Ugyanaz a szakma, mégis meglepőek a különbségek a különböző sofőrök fizetései között.
A demográfiai kihívások és a gazdasági stagnálás kettős szorításában telt a 2025-ös év a hazai munkaerőpiacon.
Van, ahol öt év alatt még az infláció felét sem hozta a fizetésemelés – mutatjuk, kik jártak a legrosszabbul.
A legfrissebb adatok szerint a bérek és a nyugdíjak közötti különbség történelmi léptékben magas, és az elmúlt években látványosan kitágult az olló
A fővárosban magasabbak a bérek, de magasabbak az árak is: megnéztük, mire elég ma Budapesten a nettó átlagfizetés.
2025 novemberében a bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Így alakulnak a mérnökinformatikusok fizetései, karrierútjai és lehetőségei Magyarországon 2026-ban.
Az Egyensúly Intézet radikális javaslatot tett a magyar nyugdíjrendszer átalakítására.
De mégis mekkora kölcsönt lehet felvenni ilyen jövedelmekkel?
2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 700, a nettó átlagkereset 482 400 forint volt.
Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt 2024-ben, mely 13,5 százalékkal bővült az előző évi 418 ezer forinthoz képest.
Hiába nőttek évek óta a magyar bérek, a vásárlóerő az alapélelmiszerek többségénél gyakorlatilag a 2019-es szinten ragadt.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 2026-os évben kilenc fő lépésből áll a nyugdíj megállapításának folyamata.
Az energiaszektorban dolgozók májusban kiugróan magas, közel nettó 950 ezer forintos átlagkeresetet értek el, a jelenség mögött a bónuszkifizetés áll.
Budapesten 24 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt, országos szinten pedig 20 százalékos volt az áremelkedés a legfrissebb adatok szerint.
A KSH friss adatai szerint 2025 szeptemberében 687 100 forint volt a bruttó átlagkereset. Ez 9,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
A legrosszabbul kereső fizikai munkások továbbra is az ország keleti megyéiben élnek: Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben.
2025 első negyedévében tovább nőtt a bérszakadék Magyarországon: a nettó átlagkereset 476 ezer forint volt, amit mindössze Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye haladott meg.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjasok elszegényedése komoly kihívást jelent, miközben szakértői viták zajlanak a szükséges reformokról - írja a szakértő.
Farkas András: a degresszió nem adó, hanem egy 1998 óta létező technikai elem a nyugdíjszámításban, amely a magas keresetek nyugdíjalapba számítását korlátozza.
