Mi folyik itt? Papíron két borsodi falu a leggazdagabb magyar település: nagyon nem élnek luxusban a helyiek

Az egy lakosra jutó, SZJA-alapot képező jövedelmek alapján hatalmas különbségek láthatók Magyarország települései között. Míg a leggazdagabb településeken az éves egy főre jutó jövedelem már több millió forintos szinten van, addig a lista végén szereplő falvakban ennek csak töredékéből kell gazdálkodniuk az ott élőknek.

Mint korábban megírtuk, a legszegényebb településen, Csenyétén 2024-ben mindössze 256 875 forint volt az egy lakosra jutó éves SZJA-alapú jövedelem, ami havi szintre lebontva alig több mint 21 ezer forintnak felel meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei falu 2023-ban is a lista végén szerepelt, helyzetét pedig továbbra is a kevés munkalehetőség, az alacsony gazdasági aktivitás és az elvándorlás nehezíti.

A tíz legszegényebb település közül több is a hátrányos helyzetű Cserehát térségében található. Tornanádaskán 370 319 forint, Bódvalenkén 442 860 forint, míg Gadnán 484 269 forint volt az egy főre jutó éves jövedelem 2024-ben. Ezeken a településeken a kevés helyi munkahely, a gyenge közlekedési kapcsolatok és a gazdasági lehetőségek hiánya hosszú ideje komoly problémát jelent. Bódvalenke ugyan kulturális kezdeményezése, a házfalakat díszítő roma freskók miatt ismertté vált, de ez egyelőre nem tudta érdemben megváltoztatni a helyiek anyagi helyzetét.

A listán több más aprófalu is szerepel, ahol hasonló problémákkal küzdenek. Szentkatalinban 455 133, Rinyaújnépen 468 166, Somogyacsán 562 217, Szakácsiban 587 547, míg Tiszabőn 599 132 forint volt az egy lakosra jutó éves SZJA-alapú jövedelem. Ezeken a településeken gyakori a közfoglalkoztatás, az alkalmi munka és a támogatások szerepe a megélhetésben.

Különleges eset Rajka, amely 542 013 forintos értékével szintén bekerült a tízes listába, ám itt az adatokat árnyalja, hogy a szlovák határ közelsége miatt sokan Pozsonyból költöztek a településre, miközben jövedelmük külföldről származik, így a helyi SZJA-adatok nem feltétlenül mutatják teljes egészében a lakosság tényleges anyagi helyzetét.

Ezek Magyarország leggazdagabb települései

Alább a TEIR 2024-es adatai alapján összeszedtük, mely településeken a legmagasabb az egy lakosra jutó adóköteles jövedelem:

10. Nagykovácsi

Nagykovácsiban 2024-ben 4 650 439 forint jutott egy lakosra SZJA-alapú jövedelemként, míg 2023-ban ez 4 365 717 forint volt. Ez 284 722 forintos, 6,5 százalékos növekedést jelentett. A Budai-hegység lábánál fekvő nagyközségben a 2022-es népszámlálás szerint 8712 ember élt. Az egyik legkedveltebb budapesti agglomerációs település, különösen a természetközeli környezetet kereső családok körében.

9. Diósd

Diósdon 2024-ben 4 786 161 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, szemben a 2023-as 4 260 148 forinttal. Ez 526 013 forintos, 12,3 százalékos növekedést jelent. A városban a 2022-es népszámlálás szerint 12 331 ember élt. Budapest délnyugati agglomerációjának egyik legdinamikusabban fejlődő települése, ahová sok fővárosban dolgozó, magas jövedelmű család költözött az elmúlt években.

8. Paks

Pakson 2024-ben 4 885 203 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, ami a 2023-as 4 260 831 forinthoz képest 624 372 forintos, 14,7 százalékos növekedést jelent. A 2022-es népszámlálás szerint a városnak 18 197 lakosa volt. Tolna vármegye - és az ország - energetikai központja a Paksi Atomerőműnek köszönhetően hosszú ideje az ország legmagasabb jövedelmű települései közé tartozik.

7. Herceghalom

Herceghalomban 2024-ben 4 963 470 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, míg 2023-ban 4 325 761 forintot tett ki. Ez 637 709 forintos, 14,7 százalékos emelkedést jelent. A 2022-es népszámlálás szerint 3884 lakosa volt a településnek. A Budapest és Tatabánya között fekvő község kedvező közlekedési adottságai és gazdasági környezete miatt népszerű lakóhely.

6. Budajenő

Budajenőn 2024-ben 4 969 159 forint volt az egy főre jutó SZJA-alapú jövedelem, szemben a 2023-as 4 423 957 forinttal. Ez 545 202 forintos, 12,3 százalékos növekedést jelentett. A községben a 2022-es népszámlálás szerint 2467 ember élt. A Zsámbéki-medence egyik legkedveltebb települése, amely nyugodt környezetével és Budapest közelségével vonzza a tehetősebb családokat.

5. Üröm

Ürömön 2024-ben 5 013 890 forint jutott egy lakosra SZJA-alapú jövedelemként, míg egy évvel korábban ez 4 447 263 forint volt. Ez 566 627 forintos, 12,7 százalékos növekedést jelent. A 2022-es népszámlálás szerint 8212 lakosa volt. A Budapesttel szinte egybeépült település az egyik legkeresettebb agglomerációs lakóhely, ahol sok magas jövedelmű ingázó él.

4. Telki

Telkin 2024-ben 5 145 660 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, ami a 2023-as 4 695 525 forinthoz képest 450 135 forintos, 9,6 százalékos emelkedést jelent. A 2022-es népszámlálás szerint 4310 ember lakta akkor a községet. Telki az elmúlt két évtizedben a budapesti agglomeráció egyik legtehetősebb és leggyorsabban fejlődő településévé vált.

3. Kékkút

Kékkúton 2024-ben 5 416 705 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, ami a 2023-as 4 444 957 forinthoz képest 971 748 forintos, 21,9 százalékos növekedést jelentett. A 2022-es népszámlálás szerint a Balaton-felvidéki településnek mindössze 82 lakosa volt. A Káli-medence egyik legismertebb falva, amely elsősorban ásványvízforrásáról és természeti környezetéről ismert.

2. Tornakápolna

Tornakápolnán 2024-ben 6 048 944 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, míg 2023-ban 6 136 817 forint, vagyis 87 873 forinttal, 1,4 százalékkal csökkent az érték. A 2022-es népszámlálás szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei zsáktelepülésnek mindössze 19 lakosa volt. Rendkívül kis népessége miatt már néhány magas jövedelmű adófizető is jelentősen befolyásolhatja az egy főre jutó mutatót.

1. Keresztéte

Keresztétén 2024-ben 6 693 108 forint volt az egy lakosra jutó SZJA-alapú jövedelem, ami a 2023-as 4 094 237 forinthoz képest 2 598 871 forintos, 63,5 százalékos növekedést jelent. A 2022-es népszámlálás szerint a településnek 18 lakosa volt. Az Aggteleki-karszt közelében fekvő aprófalu rendkívül kis népessége miatt az egy főre jutó jövedelmi mutató néhány magas keresetű lakos megjelenésével is jelentősen változhat.

Így lehet két minifalu a leggazdagabb

Hogy kerülhetett két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei aprófalu az ország leggazdagabb települései közé? A válasz elsősorban az egy főre jutó jövedelmi mutató sajátosságában keresendő: az SZJA-alapú jövedelmet nem a település teljes gazdasági ereje alapján számolják, hanem az ott élők keresetéből indulnak ki.

Egy néhány tucat lakosú faluban már az is jelentősen megemelheti az átlagot, ha néhány magas keresetű vagy nagyobb vagyonnal rendelkező ember él a településen. Keresztétén és Tornakápolnán is rendkívül alacsony a lakosságszám, így néhány adófizető jövedelme sokkal nagyobb hatással van az egy lakosra jutó értékre, mint egy több ezer vagy több tízezer lakosú városban.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a települések a klasszikus értelemben az ország legtehetősebb falvai lennének. A magas egy főre jutó jövedelem nem feltétlenül jár együtt fejlett infrastruktúrával, sok munkahellyel vagy általánosan magas életszínvonallal. A rangsorban elfoglalt helyük inkább a kis népesség, a statisztikai hatások és az ott élők jövedelmi összetételének következménye.

Éppen ezért az ilyen listák értelmezésénél mindig érdemes figyelembe venni a települések méretét is: egy budapesti agglomerációs település vagy egy nagyobb város magas átlagjövedelme sokkal több ember tartós gazdasági helyzetét tükrözi.