Tömegek menekülnek ezekből a magyar falvakból, városokból - Mégis, mitől ijedtek meg?

A legfrissebb lakossági statisztikák alapján korábbi cikkünkben a magyar slágertelepüléseket vizsgáltuk, most pedig a leginkább elnéptelenedő településeket válogattuk ki és rangsoroltuk. A friss adatokból az látszik, hogy bár arányaiban a legnagyobb veszteségeket kisközségek szenvedték el, a legdrasztikusabban a nagyobb magyar városokból fogy a népesség.

Az állandó lakosok száma 2021 óta Budapesten 3,33%-kal csökkent, 2025 óta pedig 0,57 százalékkal 2026. január 1-re. A vármegyeszékhelyeken még drasztikusabban fogy az állandó lakosok száma: öt év alatt 4,94 százalékkal, egy év alatt 0,96 százalékkal csökkent. A vármegyei jogú városokban is jobban fogy a lakosságszám, mint a fővárosban: 3,58 százalékkal csökkent 2021 és 0,81 százalékkal 2025 óta. A különleges státusz nélküli városainkban öt év alatt jelentősebb csökkenés (4,29%), míg egy év alatt a budapestit alulmúló csökkenés (0,52%) látható.

Egyedül a községekben és nagyközségekben látható némi lakosságszám növekedés. Öt év alatt 0,44 százalékos emelkedés látszik, míg egy év alatt 0,02 százalék. De már a stagnálás is pozitív eredményt jelent, hiszen az ország lakossága folyamatosan apad, 2026-ban már a 9,5 millió főt sem érte el. Még az enyhe csökkenés is azt jelentené, hogy azokon a helyeken enyhébb népességfogyás látszik csak az ország egészéhez képest. Magyarország lakosszáma egy év alatt 0,44 százalékkal, öt év alatt 2,14 százalékkal csökkent.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden város egyaránt kiürülőben van, vagy minden faluba özönlenek a beköltözők. A fővárosban is van olyan kerület, ahol stabilan nő a lakosságszám (XIII.), és két szomszéd falu közül is akad olyan, ahol drasztikus csökkenés mutatkozik, máshol pedig kiugró növekedés. Területileg, vidékenként, településeként nagy szórást mutatnak a lakosságszám növekedést vagy csökkenést mutató helyek.

Arra érdemes kitérni, hogy 2021 óta viszont történt néhány közigazgatási változás is: 2021-ben még 5 megyei jogú városunk volt - Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Sopron, Érd, Nagykanizsa - 2022-től viszont Baja és Esztergom is ezt a besorolást kapta. 2021-ben Nyírbogát és Kiskunlacháza városi rangot kapott, illetve azóta Helvécia községből nagyközséggé lépett elő, de ez a statisztikákat kevéssé befolyásolja. Az idő közben átsorolódó városokat már 2021-ben az azóta betöltött település típushoz számoltuk hozzá, hogy emiatt ne legyen furcsa eltérések.

Magyarország leginkább elnéptelenedő települései 2026-ban

Mielőtt a számokra konkrétan rátérnénk, fontos hangsúlyozni, hogy a lakosságszám csökkenés önmagában nem pusztán az elvándorlást mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Ezekből az adatokból nem látszik, hányan születtek, haltak meg, illetve költöztek el, csak az évek közti különbségeket. Azt viszont lehet feltételezni, hogy a drasztikus csökkenés hátterében nem pusztán a halálozás állhat, hanem az elvándorlás is fontos tényező. 

A 2026-os év eleji adatok alapján A 3177 település közül - ahol Budapest kerületei különálló településeknek számítanak - 1754 helyen csökkent az állandó lakosság 2025-ről 2026-ra akár minimális mértékben, vagyis a települések 55,2 százalékán. A csökkenő lakosságszámú települések között van 19 fővárosi kerület (az I., VI., XIII., és XXIII. kivételével mind), 264 város - a vármegyeszékhelyek egytől egyig - és 1471 falu. Ha pedig 2021. január 1-je és 2026. január 1-je lakosságszámát vizsgáljuk, akkor az látszik: 5 év alatt 1883 településen volt csökkenés.

A legnagyobb mértékű csökkenés egy év távlatában a baranyai Kisbudmér településen történt, és több mint 11 százalékos csökkenés látszik Keresztéte, Iborfia és Dötk lakosságában is. Mivel apró- és törpefalvakról beszélünk, így néhány lakos eltűnése is nagy súllyal esik a latban. A TOP50-ben az első nagyobbnak mondható település a Hajdú-Bihar vármegyei Szerep, ahol több mint 100 lakossal lett kevesebb egy év alatt. 

Ha pedig az ötéves listát nézzük, 11 községben is 20 százalékot meghaladó népességcsökkenés történt. A borsodi Nyéstán, a zalai Ramocsán, a szintén bordosi Bódvarákón, a baranyai Csebényben, és a szabolcsi Kishódoson a lakosságnak több mint negyede hiányzik. Több olyan település is akad a TOP50-ben, ahol 2021-ben még 1000 felett vol az állandó lakosok száma, de 2026-ra már csak 800-900 főt számlálnak, mint Beregsurány, Bodrogkeresztúr vagy Lónya.

Leginkább elnéptelenedő városok

Mint azt a bevezetőben is bemutattuk, a városok népessége fogy a legnagyobb arányban az országban az egyes településtípusok közül, ezért azt is megvizsgáltuk külön, hogy a városokban hogyan alakult az elnéptelenedés. Bár ezekben a listákban is akadnak olyan, városhoz képest picinyke helyek, mint Máriapócs, Szob, Villány, Gönc, Balatonföldvár vagy Gyöngyöspata, de már sokkal nagyobb városok, vagy akár fővárosi kerületek is előkerülnek.

Egy év alatt a leginkább Máriapócs, Fehérgyarmat, Kazincbarcika és Tapolca településeken esett a lakosságszám, nagyjából 2 százalékkal. Az ötéves csökkenést tekintve szintén élmezőnyben van Kazincbarcika és Tapolca, de az élen Tiszaújváros áll. Megtaláljuk még a leginkább elnéptelenedők közt Mezőhegyest és Salgótarjánt is. 

Viszont nem Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol drasztikus csökkenés (-8,42%) látszik az elmúlt 5 év során. Szekszárdon (-7,49%), Miskolcon (-6,86%), Szolnokon (-6,31%), Egerben (-6,21%), Veszprémben (-6,08%), és Kaposváron (-6,02%) is jelentős a lakosságfogyás. Emellett ott van még Budapest XXI. kerülete (-7,05%) és VII. kerülete (-6,42%), ahol jelentős a csökkenés, valamint a vármegyei jogú városok közül Dunaújváros, Nagykanizsa és Baja is a TOP50-ben végzett elnéptelenedést tekintve.

Ha pedig az utóbbi egy év számadatait nézzük, Salgótarján mellett szintén Egert, Miskolcot, Nagykanizsát, 
Budapest 21. kerületét, Szekszárdot, Kaposvárt, Szolnokot, Baját és Dunaújvárost találjuk a listában. Megyeszékhelyek és megyei jogú városok kapcsán egyébként elmondható, hogy egyetlen kivétel egy település sem mutatott növekedést: mindehol csökkenés látszik Érd kivételével. Azt viszont érdemes a nagyvárosok esetében figyelembe venni, hogy sokszor a lakosságcsökkenés hátterében szuburbanizáció áll: a lakosok agglomerációba, agglomerálódó térségbe költöznek, de a város közelében maradnak, ott dolgoznak. Hiszen ez látható is az agglomerációs térségek népességnövekedéséből is. 

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.