Elképesztő csúcsot döntött a magyar államadósság: nagyon rég nem volt ekkora a baj

Négy és fél éves csúcsra, a bruttó hazai termék (GDP) 77,9 százalékára emelkedett a magyar államadósság az idei első negyedév végére. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint utoljára 2021-ben, a koronavírus-járvány idején volt ilyen magas ez az arány. Ezzel egy időben az államháztartás finanszírozási igénye és a devizaadósság mértéke is jelentősen nőtt.

A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a március végével záruló tizenkét hónapban az államháztartás nettó finanszírozási igénye 4964 milliárd forintot tett ki. Ez az összeg a GDP 5,6 százalékának felel meg. Kizárólag az első negyedévet vizsgálva a hiány 2130 milliárd forint volt, ami a negyedéves GDP 10,9 százalékát jelenti. Ezzel párhuzamosan a devizában fennálló bruttó államadósság is emelkedett: aránya a tavaly év végi 24 százalékról a GDP 25,7 százalékára nőtt.

Az államháztartás alszektorait tekintve a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2452 milliárd forint volt. Ezt a hiányt némileg mérsékelte a helyi önkormányzatok 291 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítási alapok 32 milliárd forintos finanszírozási többlete.

Március végén az államháztartás nem konszolidált kötelezettségei a GDP 90,9 százalékát tették ki. Pénzügyi eszközei eközben a GDP 34,6 százalékát érték el, így a nettó pénzügyi adósság a mutató 56,3 százalékán állt. A bruttó, névértéken számított adósság döntő részét a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, például az állampapírok adták. Ezek állománya meghaladta a 60 ezer milliárd forintot. A felvett hitelek 7472 milliárd, a betétek pedig 707 milliárd forintot tettek ki.

Az MNB közleményéből az is kiderül, hogy a teljes adósságállomány 33 százaléka devizaadósság. Ennek értéke eléri a 22 773 milliárd forintot. A magyar állam a külföldi hitelezők felé több mint 25 ezer milliárd forinttal tartozik, míg a belföldi szereplők irányába közel 44 ezer milliárd forintos kötelezettsége áll fenn.