Helyi iparűzési adó 2026: az adó mértéke, számítása, lekérdezés és minden határidő egy helyen

Cikkünkben minden hasznos tudnivalót összegyűjtöttünk a helyi iparűzési adó törvényt érintő változásokkal kapcsolatban. Amellett, hogy megvizsgáljuk, mennyi az iparűzési adó mértéke és hogyan történik az iparűzési adó számítása, olyan kérdésekre keressük a választ, mint: hogyan tudjuk lekérdezni az IPA-t, hogyan zajlik az iparűzési adó bevallás és befizetés menete (pl. milyen iparűzési adó számlaszámra kell elutalni az adó összegét) és vonatkozik-e az iparűzési adó KATA, KIVA adózású vállalkozókra is?

Új helyi adókat vezetnek be a magyar települések

2026. január 1-től életbe lépő változás, miszerint több mint 3 000 magyarországi településünk közül ettől az évtől 128 településen vezettek be új helyi adót/adókat és további 475 helyen változott a korábban bevezetett adók mértéke. Az érintett adónemek közé tartozik az idegenforgalmi adó, a telekadó, az építményadó és az iparűzési adó is. Utóbbi összesen 120 településen változott 2026. januárjától, ebből 36 helyen újonnan vezették be azt és 84 helyen változtatták meg (jellemzően emelték) a helyi iparűzési adó mértékét – itt a friss HIPA településlista, amelyen láthatjuk, hol, mennyi lett az adó mértéke.

Mennyi a helyi iparűzési adó 2026-ban?

A helyi iparűzési adó (röviden csak IPA vagy HIPA) egy, a helyi adók közé tartozó speciális adónem, amelyet a magyarországi kis- és középvállalkozások és cégek fizetnek a bejelentett székhelyük vagy telephelyük szerinti önkormányzatnak; szabályrendszerét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény foglalja össze.

Az iparűzési adó mértéke 2026-ban változatlanul 0%-tól 2%-ig terjed a helyi önkormányzat döntésének megfelelően, azonban a 2023-ban bevezetett tételes adózást választók adóját ez már nem befolyásolja (ők bevételi sávjaik alapján adóznak).

Abban az esetben, ha a jövedelemszerző tevékenységet folytató cég vagy vállalkozás székhelye és telephelye külön önkormányzat hatáskörébe tartozik, lehetősége van a helyi iparűzési adó megosztására. A 2023-ban bevezetett, egyszerűsített adóalap-megállapítást választó vállalkozásoknak, ha működésük több önkormányzat hatáskörébe tartozik, az iparűzési adó alapját a székhely és a telephely(ek) szempontjából érintett valamennyi önkormányzat adókulcsa szerint kiszámítják, az adókötelezettséget minden telephely irányában külön-külön teljesíteni kell.

Az iparűzési adó törvény változása: mi történt 2023 és 2026 között?

A legfrissebb, 2026. január 1-től érvényes változás annak köszönhető, hogy 2025. június 11-én az Országgyűlés megszavazta a T11920. számú törvényjavaslat elfogadását a helyi adókat szabályzó 1990. évi C. törvény módosításáról.

A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a magyarországi önkormányzatok a bejelentett lakóhelyhez, tartózkodási helyhez kössék a helyi adók megfizetéséhez kötődő kedvezményekre, mentességre való jogosultságot.

A változás értelmében a jogosultságot kizárólag érvényes lakcímkártya birtokában lehet érvényesíteni, annak hiányában hitelt érdemlően igazolni kell, hogy a kedvezmény vagy mentesség tárgyát képező lakcím a tényleges, életvitelszerű tartózkodási helyéül szolgál (kérhetik többek között a helyi adó alanyának nevére kiállított közüzemi számlák bemutatását).

Tavaly, az iparűzési adó 2025 évi szabályainak módosítása során a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) az önkormányzatok gazdálkodásának alaposabb ellenőrzése és átláthatóbbá tétele céljából megtiltotta a faktorálást és szigorította a MÁK irányában történő adatszolgáltatási kötelezettségeket. Bevezették továbbá, hogy az 50 millió Ft feletti fejlesztési célú támogatások folyósítása 2025-től kezdve kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára lehetséges.

Az iparűzési adó 2024-ben kisebb változásokon ment keresztül: változtak a légi személyszállítást végző vállalatokra vonatkozó szabályok, emellett a HIPA törvény kitért a 2024-ben bevezetett PET-palack visszaváltó rendszerre is (az árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével). Változtak továbbá a vállalkozás szüneteltetésére vonatkozó szabályok: 2024-től ha egy vállalkozás szüneteltetés ideje nem éri el a 181 napot, nem szűnik meg az adóalanyisága.

Az elmúlt évek legfontosabb változása mind közül az iparűzési adó 2023 évi átszervezése volt: az adóalap egyszerűsített megállapításának céljából a korábbi háromféle adózási módszer helyett egyféle helyi iparűzési adóalap-megállapítási módot vezettek be – ez az új, sávos iparűzési adó, amely tételes iparűzési adóalap-meghatározáson alapul. A 2023. január 1-től életbe lépő 2022. évi XLV. törvény a kisvállalkozókat (ide tartozik minden olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele legfeljebb 25 000 000 Ft, átalányadózó kereskedők esetében pedig legfeljebb 120 000 000 Ft) érintette.

Így működik a sávos iparűzési adó 2026-ban: ez a tételes iparűzési adó lényege

A magyarországi kisvállalkozók tehát 2023 óta választhatják az új, bevételi sávokon alapuló tételes iparűzési adóalap-meghatározást, amelyet évi egyszeri iparűzési adófizetési kötelezettség terhel. Ha a vállalkozás ezt az adózást választja, az adózási forma az egész adóévre szól és minden telephelyre egységesen vonatkozik (vagyis telephelyenként nem lehet eltérő iparűzési adómegállapítási módszert választani).

A sávosan differenciált adóalap-meghatározás három bevételi sávot különböztet meg, amelyek a következők:

• évi 12 000 000 Ft bevétel alatt: a vállalkozás székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2 500 000 Ft - 2 500 000 Ft;
• évi 12 000 000 és 18 000 000 Ft közötti bevétel esetén: a vállalkozás székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 6 000 000 Ft – 6 000 000 Ft;
• 18 000 000 Ft és 25 000 000 Ft közötti bevétel esetén (illetve azoknak a kisvállalkozóknak, akik az szja-törvény szerint olyan átalányadózó kiskereskedők, akiknek az adóévi bevétele legfeljebb 120 000 000 Ft): a vállalkozás székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 8 500 000 – 8 500 000 Ft.

A tételes HIPA előnye, hogy azoknak az alanyoknak, akik eszerint a rendszer szerint adóznak (egyes speciális esetektől eltekintve) nem kell iparűzési adó bevallást benyújtaniuk. Hátránya, hogy az érintettek további IPA kedvezményre, adómentességre a továbbiakban nem jogosultak. A vállalkozó minden évben a május 31-i adóbefizetési- és bevallási határidőig nyilatkozhat arról, hogy a tételes adózást választja-e.

Hogyan történik az iparűzési adó számítása?

Abban az esetben, ha egy magyarországi vállalkozás átlépi a fenti HIPA küszöbértékeket és vállalkozásából származó jövedelme meghaladja a 25 000 000 Ft-os bevételi határt is, akkor az éves adóbevallás alapján kell rendeznie az adót az érintett önkormányzat(ok) felé. Az iparűzési adó számítása a régi rendszer szerint (most is ez az alapértelmezett számítási eljárás minden olyan vállalkozás esetében, aki nem tudja vagy akarja a tételes, bevételi sávokon alapuló adózást választani) a következőképp zajlik:

a vállalkozás/cég árbevételéből kivonjuk az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozók, a közvetített szolgáltatások, illetve a K+F költségeit, ezután az így megkapott adóalapot a vállalkozás székhelye és/vagy telephelye szerint érvényes HIPA adókulcs (0%-tól 2%-ig terjed a mértéke) szerint szorozzuk be.

Az iparűzési adó lekérdezése: honnan tudjuk, hol, mennyi a HIPA mértéke?

Az iparűzési adó lekérdezése, illetve minden más, a helyi adókhoz kapcsolódó tudnivaló az E-Önkormányzati Portálon érhető el - bejelentkezéshez Ügyfélkapu Plusz vagy DÁP regisztráció szükséges. Kérhetjük mindemellett a helyi önkormányzat tájékoztatását is.

Fővárosi Önkormányzat iparűzési adó szabályok: mennyi az iparűzési adó Budapesten?

Ahogy a korábbiakban elárultuk: az iparűzési adó mértéke – a tételes adómegállapításban nem érintett vállalkozások esetében – mindig a helyi önkormányzattól függ. A fővárosi iparűzési adó mértékét Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a helyi iparűzési adóról szóló 87/2012. (XI. 30.) önkormányzati rendelete határozza meg. A rendelet értelmében a magyar főváros iparűzési adó tekintetében a helyi adókról szóló törvényben erre felső határként megállapított mindenkori mértéket írja elő, azaz

az iparűzési adó Budapest egész területén a felső határként megállapított 2%.

Az iparűzési adóelőleg számítása és bevallása

A tételes iparűzési adó megállapítás alkalmazása esetén évente egyszer kell megfizetni az adót, a hagyományos módszer esetében évi kétszer kell adóelőleget befizetni és egyszer bevallani az alanyra vonatkozó adót. Az iparűzési adó bevallása során meg kell határozni a következő évre fizetendő helyi iparűzési adóelőleg összegét is. Ehhez a 26HIPAK nyomtatvány kitöltése szükséges (itt a NAV iparűzési adó kitöltési útmutatója, ami ismerteti, hogyan kell az ÁNYK-ban kitölteni azt).

Az adóelőleg számításáról azt érdemes tudnunk, hogy - mivel az előző évi HIPA elszámolás határidő később van, mint a tárgyév első iparűzési adóelőleg határideje -, a tárgyév 1. féléves iparűzési adóelőleg összege a 2 évvel korábbi ténylegesen befizetett iparűzési adó 50%-a, a hatályos adókulccsal számolva. A tárgyév 2. féléves HIPA előleg összege az előző évi adóalapra számított tárgyévi HIPA mértékkel megállapított adó és az első félévre befizetett iparűzési adóelőleg különbözete.

Iparűzési adó KATA, KIVA esetén

Az iparűzési adó minden vállalkozásra egyaránt vonatkozik Magyarországon, attól függetlenül, hogy a vállalkozó milyen adózási formát választ jövedelemadója befizetésére. Az iparűzési adó KATA esetén tehát vagy a tételes adózás szerint zajlik, vagy a hagyományos módon, a vállalkozó nettó árbevétele szerint, a 0-tól 2%-ig terjedő adókulccsal.

A kisvállalkozói adósok esetében a KIVA iparűzési adó számítás kapcsán azt érdemes tudni, hogy ebben az esetben az iparűzési adó alapja a KIVA-alap 120%-a - ezután számolják az adót a 0-2%-os HIPA kulccsal. Utóbbi esetben bizonyos feltételek teljesülése esetén 2023 óta a transzferár-korrekciós tétel is alkalmazható az adóalap megállapításánál (pl. ha az ügylet értéke nem számít be a helyi adó alapjába kapcsolt vállalkozásnál).

Az iparűzési adó befizetése: mikor van az iparűzési adó határidő 2026-ban?

2023 óta a következő iparűzési adó határidőkre kell figyelniük a hazai cégeknek és vállalkozásoknak az adó bevallását és befizetését illetően:

• első félévi iparűzési adóelőleg befizetés határideje: 2026. március 15-e;
• második félévi iparűzési adóelőleg befizetés határideje: 2026. szeptember 15-e;
• a tényleges éves HIPA megállapításának, az iparűzési adó befizetésének és bevallásának a határideje: az adóévet követő év május 31-e (az egyszerűsített adóalap szerint adózókra csak ezt az egy határidő vonatkozik).

Az iparűzési adó befizetése nem a NAV, hanem a helyi önkormányzatok irányában történik. Éppen ezért nem egy egységes beszedési számlára, hanem minden esetben külön iparűzési adó számlaszámra kell utalni az adó összegét (pl. Szentendre iparűzési adó számlaszáma: 11784009-15731292-03540000, Budapest HIPA beszedési számlaszáma pedig: 11784009-15490012-03540000).

Fontos, hogy a pontosan kiszámított összegeket a fent megadott határidők betartásával utaljuk el, valljuk be – ellenkező esetben a NAV késedelmi pótlékot számíthat fel a vállalkozó mulasztásáért. Ha új vállalkozóként nem vagyunk biztosak benne, hogy van-e a vállalkozás székhelyén, telephelyén iparűzési adó 2026-ban, semmi esetre se feledkezzünk meg az iparűzési adó lekérdezésről, emellett bármikor kérhetünk személyes tájékoztatást is a helyi önkormányzat ügyintézőitől.