre és cafeteria juttatásokra is számíthatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói.
Legalább 300 milliárd forintnyi, 2025-re tervezett állami beruházást halaszthat el a kormány 2026-ra.
Nemcsak igazgatók terén, hanem pedagógusok terén is hiány van, várhatóan a probléma az új tanév kezdetéig sem fog megoldódni.
A magyar labdarúgók bérezése 2010 és 2023 között jelentősen nőtt. Egy átlagos labdarúgó havi nettó 4,2–4,6 millió forint közötti összeget vihet haza.
Nagyot emelkedtek a bérek, így a munkaerőköltségek is hazánkban az első negyedévben, de a bérfejlesztésen még így is lenne mit dolgozni.
A munkahelyi bérfeszültség egyik gyakori forrása, amikor egy újonnan felvett, fiatalabb és tapasztalatlanabb kolléga magasabb fizetést kap, mint a régebbi.
Utcai plakátokon toboroz munkavállalókat a bécsi Lidl, forintra átszámolva nagyjábó 960 ezer forintos fizetést ígérnek.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására.
Még a román miniszterelnök is elbüszkélkedett, hogy a román bérek lehagyták a magyart, azonban az adatok mélyebb elemzése már árnyaltabb képet mutat.
Az Aldinál dolgozni kihívásokkal teli, de fejlődési lehetőséget kínáló munkahely, a fizetések viszont széles skálán mozognak.
Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.
70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.
Szakértők szerint félő, hogy a lassan növekvő magyar bérek a még itthon dolgozókat nem tartják magyarországon, és a harmadik országból érkezők sem telepednek le nálunk.
