Hatalmas meglepetés a magyarok utazásainál: egy váratlan európai város lett az idei nyár legnagyobb slágere

Ahogy közeledik a nyár és végre tartósan jó idő van, egyre többen kezdenek el gondolkodni azon, hova és hogyan érdemes idén elutazni. Aki még nem állt neki a tervezésnek, most különösen jókor teszi: friss kutatások, piaci adatok és szakértői vélemények alapján jól látszik, milyen trendek határozzák meg a 2026-os szezon költségeit, úticéljait és utazási szokásait.

A Visa kutatása szerint idén nyáron a magyarok többsége tervez valamilyen utazást: a felmérés alapján a lakosság 47 százaléka külföldi nyaralást is beiktatna, ami jelentős ugrás a tavalyi 36 százalékhoz képest. A belföldi turizmus továbbra is stabil, a megkérdezettek 65 százaléka készül hazai útra. A külföldi utazást nem tervezők aránya 29 százalék, miközben 22 százalék még bizonytalan. Az MBH Bank felmérése megerősítette, hogy a magyarok túlnyomó többsége idén is tervez jellemzően a nyári hónapokban utazást, és tudatosan készül a nyaralás pénzügyi oldalára, hiszen a válaszadók döntő többsége megtakarításból finanszírozza az utazását.

Miből nyaraljunk?

A hitelből, személyi kölcsönből nyaralók aránya elhanyagolható, mégis vannak, akik így fedezik a költségeket. Erről kérdeztük Árgyelán Józsefet, a Bankmonitor elemzőjét.

„Alapvetően lehetnek jó és rossz hitelek. Jó hitelnek azt tekinthetjük, ha miatta az adós anyagi helyzete javul, valami más kiadást, például az albérleti díjat váltja fel, vagy az adós kilátásai érdemben javulnak. Ez utóbbira jó példa lehet egy képzésre felvett kölcsön.

Egy nyaralás fontos lehet a feltöltődés, pihenés szempontjából, de alapvetően az emberek anyagi helyzetét, kilátásait ritkán javítja közvetlenül. Így ilyen célra hitelt felvenni nem igazán jó döntés.  

Különösen hibás hitelből finanszírozni a nyaralást azoknak, akiknek már amúgy sem fér bele plusz kiadás a költségvetésükbe, mondhatni hónapról hónapra élnek. Náluk egy nyaralásra felvett hitel egy újabb szög lehet a büdzséjük koporsójába.

Úgy látja, a legrosszabb döntés, ha valamilyen drága hitelt használnak fel erre a célra a pihenni vágyók. A folyószámlahitelt, hitelkártyát ilyen célra fordítani kifejezetten rossz döntés, ezen hiteltípusoknál ugyanis jellemzően kifejezetten magas a kamatokkal lehet találkozni. Ugyanakkor Árgyelán József szerint

akár nyaralási célra is lehet jó döntés a hitelfelvétel. Például, ha valaki magasabb hozamot ér el meglévő megtakarításával, mint a felvenni tervezett kölcsön kamata. Ebben az esetben jobban megéri a kölcsönigénylés, mint a megtakarítás feltörése. A hitelkártya ilyen célú felhasználása speciális esetben akár jó döntés is lehet: akkor kamatmentes a hitelkártya, ha csak vásárol vele az adós és időben visszafizeti a teljes költést. De nem így használva nagyon magas kamatokkal lehet találkozni.

Hova utaznak 2026-ban a magyarok?

Az idei foglalási adatok alapján egyértelműen a tengerparti úti célok kerültek előtérbe: a repjegy.hu szerint a klasszikus városlátogatásokhoz képest látványosan nőtt a nyaralós desztinációk iránti kereslet.

A legnagyobb meglepetés Tirana, ahol több mint háromszorosára ugrottak az eladások tavalyhoz képest, ami részben annak köszönhető, hogy már a Wizz Air és a Ryanair is repüli az útvonalat.

 - tudtuk meg a foglalási oldal tájékoztatásából. Ezzel szemben a tengerentúli foglalások visszaestek, különösen az ázsiai célpontok, amit az iráni helyzet miatti bizonytalanság is erősít, de az Egyesült Államokba irányuló keresletben is kisebb visszaesés látszik.

A legtöbb európai város esetében csökkentek az átlagárak, és a legolcsóbb úti célok között megjelentek olyan friss járatok, mint Krakkó vagy Gdansk, illetve Szófia, ahol a kínálat bővülése (a Ryanair mellé nyártól a Wizz Air is belépett) húzza lefelé az árakat. A foglalások időzítése idén nem változott érdemben: továbbra is viszonylag egyenletes az eloszlás, de április–májusban érezhetően többen döntöttek a jegyvásárlás mellett.

Mivel utazzunk?

A közlekedési módoknál továbbra is az autó viszi a prímet: a Visa kutatása szerint a magyarok 57 százaléka így indul útnak, ami jól mutatja, hogy a közeli európai célpontok, főként Horvátország továbbra is klasszikus autós desztinációk.

Ebben az is szerepet játszik, hogy Magyarországon és több környező országban is érvényben van valamilyen formájú benzinárstop, ami kiszámíthatóbbá teszi az autós költségeket. A repülés 30 százalékkal a második helyen áll, de az idei szezonban a kerozin árának meredek emelkedése már most érezhető a jegyárakban, és a légitársaságok is óvatosabban kommunikálnak:

miközben mindenki azt ígéri, hogy nem lesz hirtelen járatörlés, a szakma szerint a nyári csúcsidőszakban továbbra is számolni kell vele, ahogy késésekkel is.

A buszos és vonatos utazás 19 illetve 18 százalékkal stabil alternatíva, a komp és hajó pedig 6 százalékkal inkább kiegészítő opció. A trendek összességében azt mutatják, hogy a magyarok egyre tudatosabban választanak közlekedési módot: aki teheti, autóval indul, aki repül, az pedig idén jóval körültekintőbben tervezi meg az útját, mert a bizonytalan kerozinpiac és a légiközlekedés kiszámíthatatlansága miatt minden forgatókönyvre érdemes felkészülni.

Dinamikus árak, korai teltház: így készül a FlixBus a nyárra

Michal Leman, a FlixBus kelet‑európai régiójának alelnöke szerint a nyári szezon hagyományosan a vállalat egyik legforgalmasabb időszaka, és az idei év sem lesz kivétel: a kereslet már most erősen látszik. A legnépszerűbb útvonalak továbbra is Berlin, Bécs, Prága, Pozsony, München, Krakkó és Zágráb, illetve a horvát tengerpart. A foglalási minták alapján az utasok idén korábban terveznek, különösen fesztiválok és nagyobb események előtt, ezért a FlixBus extra járatokkal készül a kiemelt időszakokra.

Leman kiemelte, hogy a társaság dinamikus árazási rendszert használ, így az árak erősen függnek a foglalási időponttól. A jelenlegi globális környezetm, az emelkedő üzemanyagárak és a geopolitikai bizonytalanság az egész közlekedési szektort érinti, és sok utazót terel a kiszámíthatóbb, költséghatékonyabb alternatívák felé. A légiközlekedésben tapasztalható járattörlések és áremelkedések miatt a távolsági buszozás stabilitása különösen felértékelődött.

A nagy befogadóképességű járművek utasonként jóval kevesebb üzemanyagot igényelnek, mint az egyéni autózás, így az üzemanyagárak emelkedése kisebb mértékben jelenik meg a jegyárakban. Leman szerint a legfontosabb szabály továbbra is az, hogy aki időben foglal, lényegesen jobb áron jut jegyhez – a legnépszerűbb nyári időpontokban ez különösen igaz.

Erős forint, olcsó a külföld?

A forint látványos erősödése idén több ponton is érezhetően tompítja a külföldi utazások költségeit, de a szakértők szerint ez nem jelent valódi árcsökkenést: legfeljebb fékezi a drágulást.

A horvát nyaralás például gyakorlatilag nem lett drágább a magyar turistáknak, mert a helyi árak emelkedését teljes egészében ellensúlyozta az erősödő árfolyam, ugyanakkor a repülős utak árát továbbra is elsősorban a kerozin és a globális geopolitikai feszültségek határozzák meg.

Nagy Károly turisztikai szakértő szerint az erős forint inkább csak „kozmetikázza” a költségeket: a kerozinpótdíjak mérséklődhetnek, a saját szervezésű utaknál olcsóbb lehet a tankolás és az élelmiszer, de a szállásárakat ez érdemben nem érinti.

Aki repülőjegyet vesz, továbbra is akkor jár a legjobban, ha minél korábban foglal, és a készpénzes váltás helyett 500 euróig inkább bankkártyával fizet külföldön. A mediterrán országok inflációja ráadásul sok esetben felülírja az árfolyam előnyeit, miközben a Hormuzi‑szoros körüli bizonytalanság miatt a kőolajár bármikor elszállhat, ami újabb drágulást hozhat a légi közlekedésben. 

Utasbiztosítás nélkül egy lépést se!

A Netrisk szerint az utazók ma már nem engedhetik meg maguknak, hogy biztosítás nélkül induljanak útnak: egy külföldi kórházi ellátás, egy autólerobbanás vagy akár egy lopás könnyen megduplázhatja a nyaralás költségeit. A rövid, 1–2 napos városlátogatásoknál sem érdemes a bankkártyás biztosításokra hagyatkozni, mert ezek sokszor korlátozott szolgáltatást nyújtanak. Indulás előtt ajánlott ellenőrizni a Konzuli Szolgálat országlistáit is, mert a beutazásra nem javasolt országokba utasbiztosítás sem köthető, és a magyar utazóknak célszerű konzuli védelemre regisztrálniuk.

A megfelelő utasbiztosítás kiválasztásánál az utazás módja, a tervezett programok és a fedezetek köre a döntő. Más védelem kell egy búvártúrához, mint egy buszos városnézéshez, és autós utazásnál különösen fontos az assistance‑szolgáltatás. A díjak és szolgáltatások között jelentős eltérések vannak, ezért érdemes online összehasonlító oldalakon választani. A felhasználók 92%-a prémium csomagot választ, ugyanakkor fontos tudni, hogy a storno‑fedezet jellemzően nem térít háborús okból történő útlemondás esetén.

Az utasbiztosítások átlagdíja idén eddig közel 11 ezer forint volt, ami 3,3%-os éves növekedésnek felel meg; májusban az átlagdíj 10 ezer forint körül alakult, napi szinten fejenként 832 forinttal számolva. A biztosításközvetítő szerint sokan még mindig tévesen gondolják, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya elegendő, pedig az csak az állami sürgősségi ellátásra vonatkozik, és nem fedezi például a hegyi vagy helikopteres mentést, illetve a hazaszállítást. Gyakori hiba az is, hogy az utasok nem hosszabbítják meg a biztosítást járatkésés vagy kint ragadás esetén, pedig erre — különösen vis maior helyzetekben — van lehetőség. A légtérzárak, járatkésések és -törlések miatt az utasbiztosítások szerepe egyre fontosabb, mivel nem minden biztosítás térít automatikusan, és sokszor igazolásokat is kérnek.