Vége lehet az idegtépő jegyvásárlásnak: egyetlen merész húzással tennék pofonegyszerűvé a külföldi utazást, ennek rengeteg utas fog örülni

A kezdeményezés mögött komoly motiváció áll. A közlekedés az Európai Unió egyetlen olyan ágazata, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik. A Transport & Environment felmérése szerint az európaiak hatvan százaléka azért adja fel a vonatjegy-foglalást, mert a folyamat átláthatatlan. A problémák alapvetőek. A spanyol utasok például a saját applikációjukban nem tudják lefoglalni a közvetlen Párizs–Barcelona járatot. A Bécs–Párizs útvonal esetében pedig csak Németországon keresztüli, kerülőutas megoldással lehet jegyet váltani. Ezek nem infrastrukturális, hanem jegyértékesítési és koordinációs kudarcok.

A Bizottság arra számít, hogy a vasút ugyanazt a szemléletváltást idézheti elő, mint amit a fapados légitársaságok váltottak ki egy generációval ezelőtt. A 19,99 eurós repülőjegyek nemcsak új utazási lehetőségeket teremtettek, hanem lélektanilag is közelebb hozták egymáshoz az európai országokat. Brüsszel most a kényelemre és az egyszerűségre építve próbálja meg ugyanezt elérni a vasúti közlekedésben is.

Az európai vasúttársaságokat tömörítő CER főigazgatója, Alberto Mazzola szerint a szektor már most is folyamatosan fejlődik. A Deutsche Bahn például idén az első három hónapban 75 százalékkal több nemzetközi jegyet értékesített, mint egy évvel korábban. A vasúttársaságok közötti jegyeladási adatmegosztás szabványát tavaly fogadták el, négy évnyi munka és közel egymilliárd eurós befektetés eredményeként. Mazzola ugyanakkor óva int attól, hogy a javaslat kötelezze az üzemeltetőket az adataik megnyitására a harmadik fél által üzemeltetett platformok előtt. Úgy véli, ez a Booking.com-hoz hasonló monopolhelyzetet teremthet, ami végül magasabb jegyárakhoz vezetne.

Lena Schilling zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki részt vesz a javaslat tárgyalásaiban, nem osztja ezt az aggodalmat. Szerinte a piaci szabadságra való hivatkozás félrevezető, mivel a legtöbb vasúttársaság közpénzből működik. "A vonatok közjavak, akárcsak az utak" – érvel a politikus, hozzátéve, hogy az egyszerűbb jegyvásárlás egy elengedhetetlen első lépés.

A strukturális kihívások is súlyosak. Európa 1995 óta mintegy 12 ezer kilométernyi vasútvonalat veszített el, miközben az autópálya-hálózat folyamatosan bővült. A kontinensen nagyjából 30 különböző nemzeti vasúti jelzőrendszer üzemel. Az eltérő áramellátási rendszerek és műszaki szabványok pedig jelentősen megnehezítik a határon átnyúló szolgáltatások működtetését. A legnagyobb kihívást továbbra is az árazás jelenti, hiszen számos útvonalon a repülés még mindig jóval olcsóbb a vonatútnál. Ennek áthidalásához szélesebb körű politikai döntésekre lenne szükség. Ilyen lehetne a kerozin megadóztatása, a vasúti áfa reformja, vagy az éjszakai vonatok állami támogatása, ezek az intézkedések azonban nem részei a jelenlegi javaslatnak.

A javaslat most az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé kerül, ahol az adatmegosztás és a felelősségi szabályok körüli viták várhatóan kiéleződnek. A kereslet azonban már most is jól látható. Az európai vonatok gyakran telt házzal közlekednek, és az Interrail-generáció is folyamatosan növekszik. 

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.