Egy elkederedett posztból indult, mára pedig kézzelfogható kezdeményezéssé vált: elkészült a Tejtermelők Térképének első, prototípus verziója.
Komoly piaci törések, karácsonyi témák és nagyívű interjúk jellemezték az elmúlt hetet a Pénzcentrumon.
Utolérheti Magyarország Ausztriát életszínvonalban? Egy friss előrejelzés szerint nem kizárt – de komoly feltételei vannak.
Hiába nőttek évek óta a magyar bérek, a vásárlóerő az alapélelmiszerek többségénél gyakorlatilag a 2019-es szinten ragadt.
A legnagyobb vásárlóereje továbbra is a nyugdíj előtt álló korosztálynak van, ezzel szemben a fiatal generáció tagjai csak jóval szerényebb kerettel tudnak belépni a lakáspiacra.
Javult a magyarok életszínvonala az elmúlt évben, de a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből gazdálkodik.
Az infláció visszavetette az amerikai jövedelmek növekedését a nagy recesszió utáni szintekre, ami korlátozhatja a fogyasztók vásárlóerejét az ünnepi szezon előtt.
Magyarországon már 40% nem engedhet meg magának egyhetes nyaralást. Miért ilyen rossz a helyzet nálunk? A CHART by Pénzcentrum bemutatja az okokat és az európai összehasonlítást.
Magyarország csúnyán lemaradt nemcsak az életszínvonal indexben legelől álló európai országokhoz képest, hanem a régiónk országaihoz viszonyítva is.
Döbbenetes, de igaz: vásárlóerő-paritáson számolva egy bécsi Lidl-eladó gyakorlatilag annyit keres, mint egy budapesti dolgozó.
Meg fogsz lepődni, mennyit kérnek egy mekis menüért néhány országban, drasztikusak a különbségek.
Jelentős változást hoztak az elmúlt hónapok a magyar lakosság pénzügyi közérzetében és várakozásaiban.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság jegyárai sokak számára megfizethetetlenek, ami komoly kérdéseket vet fel a torna hozzáférhetőségével kapcsolatban.
Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
Bukarest az élen, Budapest a középmezőnyben az uniós GDP-rangsorban. Egyre mélyül a szakadék a közép-európai fővárosok között.
Miközben a hivatalos adatok szerint a reálbérek 5% körüli növekedést mutatnak, a munkavállalók egyharmadának valójában csökken a fizetésének vásárlóereje.
Szegeden egymás után zárnak be a kisboltok, és ezzel együtt sorsok, évtizedes munkák is véget érnek.
A kedvezőtlen időjárás és a csökkenő vásárlóerő együttesen alakította a nyár eredményeit.
Hiába csökkent az infláció, a magyar pénztárcákon még mindig érezni a drágulást. Mi húzza felfelé az árakat? Most kiderül!
Magyarországon a magánegészségügy egyre népszerűbb; egyre többen veszik igénybe a társadalombiztosítási rendszeren kívüli egészségügyi szolgáltatásokat.
