A jövő héten több kulcsfontosságú makrogazdasági adat is érkezik: friss számok jönnek az államháztartás helyzetéről, az inflációról, valamint az ipar és az építőipar teljesítményéről is.
Hiába nőttek évek óta a magyar bérek, a vásárlóerő az alapélelmiszerek többségénél gyakorlatilag a 2019-es szinten ragadt.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
Az előző év azonos időszakához mérten 2,7%-kal mérséklődött, az előző hónaphoz képest 0,5%-kal bővült az ipari termelés.
2025. októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Magyarország az Európai Unió sereghajtója az egy főre jutó egyéni fogyasztás tekintetében, miközben GDP-mutatónk valamivel kedvezőbb képet mutat.
Magyarország bruttó hazai terméke 2025 harmadik negyedévében 0,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2025 októberében 4 millió 674 ezren dolgoztak Magyarországon, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4%-ra nőtt.
A magyar nyugdíjak reálértéke 2010 és 2024 között jelentősen, 47 százalékkal emelkedett, ami részben kormányzati intézkedéseknek, részben a nyugdíjas-állomány összetételváltozásának köszönhető.
Az energiaszektorban dolgozók májusban kiugróan magas, közel nettó 950 ezer forintos átlagkeresetet értek el, a jelenség mögött a bónuszkifizetés áll.
5979 gyermek született, és 10 333 fő vesztette életét
2025 októberében a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken közel 1,7 millió vendég 3,8 millió vendégéjszakát töltött el.
Budapesten 24 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt, országos szinten pedig 20 százalékos volt az áremelkedés a legfrissebb adatok szerint.
Aggasztóan kevés gyermek születik Magyarországon, ez azonban nem egyedi: régiós, európai és globális szinten is hasonló demográfiai problémakkal néznek szembe.
Budapesten tovább romlott a dugóhelyzet. Aki naponta ingázik, 2024-ben átlagosan 110 órát, több mint 4,5 napot vesztegelt a forgalomban.
Már kevesebb mint 100 ezer üzlet van az országban, az OKSZ szerint újabb települések kerülhetnek azok körébe, ahol egyáltalán nincsen bolt, az év elején 400 ilyen volt.
Sokkal magasabb pénzromlást éreznek a középkorúak, mint amit a hivatalos számok tükröznek.
A rolleres balesetek növekvő száma nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi jelenség.
A KSH adatai alapján 2024-ben a vármegyeszékhelyeken és Budapesten közel 60 ezer lakóingatlan cserélt gazdát.
Bár az idősebbek motivációi sokrétűek, munkához való hozzáállásuk általánosan kiemeli őket a munkaerőpiac szereplői közül.
