Kenyérkatasztrófa csapott le Magyarországra: sokkoló, ami kiderült, ha ezt tudnák a vásárlók, mindenki kitérne a hitéből

Mennyit ér ma a fizetésünk az alapélelmiszerekhez képest? A Pénzcentrum a KSH adatai alapján vizsgálta tíz alapvető élelmiszer – sertéshús (comb, csont és csülök nélkül), csirkemellfilé, tojás, UHT tej (2,8%), napraforgó-étolaj, finomliszt, fehér kenyér, kristálycukor, burgonya és vöröshagyma – átlagárának alakulását 2019 és 2025 között. Fontos megjegyezni, hogy a 2025-ös éves átlagárak még nem ismertek, ezért azok esetében az év eddig elérhető havi adatainak átlagát vettük alapul.

Ezt követően összevetettük az árakat az adott évek nettó átlagkeresetével, majd kiszámoltuk, hogy egy átlagos havi bérből mennyi jutott volna ezekből a termékekből. A keresetek kapcsán, akárcsak az áraknál, a 2025-ös évre még nincsen éves adat, azt az eddig elérhető adatokból átlagoltuk. Az így kapott mutató egyértelműen megmutatja, hol javult a vásárlóerő, és mely alapélelmiszereknél romlott jelentősen az elmúlt hat évben.

Kenyér-, és tojáspokol a magyar boltokban

Ahogy az adatokból látszik, jól kirajzolódik néhány olyan alapélelmiszer, ahol brutálisan visszaesett a magyarok vásárlóereje az elmúlt években.

Bár vannak termékek, amelyeknél sikerült ledolgozni az inflációs sokk egy részét, néhány kategória esetében a helyzet ma is drámai. A fehér kenyér és a tojás erre tökéletes példák.

Három mázsa kenyér tűnt el a magyarok fizetéséből

2019-ben egy átlagos magyar nettóból még 799 kilogramm fehér kenyeret lehetett vásárolni. Ez volt az az időszak, amikor az élelmiszerek reálértéke még nagyjából egyensúlyban volt a bérnövekedéssel. Innen indult a zuhanás: 2022-ben már csak 524 kiló jött ki a fizetésből, 2023-ban pedig mindössze 424 kiló, ami egyben az elmúlt évek legrosszabb adata is egyben.

Bár 2024-2025-ben volt némi visszakapaszkodás, a 2025-ös előzetes adat még mindig csak 511 kilogrammig jut. Ez azt jelenti, hogy hat év alatt közel 300 kiló kenyér tűnt el az átlagbérből. A magyarok vásárlóereje a fehér kenyér esetében harmadával esett vissza, és belátható időn belül nem is valószínű, hogy visszakapaszkodik.

Több mint 1000 darab tojásra már nem futja

A tojásnál is hasonlóan látszik az inflációs sokk hatása. A csúcsév 2021 volt: ekkor egy átlagkeresetből 634 darab tízes tojáscsomagot lehetett venni. Innen viszont szinte egyik évről a másikra szakadt be a vásárlóerő: 2022 és 2023 a tojás árrobbanásának időszaka volt, és a fizetés már nem tudta követni az árak emelkedését.

A 2025-ös előzetes érték 533 doboz, vagyis pontosan 101 dobozzal kevesebb, mint négy éve. Ez 1010 darab tojást jelent, ami 2025-ben ott marad a boltok polcain, mert nem futná rá. 

Ez különösen annak fényében súlyos, hogy közben a bérek nominálisan folyamatosan nőttek. 2021-2025 között a nettó átlagkereset 63 (!) százalékkal emelkedett, mégis jóval kevesebb tojásra futja.

Egy helyben toporognak a magyarok, hiába a fizuemelések

A sertéshús, csirkemell, tej, étolaj, liszt, cukor, burgonya és vöröshagyma adatai jól mutatják, hogy 2019 és 2025 között nem mindem élelmiszer kapcsán omlott azért össze a magyar vásárlóerő, de nem is épült újra olyan szinten, hogy a bérek növekedése valóban érezhető többletfogyasztást eredményezzen.

Az árrobbanás utáni évek korrekciója ugyan mérsékelte a 2022–2023-as sokkot, mégis az a fő tanulság, hogy a legtöbb termékből ma nagyjából ugyanannyit tudunk venni egy havi fizetésből, mint hat évvel ezelőtt. Persze, azért akadnak üdítő kivételek, felfelé kilengések, de ezek száma azért kevés.

2019-ben 184 kilogramm sertéshúst (comb) lehetett venni egy átlagkeresetből; 2025-ben 245 kilogrammot. Ez első ránézésre javulás, de a köztes évek árhullámzása miatt ez a növekedés hat év bérdinamikájához képest minimális. A mélypont 2020 volt (176 kg), a csúcs pedig 2025, de a görbe egészében stagnáló pályát rajzol. Igaz, a sértéscomb még ígyis felfelé lóg ki.

A csirkemellnél még inkább megfigyelhető a visszacsúszás. 2019-ben 174 kilogramm volt megvásárolható, 2023-ban 215 kg – ez volt a legjobb év. 2025-ben viszont csak 193 kilogramm jön ki az átlagkeresetből.
Lényegében ugyanott tartunk, mint hat éve: a 2022–2023-as hullámok után nincs tartós reáljavulás, az egyszeri fogyasztó legfeljebb „visszakapott valamit”, de többet nem sokkal engedhet meg magának.

A tej esetében 2019-ben 1007 liter volt elérhető, 2025-ben 1095 liter – tehát van némi előrelépés, de ez messze nem arányos a bérek növekedésével. A 2023-as 1291 liter messze kiugró érték volt, amit azóta korrigált a piac.

Az étolaj 2021-ben érte el a mélypontot (433 liter), majd a 2022–2024 közötti időszakban látványosan korrigált. A 2024-es 650 liter volt a csúcs, 2025-ben viszont 576 literre esett vissza. A 2019-es szinthez képest ez valamivel magasabb, de a többlet nem jelentős, és messze nem olyan, hogy a vásárlók valódi pluszt érzékeljenek. Így azt mondhatjuk, hogy  étolaj a „stabil, de nem kiemelkedő” kategóriába tartozik.

A finomliszt az egyik legkiegyensúlyozottabb görbét mutatja. 2019-ben 1562 kilogramm jött ki egy fizetésből, 2025-ben 1931 kilogramm. Ezt tényleg hívhatjuk jelentős javulásnak, ami azt jelenti, hogy a magyarok lisztben mérve valóban jobban élnek, a fizetések jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a liszt ára.

A kristálycukor látványosabb kilengést mutat: 2019-ben 1181 kg jött ki a fizetésből, 2022-ben már 1319 kg, majd 2023-ban bezuhant (1190 kg), 2025-re pedig ismét felkúszott 1302 kg-ra. Ez a mozgás azonban nem azt jelenti, hogy a vásárló ma sokkal gazdagabb lenne cukorban, mint hat éve; inkább azt, hogy az inflációs görbét mostanra ledolgozta a piac.

A burgonya 2019-ben 931 kilogrammot tett ki, 2025-ben 1208 kilogrammot, ez valóban nagy elmozdulásnak tűnhet, de a mélypont 2023-as visszaesése (936 kg) torzítja a képet. A trend valójában azt mutatja, hogy a burgonya vásárlóereje nagy kilengésekkel, de alapvetően horizontális pályán mozog.

A hagyma adatai a legszélsőségesebbek: 2019-ben 743 kg volt megvásárolható, 2021-ben már 1066 kg, 2023-ban viszont beszakadt 691 kg-ra. 2025-re visszakapaszkodott 1047 kg-ra. A kilengések ellenére a hosszú távú trend meglepően lapos: a vásárlóerő ma nagyjából ott áll, ahol hat éve, csak közben átélt két extrém inflációs hullámot. A fogyasztó ebből leginkább annyit érzékel, hogy a hagyma ára egyszer fent, egyszer lent. Néha kifejezetten olcsónak, néha viszont kifejezetten drágának tűnik.

Összességében ezek a kategóriák inkább stagnálást mutatnak. A 2022–2023-as inflációs sokk után ugyan történt korrekció, de a 2025-ös adatokon jól látszik: a magyarok általában pont ugyanannyit tudnak venni ezekből az alapélelmiszerekből, mint hat éve. A részletes bontásban látszik majd, hogy a kilengések termékenként eltérőek, de a közös nevező sokszor ugyanaz: a több fizetés nem jelent több élelmiszert. Vagyis sokkal többet semmiképpen sem...

Van, ami azért komolyan árnyalja a képet

A vizsgált időszak értelmezését jelentősen árnyalja, hogy 2021 és 2023 között több alapélelmiszerre is árstop vonatkozott Magyarországon. A boltok ez idő alatt nem érvényesíthették a piaci ármozgásokat.

Miközben az árstopos termékek ára nominálisan nem emelkedhetett, a kereskedőknek így is fedezniük kellett az ellátási, beszerzési és működési költségeik növekedését. Ennek következtében a boltok a veszteséget szétporlasztva érvényesítették más termékcsoportokon, vagyis a különbözetet végső soron a vásárlók fizették meg, csak nem ott és nem úgy, ahol azt látták volna. Az árstop tehát az érintett termékeknél mesterségesen tartotta lent az árakat, miközben a teljes bevásárlókosár összköltsége tovább emelkedett.

Ez azért fontos, mert az árstopos években a vásárlóerő (a vizsgált alapélelmiszereken) látszólagos javulása vagy stabilitása nem valódi reálbér-emelkedést tükröz, hanem az adminisztratív árak hatását. Az árstop kivezetése után pedig éppen ezért következtek gyors korrekciók: a termékek „visszaugrása” hamar elvitte azt a vásárlóerő-többletet, ami papíron korábban megjelent. Ráadásul az árstopot árrésstop váltotta fel, ami bár a kereskedők szerint egy fokkal jobb, mint az árstop, de továbbra is nagyon torzítja a piacot.