Tömegek választják ezt a festői vízpartot a tenger helyett: filléres a szállás és az étkezés is

A nyár közeledtével nem véletlen, hogy egyre többeket érdekelnek a turisztikai témák – a hét legolvasottabb cikkei közül több is ebben a témában íródott. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot adó cikkünkben arról írtunk, hogy az Ohridi‑tó egyre több magyar utazó radarjára kerül, mert a térség továbbra is az egyik legkedvezőbb árú vízparti úti cél: egy éttermi főétel nagyjából 2400 forintnak megfelelő összeg, egy kétfős vacsora 12 ezer körül alakul, a szállások pedig még a főszezonban is jóval olcsóbbak, mint a horvát tengerparton vagy a Balatonon. Egy tóparti apartman 12–20 ezer forint között mozog éjszakánként, egy háromcsillagos hotel 20–30 ezer forint, a négycsillagos kategória 35–50 ezer forint körül indul.

Budapestről repülővel és autóval is elérhető, a tó vízminősége kiemelkedően jó, az UNESCO‑védelem miatt a környék rendezett, és a szolgáltatások kiszámíthatók, és a költségek összességében alacsonyak: ezért sokaknak valódi alternatívát jelent a nyári vízparti pihenéshez. Cikkünket a témában itt olvashatod:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek cserélik le a tengert erre a festői vízpartra: nevetségesen olcsó a szállás, és a vacsorát is fillérekből megúszod

Egyre több magyar utazó radarjára kerül fel, mert ez a térség továbbra is az egyik legkedvezőbb árú vízparti úti cél a balkánon.

A szállodaipart egyszerre alakítja át a rövid távú lakáskiadás szigorítása, az élményközpontú utazási trendek és a mesterséges intelligencia gyors térnyerése – erről beszélt a Pénzcentrumnak adott interjújában Hermann Szabolcs, a SabeeApp alapítója. Szerinte a szabályozások miatt egyre több vendég térhet vissza a szállodákba, miközben Budapest továbbra is erős ár-érték arányával vonzza a turistákat.

A jövőben a szállodák számára a direkt foglalások, a dinamikus árazás és az AI-alapú működés jelenthetik a legnagyobb versenyelőnyt. Hermann úgy látja, a mesterséges intelligencia alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot is: a monoton feladatokat kiváltja, miközben a kreatív és rendszerszintű gondolkodás felértékelődik. A SabeeApp célja, hogy 2028-ra a közép-kelet-európai hoteltech piac egyik meghatározó szereplőjévé váljon. Az interjú a kiajánlóra kattintva olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

Így foglalhatsz pofátlanul olcsón rengeteg hazai szállodában: itt a trükk, amit a profik használnak

A szállodaipar egyszerre próbál alkalmazkodni a rövid távú lakáskiadás túlszabályozásához, a generációváltással járó élményorientált kereslethez.

A turisztika vonalán maradva a héten arról is beszámoltunk, hogy a Vas megyei Mesteri Barlangfürdő az egyik legolcsóbb hazai gyógyfürdő lehet: délután 4 után mindössze 1000 forintért lehet belépni, miközben a különleges vulkanikus gyógyvíz és a retro hangulat igazi kikapcsolódást kínál. A felújított fürdő egész évben nyitva tart, a csendes pihenésre vágyókat meleg vizes medencék, szauna és falusias nyugalom várja.

A környék is bőven tartogat programokat: a Ság-hegy tanúhegyén látványos vulkáni kráter, tanösvény és panoráma fogadja a kirándulókat. A közelben található Kemenes Vulkán Park Magyarország egyetlen vulkanológiai kiállítóhelye, a vidéket pedig borászatok és hangulatos pincék teszik még vonzóbbá. A hely ideális választás lehet egy olcsó, last minute hosszú hétvégére azoknak, akik a zsúfolt wellnesshotelek helyett természetközeli pihenésre vágynak. Ha bővebben olvasnál a témáról, akkor kattints ide:

EZ IS ÉRDEKELHET

Megtaláltuk álmaink fürdőjét: 1000 forint a délutáni csobbanás, közben harapni lehet a friss falusias levegőt

Hihetetlen, de létezik olyan vidéki strand, ahol délután mindössze 1000 forintért lehet csobbanni az ország egyik legkülönlegesebb gyógyvizében. Most leteszteltük!

A héten a Heti fókusz a szálláshelyek kínálatával foglalkozott, mely szintén sok olvasót mozgatott meg. A pünkösdi hosszú hétvégén szinte teljes teltház közelébe kerültek a hazai szállodák, a belföldi turizmust a jó idő és a háromnapos pihenő együtt húzta fel, miközben az utolsó pillanatos foglalások tovább pörgették a keresletet. A legnépszerűbb úti célok Szeged, Gyula, Siófok, Eger, Budapest és Pécs voltak, a Balaton és Észak-Magyarország pedig továbbra is a legerősebb régiók

A szállodák szerint a vendégek egyre inkább élményeket keresnek a klasszikus wellness mellett, ezért nő az animációs programok, fesztiválok és extra szolgáltatások szerepe. Több nagy szállodalánc 80–90 százalék körüli foglaltságról számolt be, Budapesten és a prémium szegmensben pedig gyakorlatilag teltház közeli állapot alakult ki. A következő időszakban is erős belföldi kereslet várható, de a végső foglaltságot egyre inkább az időjárás és az utolsó napok rohamai döntik el. A cikket itt olvashatod el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Ide menekülnek a magyarok a pünkösdi hosszú hétvégén: indul a roham, sorra jelentik a teltházat a top szállodák

A pünkösdi hosszú hétvége idén szinte berobbant: három szabadnap, nyárias idő és erős belföldi kereslet mozgatja meg a magyar családokat.

A héten egy kommunikációs trénerrel is készítettünk interjút, aki elmondta, hogy rengeteg konfliktus és félreértés fakadhat abból, hogy az emberek nem tudják jól átadni az üzeneteiket, vagy nem figyelnek a másik fél szempontjaira. A szakember szerint a munkahelyi előrelépések és fizetésemelések mögött gyakran nem a szakmai tudás különbsége, hanem a kommunikáció minősége áll.

Arról is beszélt, hogy a fizetésemelésnél tipikus hiba, hogy valaki csak a saját igényeit hangsúlyozza, miközben nem mutatja meg, ez miért jó a cégnek is, de az is sokat számít, hogy egy jelölt mennyire készül fel előre, és mennyire tud kapcsolódni a vállalat céljaihoz. A szakértő szerint a jó kommunikáció nem garantál eredményt, de jelentősen növeli az esélyeket a sikeres meggyőzésre és előrelépésre. A teljes interjút ide kattintva tudod elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült a magyar munkahelyek sötét titka: ezért kap a kollégád hamarabb fizetésemelést, mint te

A Pénzcentrum interjút készített Szerémi Péter kommunikációs trénerrel, előadóval.

Az államadósság is kiemelt topic volt a héten, a témában Pleschinger Gyulával, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökével készítettünk interjút. Bár Magyarország államadóssága a GDP arányában nem kiugróan magas európai összevetésben, a valódi probléma a finanszírozás ára, vagyis a kiemelkedően magas kamatteher. Ez ma a GDP közel 4 százalékát viszi el, ami az uniós mezőnyben az egyik legmagasabb érték, és jelentősen szűkíti a költségvetés mozgásterét.

A szakértő szerint emiatt nem is az államcsőd a fő kockázat, hanem az, hogy az adósság tartósan magas szinten „beragad”, miközben drágán finanszírozza magát az ország. A helyzetet tovább nehezíti a rövidebb futamidő és a viszonylag magas devizaarány, ami érzékenyebbé teszi a magyar adósságot a piaci és árfolyamsokkokra. Ugyanakkor a finanszírozási szerkezetben a hazai befektetők szerepének erősödése és a lakossági állampapírok növekvő aránya stabilizáló tényezőnek számít. A szakértő szerint a javulás kulcsa a hiteles gazdaságpolitika, a növekedés élénkítése és a fegyelmezett költségvetési politika lehet. Az interjú ide kattintva olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális államadósságot örökölt meg Magyar Péter kormánya: óriási a krízis, hogyan fogjuk ezt visszafizetni?

A magyar államadósság átlagos hátralevő futamideje 5,5 év, ami rövidebb, mint a régió más országaira jellemző 6-8 év, és rövidebb az EU és az Eurózóna 8-8,5 éves átlagánál is.

Sokakat érdekelt a népességfogyás témája is, ami Magyarországon az elmúlt években tovább folytatódott. 2026-ra az ország lakossága már 9,5 millió fő alá csökkent, és ez nemcsak a kistelepüléseket, hanem a városokat és a fővárost is érinti. A friss adatok szerint a városokban gyorsabb a lakosságcsökkenés, mint a falvakban, ami részben elvándorlással, részben természetes fogyással magyarázható. Öt év alatt Budapesten és a vármegyeszékhelyeken is több százalékos visszaesés látszik, miközben csak minimális növekedés tapasztalható egyes községekben.

A leginkább érintett települések között több kisebb falu mellett nagyobb városok is szerepelnek, például Kazincbarcika, Tapolca és Tiszaújváros. A megyeszékhelyek közül Salgótarján is a legnagyobb vesztesek között van, de Miskolc, Eger, Szekszárd és más nagyvárosok is jelentős csökkenést mutatnak. A háttérben sok esetben a szuburbanizáció áll, amikor a lakosság a városokból az agglomerációs településekre költözik. A teljes cikket a témában itt olvashatod: 

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek menekülnek ezekből a magyar falvakból, városokból - Mégis, mitől ijedtek meg?

Egy év alatt a leginkább Máriapócs, Fehérgyarmat, Kazincbarcika és Tapolca településeken csökkent a lakosságszám, nagyjából 2 százalékkal.

A héten a Kifli.hu új ügyvezetőjével, Szabó Dániellel is készítettünk interjút, aki arról beszélt, hogy a vállalat egy új szakaszba lépett, ahol a hangsúly a magyar piac igényeire szabott, fogyasztóközpontú működésen és a hazai termékek arányának növelésén van.

Kiemelt cél a magyar beszállítók és kistermelők bevonása, valamint a saját márkás termékek számának jelentős növelése. Az ügyvezető szerint az online élelmiszer-kereskedelem Magyarországon is tömeges szolgáltatássá válhat, különösen ha technológiai és szabályozási változások is támogatják a terjedését. Az interjút ide kattintva olvashatod el.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.