Navracsics Tibor bejelentése szerint szeptembertől és januártól összesen 30%-kal nő a kormánytisztviselők fizetése.
Sokan számoltak be arról, hogy mindössze 1-2 ponttal maradtak le a kiemelkedő teljesítményű kategóriától, amely a következő tanévtől pluszjuttatást biztosítana számukra.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az idei évre várható 0,5%-os növekedés után gyorsulásra lehet számítani 2026-ban.
Az egészségügyi ágazatban a következő két évben nem várható béremelés, és végleg leállították a Dél-Budai Centrumkórház beruházását.
Az önkormányzatok számára automatikusan biztosítják a plusz forrást a költségvetésből.
Április közepén még biztosnak tűnt a 13 százalékos minimálbér-emelés 2026-ra, de a gyengébb gazdasági teljesítmény sok dolgot átírt.
Az építőiparban működő vállalkozások száma, valamint az új alapítások aránya 2023-ban és 2024-ben is csökkent
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2025 februárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 661 400 forint volt.
A könyvtári, levéltári, múzeumi dolgozók helyzete sem jobb a köztisztviselőkénél.
Az Európai Unió 2023-ban új irányelvet fogadott el, amelynek célja a bérek átláthatóságának növelése és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése.
Az alapjövedelem gondolata elsőre utópisztikusnak tűnhet, mégis egyre több országban merül fel komoly lehetőségként.
A 2025 első negyedévében végzett felmérése szerint a magyarországi vállalatok többsége idén is tervez béremelést, azonban az előző évekhez képest visszafogottabb mértékben.
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést tavaly.
2025-ben 3,5 milliárd forintot fordít béremelésre a PENNY Magyarország, így a kereset átlagosan 7,8%-kal emelkedik a vállalatnál.
Manpower: A hazai cégek 78 százaléka emeli az idei első félévben alkalmazottainak bérét.
A kkv-k jelenlegi, stabilabbá váló gazdasági helyzete miatt pozitívabb várakozásokkal állnak a hazai vállalkozások vezetői a fizetésemeléshez.
A kormányrendeletben meghatározott béremelésekkel átlagosan azonos mértékű fejlesztésekről számoltak be a cégek, a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban viszont nem érzékelhető változás.
Egyáltalán nem tűnik lehetetlen a bruttó 1 millió forintos átlagbér, ám nagyon nem mindegy, azt hogyan sikerül elérni.
2025-ben jelentős változások történtek a béren kívüli juttatások terén Magyarországon: bővült az adható támogatások köre és új elemek is bekerültek a rendszerbe.
A globális bizonytalanság és a fokozódó geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az elhúzódó válság réme kísért továbbra is a magyar munkaerőpiacon.
