Soha, de soha nem használj ilyen olajat sütéshez: az egészségedet teszed kockára

A szupermarketek polcain az olcsó napraforgó- és növényi olajoktól kezdve a drágább olíva-, avokádó- és kókuszolajokig számos termék sorakozik, amelyek különféle egészségügyi előnyöket ígérnek. Az olajok és zsírok évek óta a táplálkozási viták középpontjában állnak, és fontos megérteni, hogy a bennük található különböző zsírtípusok eltérően viselkednek a szervezetben.

Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem népegészségügyi és táplálkozási professzora szerint nincs egyetlen olaj, amely az egészség "varázskulcsa" lenne. A szakértő több tévhitet is eloszlatott az étolajokkal kapcsolatban.

Az első tévhit, hogy a repceolaj (amit gyakran növényi olajként árulnak) és a napraforgóolaj káros lenne. Valójában ezek az olajok alacsony mennyiségben (5-10%) tartalmaznak telített zsírokat, és magas bennük az egészségesebb egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok aránya. A többszörösen telítetlen zsírok (beleértve az omega-3 és omega-6 zsírsavakat) elengedhetetlenek az agy és a szív egészségéhez.

Forouhi szerint ezek az olajok "abszolút jók számunkra", és csökkenthetik a betegségek kockázatát, "amikor a telített zsírokat, mint a vaj, zsír vagy ghí, ezekkel az olajokkal helyettesítjük". Ráadásul literenként körülbelül 2 fontért kaphatók a legtöbb szupermarketben, így költséghatékonyabb megoldást jelentenek az otthoni főzéshez - jelentette a BBC.

A második tévhit a margarinnal kapcsolatos. Bár korábban káros transzzsírokat tartalmazott, amelyek erősen összefüggnek a szív- és érrendszeri betegségekkel, a modern margarinokban "közel nulla mennyiségű transzzsír található" Forouhi szerint. "Így valójában része lehet az egészséges étrendnek, és csökkentheti a rossz koleszterinszintet."

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért drágulnak folyamatosan a termékek a hazai boltokban: ezen még az árrésstop sem segít

Az élelmiszerárak emelkedése mögött egyre több rejtett költségtényező húzódik meg, például a termelők és feldolgozók növekvő kiadásai.

A vaj sincs teljesen tiltólistán. "Ha szereted a vajat, például a pirítóson, nyugodtan fogyaszd" – mondja Forouhi. Mind a margarin, mind a vaj használható főzéshez, de a professzor azt javasolja, hogy néha cseréljük le őket olajra, amely kevesebb telített zsírt tartalmaz.

A harmadik tévhit a különböző olajok hőtűrésével kapcsolatos. Az olajok eltérően viselkednek hevítéskor, ami egyeseket alkalmatlanná tesz sütésre. Az extra szűz olívaolaj például tele van antioxidánsokkal és jótékony vegyületekkel, de alacsony füstpontja miatt inkább salátaöntetekhez vagy ételek meglocsolására alkalmas, mint mély sütésre.

A füstpont az a hőmérséklet, amelynél az olajban lévő zsírok bomlani kezdenek, és kellemetlen vegyületek szabadulnak fel, amelyek keserűvé, égett ízűvé tehetik az olajat. Sekély sütéshez egy alapvető olívaolaj is megfelelő, de mély sütéshez, például hasábburgonya vagy rántott hal készítéséhez a növényi vagy napraforgóolaj a legjobb, mivel magasabb hőmérsékletet is kibírnak bomlás nélkül.

Összességében Forouhi professzor azt javasolja, hogy inkább a teljes étrendünkre figyeljünk, ne pedig azon aggódjunk, melyik olajat vásároljuk meg. "Azt javaslom, hogy az íz és a költségszempontok alapján válassz, és kísérletezz különböző típusú olajokkal, amelyek egészségügyi előnyöket nyújthatnak" – magyarázza.