Sokak kedvenc boltja zár be végleg: az árrésstop tette be a kaput, hoppon maradnak a vásárlók

100 ezer alá csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon 2025 június végére - derült ki a KSH adataiból. Ugyanis egy év alatt országosan 102 624-ről 99 846-ra zsugorodott a bolthálózat, ami 2,7 százalékos visszaesést jelent.

Arányaiban a legtöbb üzlet Zala, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar vármegyében zárt be: Zalában 3,5 százalékos volt a visszaesés, Bács-Kiskunban 3,6 százalék, míg Hajdú-Biharban 3,4 százalék a bezárási arány. Ezek a vármegyék adják az ország legkritikusabb értékeit, ami azt jelzi, hogy a kevésbé tehetős, illetve nagy kiterjedésű vidéki térségekben különösen nehéz fenntartani a kisebb boltok működését. A legkisebb csökkenést ezzel szemben Győr-Moson-Sopron mutatja 1,7 százalékkal.

A fővárosban 2,8 százalékkal csökkent az üzletek száma, így Budapest egy év alatt mintegy 580 üzlettel lett kevesebb. Pest vármegyében ezzel szemben mérsékeltebb, 1,9 százalékos a visszaesés, de még így is több mint kétszáz bolttal működik kevesebb, mint egy évvel korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kereskedelmi Szövetség: 100 forint eladáson 40 fillért buknak a boltok, tarthatatlan a helyzet

Mínusz 0,40 forint, azaz 40 fillér veszteség. Ennyi adózott eredmény maradt minden 100 forint értékesítésből a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc összesített mérlegében 2024-ben.

A dunántúli vármegyék többségében 2-3 százalék közötti csökkenés látható. Veszprémben és Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál enyhébb a visszaesés, míg Vas és Tolna nagyjából a középmezőnyt képviseli. Zala kiugróan magas bezárási aránya különösen szembetűnő a térség többi megyéjéhez képest.

A keleti és dél-alföldi megyékben szintén több helyen 3 százalék feletti a visszaesés. Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban 3,2 százalék, Békésben 2,7 százalék, Csongrád-Csanádban pedig 2,4 százalék a bezárási arány.

OKSZ: a második félévben durvulhat a helyzet

Arra számítunk, hogy a boltok bezárása a második félévben felgyorsul - mondta a Pénzcentrum megkeresésére Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. 

Az árrésstop miatt a nagy élelmiszer kereskedelmi hálózatok nyomott áron értékesítik az alapvető élelmiszerek egy széles körét, ami még vonzóbbá teszi őket a kisebb kereskedelmi üzletekkel szemben. Áprilisban készült is erről felmérés, akkor a kisebb láncok és a független kereskedések tulajdonosainak 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy emiatt újabb bolt, vagy boltok bezárására kényszerül. Ez nagyon sok üzletet jelent, mert 2023-as adatok szerint a magyarországi élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát ilyen üzletek bonyolították le, ez darabszámban még nagyobb súlyt jelent

- fogalmazott a főtitkár hozzátéve, hogy különösen fájó ez a kisebb településeken, ahol már most is csak egy, esetleg két élelmiszer kereskedés működik.

Ezek a települések egyszerűen kieshetnek az élelmiszer ellátás spektrumából. Ilyen településből már tavaly év elején is 400 volt Magyarországon, az árrésstop hatására a számuk tovább növekedhet. Ma már a községekben kevesebb, mint 2000 élelmiszer szaküzlet üzemel

- magyarázta Kozák Tamás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólaltak a szakértők a friss inflációs adatról: tényleg az árrésstop az oka mindennek?

Több gyorselemzés is érkezett a friss, ma reggel közölt inflációs adatról: ezeket gyűjtöttük egy csokorba.

Kiemelte azt is, hogy nehezíti a helyzetet a plázastop és annak kiterjesztése, mert ez még annak a lehetőségét is elveszi, vagy legalábbis megnehezíti, hogy azok az élelmiszer kereskedelmi láncok, amelyek üzleti modelljébe belefér, hogy esetleg átvegyenek kisebb alapterületű boltokat kisebb településeken, most ők sem tudnak a megszűnő boltok helyébe lépni.

Emiatt előfordulhat, hogy a legkisebb településekről nem lesz elég bejárni egy szomszédos nagyobba vásárolni, hanem el kell jutni legalább a kistérségi központig, ami adott esetben jelentős különbséget is jelenthet utazási költségben és időben

- tette hozzá.

Egyre kevesebb az élelmiszerbolt

Az élelmiszerüzletek és az élelmiszer jellegű vegyes boltok száma 2025 júniusára számottevően csökkent: a kategória összesen 32 021-ről 31 217-re zsugorodott, ami 2,5 százalékos visszaesést jelent. A kategórián belül a legnagyobb arányú bezárások a zöldség- és gyümölcsszaküzleteknél látszanak (4,3%), de a húsboltok száma is 3,3 százalékkal mérséklődött.

Kozák Tamás ennek kapcsán szintén arról beszélt: az élelmiszer szakboltok száma az első félévben az átlagosnál nagyobb ütemben csökkent a zöldség-, gyümölcs kereskedések között és még jobban a hús-, húsáru, valamint hal szaküzletek körében.

Ez az árrástop közvetett hatásának is betudható, hiszen a ezeket a termékeket sok esetben a közeli üzletláncokban is meg lehet vásárolni kedvezőbb áron

- magyarázta.

A palackozott italokat árusító üzletek szintén jelentős, 4 százalékos csökkenést mutatnak. A legtöbb élelmiszerbolt-típus kismértékű, de egyértelmű visszaszorulást mutat, ami a kiskereskedelem élelmiszerágazatára nehezedő költségnyomást és a fogyasztói szokások átalakulását is tükrözi.

Érdekesség, hogy az élelmiszeres kategórián belül is akad kivétel: a pékségek és édességszaküzletek száma enyhén, 4 654-ről 4 694-re nőtt, ami 0,9 százalékos bővülést jelent. Ez arra utalhat, hogy a friss pékáru iránti kereslet stabil maradt, illetve sok esetben kis méretű, helyi vállalkozások tudtak új egységeket nyitni – részben a fogyasztók mindennapi beszerzési szokásai miatt.

A nem élelmiszertermékeket árusító üzletek körében több kategóriában is jelentős csökkenés látható. A textil-, ruházati és lábbeli szaküzletek rendre 4-4,5 százalék körüli visszaesést mutatnak, ami az egyik legnagyobb kategóriás visszahúzódásnak számít. A könyv-, újság- és papíráru-kereskedők helyzete szintén romlott: itt 4,4-4,9 százalékos a csökkenés. A használtcikk-boltoknál 4,6 százalékos visszaesés látszik, míg a számítástechnikai szaküzleteknél 5 százalékos a bezárási arány, ami az egyik legmarkánsabb csökkenés az egész statisztikában.

Külön érdemes kiemelni, hogy bizonyos üzlettípusok száma nem csökkent, hanem nőtt. A festék-, vasáru- és barkácsboltok száma minimálisan ugyan, de emelkedett (8 152-ről 8 159-re), ahogy az óra- és ékszerüzleteké is enyhén bővült (1 483-ról 1 492-re). A kategóriák közül az állatgyógyászati termékeket árusító üzletek 221-ről 227-re nőttek, ami közel 2,7 százalékos bővülésnek felel meg. Ezek a kivételek azt jelzik, hogy bizonyos piacokban még mindig van növekedési potenciál – olyan területeken, ahol a kereslet stabil vagy épp erősödik.

A gépjármű- és járműalkatrész-szaküzleteknél ugyanakkor kifejezetten erős a visszaesés: az alkatrészboltok száma 6,1 százalékkal csökkent, ami a teljes statisztika egyik legnagyobb aránya. Az üzemanyagkutak száma csak mérsékelten, 1,3 százalékkal esett vissza. A statisztika alapján egyértelmű, hogy a legtöbb üzlettípus zsugorodott, miközben csak néhány speciális szegmens tudott növekedni az elmúlt egy évben.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA