8 °C Budapest
Kivágott felvétel a fából készült dohányzóasztalról, laptop, okostelefon és egy csésze tea a nappaliban, otthon az ablaknál, gyönyörű napfényben.

KATA szüneteltetés és egyéni vállalkozás szüneteltetése 2027: a NAV eljárás menete és szabályai

2026. november 17. 22:05 11 perc

Nem kell végleg megszüntetni az egyéni vállalkozást annak, aki egy időre nem szeretne vagy nem tud dolgozni benne. Az egyéni vállalkozó szüneteltetés mellett is dönthet, amellyel átmenetileg felfüggesztheti tevékenységét, később pedig újraindíthatja azt. Mutatjuk, hogyan zajlik az ügyintézés az egyéni vállalkozás szüneteltetése során, milyen adó- és járulékfizetési szabályokra kell figyelni, és mit jelent mindez a KATA szüneteltetése esetében.

Egy hosszabb szabadság, alkalmazotti állás vagy átmeneti bevételkiesés miatt sok egyéni vállalkozó kerülhet olyan helyzetbe, amikor a szüneteltetés tűnik a legjobb megoldásnak. Az egyéni vállalkozás szüneteltetése ugyan viszonylag egyszerűen elintézhető, de a döntés előtt érdemes tisztázni a pénzügyi és adminisztratív következményeket. Cikkünkben előbb bemutatjuk, milyen szabályokkal és teendőkkel jár az egyéni vállalkozás szüneteltetése 2027-ben, részletesen kitérve a NAV-os ügyintézésre, az adó- és járulékfizetési kötelezettségekre. Ezt követően a KATA szüneteltetés sajátos szabályait és a katások teendőit vesszük sorra, végül pedig azt is bemutatjuk, hogyan indítható újra a vállalkozás.

Milyen változások várhatók 2027-ben az egyéni vállalkozók és a katások számára?

A 2027-es év jelentős változásokat hozhat a katás egyéni vállalkozók számára. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ismét lehetővé teszi a cégeknek történő számlázást, és a jelenleginél szélesebb körre, köztük a mellékállású vállalkozókra is kiterjeszti a KATA választásának lehetőségét. A tervezet az új KATA-rendszerben évi 22 millió forintra emeli a jelenlegi 18 milliós bevételi értékhatárt, míg az átmenetileg megtartható régi KATA esetében továbbra is 18 millió forint marad a keret. A havi tételes adó összege szintén változik.

A javaslat alapján a főállású katásoknak havi 100 ezer, a mellékállásúaknak 50 ezer forint tételes adót kell fizetni.

A kizárólag magánszemélyeknek számlázó, 2026 végén már katás vállalkozóként dolgozók 2027-ben még a korábbi KATA szabályai szerint folytathatják tevékenységüket, havi 75 ezer forintos tételes adó mellett, ám 2028-ban ez az összeg havi 100 ezer forintra emelkedik.

A 2027-es KATA-reform szabályai ugyanakkor egyelőre nem véglegesek, a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során még módosulhatnak. A vállalkozásuk működését átmenetileg felfüggesztő egyéni vállalkozóknak viszont nem kell megvárniuk az új szabályozást: a szüneteltetés bejelentésének módja és általános feltételei jelenleg is egyértelműen meghatározottak.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése 2027: mik a legfontosabb szabályok?

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése jó megoldás lehet azok számára, akik valamilyen okból egy időre felhagynának a vállalkozói tevékenységükkel, de nem szeretnék végleg megszüntetni a vállalkozásukat. Előfordulhat például, hogy valakinek átmenetileg kevesebb a megrendelése, alkalmazottként helyezkedik el, vagy egyszerűen szeretne hosszabb pihenőt tartani. Ilyenkor a szüneteltetéssel később lehetősége van visszatérni a vállalkozói tevékenységéhez anélkül, hogy új vállalkozást kellene indítania. Ennek feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szabályozza.

Mennyi ideig lehet szüneteltetni az egyéni vállalkozást?

A jogszabály szerint az egyéni vállalkozás legalább egy hónapra, legfeljebb három évre szüneteltethető, vagyis a lehetőség rövidebb kihagyásra és hosszabb távollétre egyaránt igénybe vehető. A kezdőnapot a vállalkozó maga választhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy az legkorábban a bejelentést követő nap lehet. Éppen ezért a szüneteltetést érdemes időben megtervezni, hiszen visszamenőleg nem lehet bejelenteni, a már megadott kezdőnapot pedig utólag sem lehet módosítani.

A szüneteltetés időtartamát ugyanakkor nem szükséges előre meghatározni.

Ha a vállalkozó ismét munkába állna, az egy hónapos kötelező időszak letelte után bejelentheti tevékenységének folytatását, amely legkorábban a bejelentést követő napon kezdődhet meg. A hároméves felső határra is figyelni kell, mert ha addig sem a folytatást, sem a megszüntetést nem jelenti be, az egyéni vállalkozói jogosultsága automatikusan megszűnik.

Munkavégzés és számlázás a szüneteltetés alatt

A szüneteltetés egyik legfontosabb szabálya, hogy annak ideje alatt nem lehet egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni, így új megbízásokat sem szabad vállalni vagy teljesíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szüneteltetés megkezdésével minden korábbi üzleti ügyet le kellene zárni. Könnyen előfordulhat például, hogy egy ügyfél csak hetekkel később fizeti ki a már elvégzett munkát, az ilyen bevételek pedig a szüneteltetés alatt is beérkezhetnek.

A számlázásnál szintén különbséget kell tenni az új tevékenység és a korábban teljesített ügyletek között. Bár szüneteltetés alatt új munkát nem lehet végezni, bizonyos esetekben továbbra is felmerülhet számlakiállítási kötelezettség, például egy korábbi ügylet elszámolásával kapcsolatban.

Korábbi tartozások és kötelezettségek

A vállalkozás szüneteltetése a már fennálló kötelezettségeket sem szünteti meg, így aki korábban tartozást halmozott fel, annak azt a tevékenység felfüggesztése után is rendeznie kell. Ugyanez vonatkozik azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyek még az aktív működés idején keletkeztek, de csak a szüneteltetés alatt válnak esedékessé. A szüneteltetés tehát nem ad automatikus haladékot a korábbi tartozások megfizetésére.

A már fennálló szerződéses kötelezettségeket is úgy kell rendezni, hogy közben a vállalkozó ne végezzen a szüneteltetés alatt tiltott tevékenységet. Ezért a folyamatban lévő megbízásokkal kapcsolatos teendőket érdemes még a szüneteltetés megkezdése előtt tisztázni.

Hogyan történik az egyéni vállalkozás szüneteltetése a NAV-nál?

Az egyéni vállalkozás szüneteltetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) kell bejelenteni, amit a legegyszerűbben online, a Vállalkozói Ügysegéd segítségével lehet elintézni. A felület 2026 februárjában megújult, így a korábbi Webes Ügysegéd helyett már a NAV Ügyfélportálján elérhető szolgáltatást kell használni. A bejelentés teljesen ingyenes, és az ügyintézéshez nincs szükség külön dokumentumok benyújtására. Aki nem szeretné online intézni a szüneteltetést, telefonon is megteheti a NAV 1819-es Infóvonalán, megfelelő azonosítást követően. A bejelentés viszont nem intézhető személyes ügyfélszolgálaton.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése online, lépésről lépésre

A szüneteltetéshez nincs szükség külön NAV-os adóváltozás-bejelentő nyomtatványra: az egyéni vállalkozás szüneteltetése elektronikus azonosítás után néhány lépésben elintézhető a NAV elektronikus felületén.

  1. Belépés a Vállalkozói Ügysegédbe: Nyissuk meg a NAV Vállalkozói Ügysegéd oldalát, majd jelentkezzünk be Ügyfélkapu+ vagy DÁP-azonosítással.
  2. A szüneteltetés kiválasztása: Az egyéni vállalkozói ügyintézési lehetőségek közül válasszuk a tevékenység szüneteltetésére vonatkozó bejelentést. Figyeljünk arra, hogy ugyanitt a vállalkozás végleges megszüntetése is kezdeményezhető, ezért fontos, hogy a megfelelő ügytípust válasszuk ki.
  3. A kezdőnap megadása: Adjuk meg, hogy melyik naptól szeretnénk szüneteltetni a vállalkozást.
  4. A bejelentés beküldése: Ellenőrizzük az adatokat, majd küldjük be az űrlapot a NAV-hoz.
  5. A visszaigazolás letöltése: A NAV a megfelelően benyújtott bejelentést haladéktalanul feldolgozza, és elektronikus értesítést készít a szüneteltetés nyilvántartásba vételéről. Az értesítést a Vállalkozói Ügysegéd „Bejelentéseim, kérelmeim” menüpontjában találjuk, ahonnan PDF-formátumban is letölthetjük. Ezt mindenképpen érdemes elmenteni, hogy később is kéznél legyen a szüneteltetés hivatalos igazolása.

A bejelentés sikerességét az egyéni vállalkozók nyilvántartásában is ellenőrizhetjük, ahol a NAV a bejelentett szüneteltetés kezdőnapját is feltünteti. A vállalkozás ténylegesen a megadott kezdőnaptól szünetel, a nyilvántartásban pedig adószám vagy nyilvántartási szám alapján kereshetünk rá.

További teendők a vállalkozás szüneteltetésekor

Bár az egyéni vállalkozás szüneteltetését elegendő a NAV-nál bejelenteni, ezzel nem feltétlenül ér véget az ügyintézés. A szüneteltetésről a hatóság automatikusan értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) és a székhely szerint illetékes területi gazdasági kamarát, így ezeknél a szervezeteknél az alapbejelentést nem kell külön megismételni. Más ügyekben viszont a vállalkozónak kell intézkednie, ezért érdemes a következőkre is figyelni.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A vállalkozói bankszámla kezelése az egyik legfontosabb teendő.

A NAV tájékoztatása szerint a szüneteltetés idejére nem kötelező fenntartani a vállalkozói pénzforgalmi számlát, így az akár meg is szüntethető. Ha azonban a vállalkozó megtartja a számláját, a szüneteltetés tényét be kell jelentenie a számlavezető banknak. 

A kamarai és önkormányzati kötelezettségeket szintén érdemes ellenőrizni. Bár a területi gazdasági kamara automatikusan értesül a szüneteltetésről, a korábbi időszakhoz kapcsolódó kamarai hozzájárulás rendezése továbbra is szükséges lehet. A 2027-es év ugyanakkor változást hozhat ezen a téren is: a kormány törvényjavaslata január 1-jétől eltörölné az évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást, a kamarai regisztráció azonban továbbra is kötelező maradna. Az önkormányzatnál pedig ellenőrizni kell, hogy a szüneteltetés miatt keletkezik-e külön bejelentési vagy bevallási teendő.

Külön figyelmet igényelnek azok a vállalkozások, amelyek engedélyhez vagy hatósági nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek. Ilyenkor az adott tevékenységre vonatkozó előírásokat is ellenőrizni kell, mert a NAV-nál bejelentett szüneteltetés nem feltétlenül helyettesíti a más hatóságok felé szükséges ügyintézést.

Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a szüneteltetés alatt?

A vállalkozás szüneteltetése az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket is érinti, de nem jelenti azt, hogy minden fizetnivaló automatikusan megszűnik. A pontos szabályok attól függnek, hogy a vállalkozó milyen adózási módot választott, van-e más biztosítási jogviszonya, illetve mennyi ideig szünetelteti a tevékenységét. A társadalombiztosításra és a helyi iparűzési adóra vonatkozó előírások mellett az egyes adózási módok sajátosságait is figyelembe kell venni.

Társadalombiztosítás és egészségügyi szolgáltatási járulék

A szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozói biztosítás is szünetel. Aki más jogcímen, például munkaviszony alapján biztosított, annak emiatt nem kell külön járulékot fizetnie, aki viszont nem rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal vagy egészségügyi ellátásra jogosító jogcímmel, annak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2027-ben havi 12 400 forint, napi 410 forint, amelyet a következő hónap 12-éig kell befizetni a NAV-nak. A kötelezettséget az adóhatóság általában automatikusan előírja, de érdemes ellenőrizni, hogy ez megtörtént-e.

Helyi iparűzési adó a szüneteltetés alatt

A helyi iparűzési adónál (HIPA) a szüneteltetés időtartama a meghatározó: ha az adott adóéven belül a folyamatos szüneteltetés nem éri el a 181 napot, az iparűzésiadó-alanyiság fennmarad. Hosszabb szüneteltetés esetén az adóalanyiság megszűnhet, és külön bevallási kötelezettség is keletkezhet. A ténylegesen fizetendő adó attól is függ, hogy a vállalkozó milyen adóalap-megállapítási módot alkalmaz, így a szüneteltetés önmagában nem jelent automatikus hipamentességet.

Járulékfizetés az átalányadózó vállalkozóknál

A főállású átalányadózóknak a teljes egészében szüneteltetett hónapokra nem kell megfizetniük a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót. Ha azonban a szüneteltetés hónap közben kezdődik vagy ér véget, a minimum járulékfizetési kötelezettség főszabály szerint a teljes hónapra fennállhat. A szüneteltetés előtti időszakra vonatkozó bevallásokat ettől függetlenül teljesíteni kell, ezért az adózási teendőket érdemes a szüneteltetés megkezdése előtt rendezni.

KATA szüneteltetés 2027: a katásokra vonatkozó speciális szabályok

A KATA szüneteltetés esetében az általános vállalkozói szabályokon túl az adófizetésre is figyelni kell, hiszen a szüneteltetés időpontja meghatározza, hogy mely hónapokra kell megfizetni a tételes adót. A jelenlegi szabályok szerint a katás vállalkozó azokra a naptári hónapokra mentesül a havi adó megfizetése alól, amelyek teljes egészében szüneteltetéssel telnek.

Ha tehát valaki január 15-én kezdi meg a szüneteltetést, januárra még a teljes havi adót meg kell fizetnie, februártól viszont már mentesülhet a fizetés alól.

A KATA szüneteltetése miatt nincs szükség külön adómentességi kérelemre vagy bejelentésre. Miután a vállalkozó a NAV-nál bejelentette tevékenysége szüneteltetését, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból módosítja a tételesadó-fizetési kötelezettségét. Érdemes azonban ellenőrizni az adószámlát, hogy a változás megfelelően megjelent-e rajta.

A mentességnek ugyanakkor fontos feltétele, hogy a vállalkozó a szüneteltetés alatt ne végezzen a KATA hatálya alá tartozó tevékenységet, és ne szerezzen ilyen bevételt. Ha a katás vállalkozó a szüneteltetés alatt a KATA hatálya alá tartozó bevételt szerez, például ekkor fizetik ki egy korábbi munkáját, az érintett hónapra nem mentesül a tételes adó megfizetése alól. A bevételszerzést a következő hónap 12. napjáig be kell jelentenie a NAV-nak.

Arra is érdemes figyelni, hogy a szüneteltetés az éves bevételi értékhatár számítására is hatással van. A KATA szabályai szerint a 40 százalékos különadó szempontjából figyelembe vehető keret a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számához igazodik, így a szüneteltetés miatt az éves keret is csökkenhet.

A szüneteltetett vállalkozás újraindítása

A szüneteltetett egyéni vállalkozás a kötelező várakozási idő letelte után, a törvényben meghatározott határidőn belül újraindítható. Ehhez nem kell új vállalkozást alapítani, elegendő a NAV Vállalkozói Ügysegéd felületén bejelenteni a tevékenység folytatását, és nyilatkozni arról, hogy a vállalkozó továbbra is megfelel a működés feltételeinek. Az újraindítás díjmentes, és a NAV 1819-es Infóvonalán is intézhető.

A vállalkozói tevékenység a bejelentést követő napon folytatható, így ha valaki például április 15-én szeretne ismét dolgozni, legkésőbb április 14-én be kell jelentenie az újraindítást, feltéve, hogy addigra a minimális szüneteltetési idő már letelt. A folytatással ismét életbe lépnek a vállalkozáshoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségek, ezért érdemes ellenőrizni az adózási státuszt, valamint szükség esetén rendezni a bankszámlával és a tevékenységi engedélyekkel kapcsolatos teendőket.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 21. szombat
Olivér
47. hét
November 21.
"Helló!" Világnap
November 21.
Halászati világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?