Szociális hozzájárulási adó 2026-ban: az adó alapja, mértéke, befizetésének módja a NAV felé

2026. január 1-től számos pontban módosulnak a magyarországi adózási szabályok: többek között változnak a társasági adó, az iparűzési adó, az áfa, a kisvállalati adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó szabályai is. Cikkünkben ezúttal annak jártunk utána, mi mindent érdemes tudni a szociális hozzájárulási adó mértéke és az adó alapjának számítása kapcsán. Mutatjuk, hogyan történik a szocho bevallása és befizetése, milyen NAV szociális hozzájárulási adó beszedési számlaszámra kell utalni a szocho összegét.

Mi a szociális hozzájárulási adó lényege, ki fizeti?

A magyar adórendszer megkülönbözteti a munkavállalói és a munkáltatói járulékokat. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók munkavállalói járulékai közé soroljuk az általánosan 15% mértékű személyi jövedelemadót és a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot (ezekre egyéni alapon különböző járulékkedvezmények érvényesíthetők), amelyek a dolgozó bruttó havi béréből automatikusan levonásra kerülnek. A bruttó havibért terheli ezen felül a szociális hozzájárulási adó (röviden csak szocho) nevű munkáltatói járulék is, melynek általános mértéke 13% - ezzel együtt számítandó a teljes munkáltatói bérköltség.

A szociális hozzájárulási adó a mai formájában 2019 óta létezik, szabályrendszerét a 2018. évi LII. törvény határozza meg (ekkortól vonták össze a korábbi szochót az egészségügyi hozzájárulási adóval), összegéből az állami szervek működését finanszírozzák. A szociális hozzájárulási adó alanyai a következők:

• munkáltatók és kifizetők (olyan természetes vagy jogi személyek, akik másik természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban állnak);
• egyéni és társas vállalkozók (kivéve azok, akik özvegyi nyugdíjban vagy saját jogukon öregségi nyugdíjban részesülnek);
• őstermelők (kivéve azok, akik előző évben mezőgazdasági kistermelők voltak);
• munkaerő-kölcsönzés esetén a kirendelést elrendelő személyek.

Az említett adóalanyoknak a következő jogviszonyok bármelyikének fennállása esetén kell szochót fizetnie:

• hagyományos munkaviszony;
• szövetkezet és természetes személy viszonya (az oktatást kivéve);
• gazdálkodó szervezet és tanulószerződéses tanuló közötti jogviszony;
• ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói iroda vagy egyéni cég és annak tagja között fennálló tagi jogviszony;
• közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és annak tagja, mint természetes személy között fennálló jogviszony;
• egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy közötti jogviszony;
• szociális biztonsági rendszerek koordinálásához fűződő jogviszony.

Szociális hozzájárulási adó 2026: változik a vállalkozói adóalap-számítás

A szociális hozzájárulási adó törvény esetében 2026. január 1-től hatályba lépő változás, miszerint a főállású társas és egyéni vállalkozók esetében megszűnik a korábban alkalmazott 112,5%-os szorzó (ezzel a társadalombiztosítási járulék alapjához képest határozták meg az érintett vállalkozók szocho alapját). Ehelyett

a szochó alapja esetükben legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100%-a lesz.

A szochó változásnak köszönhetően átláthatóbbá és egyszerűbbé válik a vállalkozók által fizetendő teher kiszámítása, illetve csökken a havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó összege is. Szintén fontos, 2026-tól érvénybe lépő változás (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény vonatkozó jogszabályait is érinti), miszerint immár

nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell szochó bevallást benyújtaniuk.

Ennek köszönhetően megszűnik a különbség a szocho fizetésénél az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között. A negyedéves szociális hozzájárulási adó bevallásban havi lebontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. Az adott negyedévre vonatkozó szochót mindig a bevallási határidővel megegyező időpontig, vagyis a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Érdemes megemlítenünk továbbá, hogy változott a szocho tartós megbízási jogviszony esetén is (ez egy újonnan bevezetett fogalom a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben). Esetükben a mindenkori minimálbér 30%-nak megfelelő összeg (2026. január 1-től ez 96 840 Ft-nak felel meg) a szocho minimális alapja. A szociális hozzájárulási adó 2025-ben is több ponton módosult: a tavalyi változásokról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Mennyi a szociális hozzájárulási adó mértéke?

Ahogy a korábbiakban elárultuk: a szociális hozzájárulási adó általános mértéke 2022 óta változatlanul 13%, amelyet a munkáltatónak alkalmazottja bruttó bére után kell megfizetnie. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban minimálbér, garantált bérminimum és magasabb fizetés esetén!

• Szocho minimálbér után: a minimálbér 2026-ban havonta bruttó 322 800 Ft, amelyből 15+18,5%, összesen 33,5% munkavállalói járulékot vonnak le (a nettó minimálbér 214 662 Ft), a munkáltató pedig 13% szochót fizet (41 964 Ft-ot) - így a teljes munkáltatói bérköltség 364 764 Ft-ra jön ki havonta.
• Szocho garantált bérminimum után: a garantált bérminimum 2026-ban havonta bruttó 373 200 Ft, amelyből 33,5% munkavállalói járulékot vonnak le (a nettó garantált bérminimum 248 178 Ft), a munkáltató pedig 13% szochót fizet (48 516 Ft-ot), így a teljes munkáltatói bérköltség 421 716 Ft-ra jön ki havonta.
• Szocho magasabb fizetés után: ha egy munkavállaló bruttó havi keresete 1 000 000 Ft, esetében a 33,5% mértékű munkavállalói járulék levonása után nettó 665 000 Ft marad a zsebében; a bére utáni 13% szocho 130 000 Ft, így a teljes munkáltatói bérköltség bruttó 1 130 000 Ft havonta.

A szochó esetében a járulékfizetés alsó határa a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a, ami 2026-ban 96 840 Ft (törthónap esetén ennek időarányos része után fizetendő). A szociális hozzájárulási adó plafonja mindig az adott évre vonatkozó bruttó minimálbér huszonnégyszerese, ami 2026-ban 7 747 200 Ft-nak felel meg.

A szocho általános mértékétől megkülönböztetjük a tartós befektetésből származó (TBSZ) lekötési hozam után fizetendő szociális hozzájárulási adót, melynek szabályai a tavalyi évben változtak. 2025. január 1-jétől a TBSZ-ek szochója:

• ha a lekötési időszak az 5 évet eléri: 0 %;
• ha a lekötési időszak a 3 évet eléri, de az 5 évet nem éri el: 8 %;
• ha a lekötési időszak a 3 évet nem éri el: 13 %.

A szociális hozzájárulási adó alapja: milyen jövedelmekre vonatkozik?

Magyarországon minden olyan jövedelem után szociális hozzájárulási adót kell fizetni, ami a fentiekben részletezett jogviszonyok fennállása esetén keletkezett. A szocho törvény a következőket sorolja az adóköteles jövedelmek közé:

• az szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó, az adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem;
• tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj és ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj;
• munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj;
• önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemnél adóalap hiányában: a biztosított személyek járulékalapot képző jövedelmei;
• külön adózó jövedelmek: béren kívüli juttatások és nem annak minősülő egyéb meghatározott juttatások;
• kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege;
• egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó jövedelme;
• vállalkozásból kivont jövedelem;
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• osztalék és a vállalkozói osztalékalap utáni jövedelem;
• árfolyamnyereségből származó jövedelem.

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények és adómentesség

Ugyanúgy, ahogy a munkavállalói terhek esetében érvényesíthetők járulékkedvezmények (pl. 30 év alatti anyák kedvezménye, két- és háromgyermekes anyák kedvezménye, családi adókedvezmény stb.), a szociális hozzájárulási adó megfizetését illetően is érvényesíthetők különböző adókedvezmények, illetve bizonyos esetekben adómentességgel is élhet az alany. A következő adókedvezményekkel számolhatnak idén az alanyok (e tekintetben 2026-ban nincs változás):

• munkaerő-piacra lépők kedvezménye (2025-ben vezették be és csak azokra az új alkalmazottakra igényelhető, akik az előző 365 napban legfeljebb 92 napot dolgoztak más munkaadónál; a foglalkoztatás 1. évében a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér után 13%-os, a foglalkoztatás ezt követő további 6 hónapjában pedig 6,5%-os adómértékkel igényelhető);
• szakirányú oktatásra és duális képzésre járók kedvezménye (2025-ös változás: a 2025. január 1-je után indított képzések esetében a kedvezményt legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti a munkáltató arra az alkalmazottjára, aki a szakirányú oktatást a saját foglalkoztatójánál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő 2. vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz);
• közfoglalkoztatottak kedvezménye (a közfoglalkoztatási garantált bér 130%-a után a szocho mértékének az 50%-val megállapított összege);
• kutatók kedvezménye (a szocho mértéke legfeljebb a minimálbér kétszerese után számolandó), kutatás-fejlesztési tevékenységek esetén is;
• szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatottak kedvezménye (maximum a minimálbér után, a szocho törvény 2.§ (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50%-val megállapított összege alapján);
• megváltozott munkaképességű munkavállalók kedvezménye (legfeljebb a minimálbér kétszerese után);
• védett korban elbocsátott köztisztviselők kedvezménye (legfeljebb a minimálbér négyszerese utáni 13%-os adómérték alapján);
• 3 vagy több gyermeket nevelő, újra a munkaerő-piacra lépő nők kedvezménye (az első 3 évben maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték szerint, az ezt követő 2 évben pedig maximum a minimálbér után az adómérték 50%-val megállapított összege után). 2025-től a munkaerőpiacra lépő fogalmának változását (365 napon belül kell vizsgálni a biztosítási jogviszonnyal érintett napok számát) a 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szocho kedvezménynél is alkalmazni kell.

A szociális hozzájárulási adómentesség 2026-ban változatlan formában vonatkozik a következő személyeknek fizetett jövedelmére:

• családtámogatásokban részesülő anyák és más jogosultak juttatásai: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED); gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), gyermekek otthongondozási díja (GYOD);
• öregségi nyugdíjasok (és azok az özvegyi nyugdíjban részesülő személyek, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt);
• táppénzben, baleseti táppénzben, ápolási díjban részesülők;
• hallgatói munkaszerződési jogviszonyban állók és nappali tagozatos, iskolaszövetkezeti tagsággal rendelkező hallgatók;
• ügyvédi vagy ügyvivői irodával jogi viszonyban álló személyek, amennyiben kamarai tagságuk szünetel;
• szociális szövetkezettel tagi munkavégzési jogviszonyban állók;
• önkéntes tartalékos katonák;
• fogvatartottak.

NAV szociális hozzájárulási adó befizetés és bevallás

A szociális hozzájárulási adót alapvetően havonta egyszer kell befizetni, mindig a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányában. A befizetés módja banki átutalás, amelyet a NAV szociális hozzájárulási adó számlaszámára kell elküldeni.

• A NAV szociális hozzájárulási adó beszedési számla száma 2026-ban: 10032000-06055912 (adónem kód: 258).

A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő szochót évente egyszer, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetni (a 2026-os adóév esetében ez 2027. január 12.). A szocho bevallás határideje a fizetési határidővel megegyező módon - havi utalás esetén - mindig a tárgyhónapot követő hónap 12. napja. Ha a szocho alanya magánszemély, neki az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell nyilatkoznia szocho köteles jövedelmeiről (következő szja bevallás határidő: 2026. május 20.). Egyéni és társas vállalkozóknak 2026-tól negyedévente kell szochót befizetniük és a bevallást benyújtaniuk, mindig a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig. A szocho bevalláshoz a 2558-as nyomtatvány kitöltése szükséges, amelyet az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal tudunk elkészíteni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy információink tájékoztató jellegűek! Cikkünkben általánosságban ismertetjük a szociális hozzájárulási adó kötelezettjeire vonatkozó adómértéket, az adó számításának, befizetésének és bevallásának módját, illetve a különböző szocho kedvezményeket és mentességi eseteket, írásunk azonban nem elemzi részletekbe menően a különböző speciális eseteket, kivételeket. Bővebb tájékoztatásért lapozzuk fel a szociális hozzájárulási adóról szóló 2026-os NAV füzetet, egyéb kérdéseinkkel pedig forduljunk bizalommal a NAV ügyfélszolgálatához vagy kérjük ki egy könyvelő szakértő tanácsát.