Kukkants be Cimbi híres falujába: így lett a száz fős Kiscsőszből mára a magyar vidék titkos csodája + Fotók

Isten háta mögötti, a Somló tanúhegyeihez közeli kis falucska Kiscsősz, Veszprém megye határán, mindössze egy karnyújtásnyira Vastól. Talán ti is hallottatok már kézműves piacáról, ahol tavasztól őszig a közösségi kemencében sütik a finomságokat. Vagy a Kultúrpajtájáról, nemzetközi néptánc- és cserkésztáborairól…

Mi most először járunk errefelé, és ha saját szemünkkel nem látjuk, ha nem beszélgetünk a helyiekkel, el sem hisszük, hogy létezhet ennyire élő, valódi hagyományőrző magyar falu! Nem csoda, hogy innen nem menekülnek el a fiatalok, sőt, egy eladó ház sincs; Kiscsősz köszöni szépen, se nagyobb, se másabb nem akar lenni. Remekül elvan így, lakóparkok nélkül, szép régi házacskáival és élő, pezsgő közösségeivel.

A kiscsőszi vásárok helyszíne, a közösségi kemencével - 2025 őszén (Fotó: Pais-H Szilvia)

Százan élnek Kiscsőszön - de alkalmanként többször ennyien is megfordulnak itt

Egy kiránduláson, még októberben, lovasszekéren - aztán két lábon jártuk be a falut. Kísérőnk Kovács Norbert volt, akit itt mindenki csak „Cimbiként” ismer. Országosan ismert néptáncos és koreográfus, a Népművészet Ifjú Mestere, valamint a Magyar Ezüst Érdemkereszt birtokosa. 2019 óta a falu polgármestere, és számos szakmai, művészeti rendezvény szervezője.

A közösségépítésben és a néptáncoktatásban is fő társa felesége, Gaschler Bea. Barátaikkal, valamint az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesülettel évek óta példaértékű munkát végeznek a közösség építésében és a hagyományőrzésben – nem véletlen hát, hogy Cimbit 2025-ben Prima Primissima-díjra is jelölték.

"Cimbi" a falu néptánctermében, ahová más megyékből is eljárnak táncolni (Fotó: Pais-H Szilvi)

Miért épp ez a parányi falu lett a hagyományőrzés mintafaluja?

Cimbi édesapja Devecserből, édesanyja Kiscsőszről származik, így ő maga is tősgyökeres helyinek számít. Faluját pedig egészen egyedülálló művészeti központtá fejlesztette.

És valóban egy száz fős faluról beszélünk, ahol Cimbi szerint korábban szinte reménytelennek tűnt a helyzet. Kiscsősz nem egy tipikus álomtelepülés, a Balaton-Felvidék tanúhegyei közül csak a Somlót látni, amúgy sík vidék…Legközelebbi nagyobb város Devecser, az is 10–12 km-re, még messzebb, 40-45 km-re van Veszprém, a megyeszékhely. Csökkent a népesség, sok volt a romos ház, és a falu társadalmi állapota sem volt a legjobb.

Ahogy Cimbi elmesélte, rengeteg szerencsés fordulat és egy régi elképzelés együttese révén sikerült létrehozni itt egy kulturális központot, amely nemcsak a néptáncról szól, hanem a hagyományőrzés számos területét is felöleli.

A kiindulási pont még évtizedekkel ezelőtt egy saját telek, rajta egy romos pajta – és a néptánc szeretete volt…

Régi és új ház Kiscsőszön (Fotó: Pais-H Szilvi)

Ebből a pajtából építették fel aztán közösen az első táncteremet

A falu közösségének mozgatórugója az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület, amely nemcsak a felújított Kultúrpajtát működteti, hanem a Hunyor Regionális Népi Kézműves Alkotóházat és a Táncházat is.

A Kultúrpajta udvarán, a kicsőszi piac szívében egy közösségi kemencét is építettek, ahol sülhet bármi, itt állnak hátul a közösségi jurták, nyári szálláshelyek. A faluban találni több remek néptánctermet, ahová nemcsak az ország – hanem a világ megannyi részéről érkeznek táncot tanulni. A falunak saját népdalkörei is működnek, de olyan takácsműhelyt és fazekasműtermet is berendeztek, amit bármilyen nagyváros közösségi színtere is megirigyelhetne.

Közösségépítő fazekasműhely (Fotó: Pais)

A falu részt vesz a Déryné Programban, a Kultúrpajtában rendszeresen tartanak színházi előadásokat, és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület keretében számos művészeti csoport tevékenykedik. Táborainkban a magyar népzenei és néptáncos élet kiválóságai oktatnak.

Házak előtt kispadokkal állítottak emléket a régi kiscsőszieknek (Fotó: Pais-H Szilvi)

Halastavak és önellátás a közösségi szállás udvarán

Ha mindez nem lenne elég, Kiscsősz egyedülálló beruházással is büszkélkedhet: a Hagyományfalu Projekt keretében a magyar paraszti gazdálkodás teljes valójában ismerhető meg. A létesítmény szatócsbolttal, fogadóval, állat- és növénybemutatókkal, valamint rekreációs parkokkal is csalogat.

Látkép a falu egy szálláshelyének udvarán, ahol ma is gazdálkodnak, malacokat tartanak (Fotó: Pais-H Szilvia)

A falu határában halastavak is sorakoznak – a helyiek saját használatra ásták őket, innen öntöznek, állatokat itatnak, de halakat is telepítettek bele. Kijárnak horgászni, nyáron a gyerekek is itt pancsolnak, nem kell műanyag medencékre költeni.

Ahányan csak laknak – legalább annyi szálláshelyet találni a faluban. Építettek a táborlakóknak jurtákat, de turistaházat is kialakítottak, az udvarán pedig a disznóólban malacokat tartanak. Összegyűjtötték a régi mezőgazdasági szerszámokat is, abból rendeztek alkalmi szabadtéri kiállítást.

A faluházban szatócsbolt is működik, ahol minden megtalálható, amire egy pár száz fős faluban szükség lehet – ha épp nincs autó, vagy nincs kedvünk Pápáig szaladni. A portékák nagy része helyi, kézműves termék, saját készítésű, így a látogató nemcsak vásárol, hanem közvetlenül a falu értékeit is magával viszi.

Hajtsunk át Iszkázra is - nézzük meg Nagy László szülőházát!

Ha már erre járunk, érdemes átmenni a szomszédos Iszkázra is, és elsétálni a Nagy László Emlékházhoz, a költő és műfordító szülőházában kialakított irodalmi emlékhelyhez. A házat a község önkormányzata tartja fenn, az iszkázi székhelyű Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány gondozza.

A falu legszélén álló kertes házat 1908-ban építette a költő édesapja. Az 1970-es években már javában omladozó épületet közadakozásból sikerült megmenteni, majd felújítva, múzeummá alakítva 1984-ben nyitották meg a látogatók előtt. Oldalfalán Nagy László portréját ábrázoló dombormű látható, Orosz János alkotása.

Nagy László szülőháza (Fotó: Pais-H Szilvia)

A házba belépve a falakon és a vitrineken elhelyezett dokumentumok, fényképek és kinagyított idézetek mesélnek a Nagy László életútjáról, verseinek különös, melankolikus hangulatáról. A kiállítás egyik része a szülők életét idézi fel: a hálószoba korabeli bútorai, a gazdálkodás régi eszközei és mindennapi tárgyai- Nagy László gyermekkorának falusi világát idézik.

Az egykori kocsiszínből bolgár stílusú szobát alakítottak ki – ez az egyik legizgalmasabb tér –, amely Nagy László bulgáriai ösztöndíjas éveire és műfordítói munkásságára emlékeztet. Nagy Lászlót egyébként Bulgária-szerte ismerik, ma is eleven a kultusza Szmoljanban. A szoba hangulata magával ragad: az egzotikus színek, a kézzel készített tárgyak és a kiállított kéziratok mind Nagy László életéről mesélnek.

Bolgár szoba Nagy László szülőházában (Fotó: Pais-H Szilvia)

És, hogy mi köti össze Kicsőszt, a szomszédos Iszkázt, Nagy Lászlót és a karácsonyt?

A közös pont a regölés szokása. Nagy László gyerekkorában, itt Iszkázon még hallhatta és átélhette a környék közösségi szokásai között a regölést. Bár a költő fiatalon elkerült szülőföldjéről, a második világháború után kibontakozó hazai táncházmozgalom kezdeteit még megélte, sőt, annak aktív részese is volt. Az egyik legszebb Nagy László-vers, a Csodafiú-szarvas is ezt a világot idézi meg: balladák, népdalok motívumain keresztül jeleníti meg a regölést mint az advent, a tél és az év vége különleges rítusát.

A regölés téli, termékenységvarázsló jellegű, énekes köszöntő népszokás: régi időkben december 26. és újév között jártak a fiatal férfiak, fiúk csoportosan regölni. Ezt a hagyományt mára Kiscsőszön is újraélesztették.  Végezetül következzék egy hangulatos videó erről is - hátha ti is kedvet kaptok egy kiscsőszi téli kiránduláshoz:

Címlapkép, fotók: Pais-H Szilvia