Szabályosan özönlenek ezekre a vidéki településekre a városiak? Itt a friss 2026-os toplista

A legfrissebb lakossági statisztikák alapján Magyarország állandó lakossága 2026. január 1-jén 9 678 869 fő volt, 0,44 százalékkal kevesebb, mint 2025-ben. Az állandó lakosság az elmúlt években is hasonló ütemben csökkent évente. A fővárosban 1 607 076 fő, a városokban 5 037 730 fő, a falvakban 3 033 391 fő lakott (és 672 fő volt lakcím nélküliként regisztrálva). A lakosságcsökkenés mértéke 2025-ről 2026-ra Budapesten 0,57 százalék, a városokban 0,68 százalék volt, míg a községekben és nagyközségekben 0,02 százalékos "növekedés" látható, ami lényegében stagnálást jelent. A fővárosban kicsit meredekebb volt a lakosságcsökkenés, míg a községekben minimális csökkenés növekedésbe fordult. Ezek a trendek azonban nem igazak egységesen minden településre: míg egyes településeken meredeken nő a lakosok száma, másutt nagymértékű csökkenés látszik.

A friss statisztikák alapján idén is megvizsgáltuk, hogy hol történt az elmúlt 1, illetve 5 év során nagy változás, hol nőtt az állandó lakosság jelentős mértékben. Az állandó lakosság sok kistelepülésen ugrásszerű emelkedését látni az elmúlt években, ez pedig számos hatás együttes eredménye lehet. A pandémia okozta karanténhatás, a különféle családtámogatások és jogszabályok változásai (pl. a "városi" csok kivezetése, vagy az AirBnB korlátozása), illetve az általános szuburbanizációs trend is rásegíthetett arra, hogy bizonyos kistelepülések felkapottá váltak. Közben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a rezsiválság időszakában hirtelen elvesztették vonzerejüket a rossz energiahatékonyságú, korszerűtlen - főként vidéki - ingatlanok, melyekre addig volt kereslet. Az energiaválság, az elszálló infláció és a magas hitelkamatok végül azt okozták, hogy az ingatlanpiac egy időre teljesen befagyott. A lassú felengedést végül az Otthon Start Program bevezetése gyorsította az utóbbi egy évben. 

Az elmúlt években zajló folyamatok tehát egyrészt költözési rohamokat indítottak be, vagy éppen óvatosságra ösztönözték a vevőket. Az viszont az elmúlt évek statisztikái alapján biztosan látható, hogy a különböző válságok vagy célzott keresletet ösztönző intézkedések sem tudják felülírni az - egyébként globális - szuburbanizációs tendenciát. A városok népessége tovább fogy, míg az egglomerációs és városiasodó térségek egyre vonzóbbak. Ebben jelentős szerepe van az infrastruktúra és technológia fejlődésének, és a távmunka lehetőségének elterjedésének is.

Mielőtt a konkrét számokkal foglalkoznánk, fontos látni, hogy az állandó lakosság változása alapján készített rangsort érdemes fenntartásokkal kezelni. Az állandó lakosság változása ugyanis nem csak vándorlás következménye, hanem a születések és halálozások száma is befolyásolja. Illetve az sem derül ki, hogy idő közben hányan költöztek el, és hányan költöztek oda abba a faluba, városba; csak annyi: mennyivel változott a lakosságszám. Mindennek tudatában érdemes vizsgálni a slágertelepülések listáját. 

A ranglistát az alapján készítettük el, mely településeken nőtt a legnagyobb arányban a népesség az elmúlt 1, illetve 5 év során. Tehát a lista nem a számszerű, hanem a százalékos növekedés alapján készült. Ennek a módszernek az előnye, hogy a települések "népszerűségét" saját méretükhöz viszonyítva tudjuk vizsgálni, a hátránya azonban, hogy emiatt számos törpefalu található a ranglistán. A legkisebb lélekszámú településeken ugyanis már akár 10 fő is jelentős növekedésnek számít. Ezt is érdemes figyelembe venni a rangsor és az adatok értelmezésekor.

Magyarország slágertelepülései 2026-ban

A 3177 település közül - Budapest kerületei különálló településeknek számítanak - 1308 helyen nőtt az állandó lakosság 2025-ről 2026-ra akár minimális mértékben, vagyis a települések 41,2 százalékán. A növekvő lakosságszámú települések között van 4 fővárosi kerület (I., VI., XIII., XXIII.), 79 város - de egyetlen vármegyeszékhely sem - és 1225 falu. Ha pedig 2021. január 1-je és 2026. január 1-je lakosságszámát vizsgáljuk, akkor az látszik: 5 év alatt 1256 településen volt növekedés. Egy budapesti kerület (XIII.), 82 város és 1173 község és nagyközség lakosságszáma nőtt. Bár a számadatok hasonlóak, ha megnézzük, hol nőtt 1 és 5 év távlatában a lakosságszám, akkor csak 815 ilyen települést találunk: 60 várossal és 754 faluval.

2025-ről 2026-ra a Zala megyei Lendvadedes községben nőtt a legnagyobb mértékben a lakosságszám: egy év alatt 18,2 százalékkal. Ez mindössze 6 főt jelent a január 1-jei adatok szerint 39-re rúgó állandó lakosszámból. A TOP5-ben szintén hasonló méretű zalai és vasi aprófalvak szerepelnek: Sénye, Hegyhátszentmárton, Iklanberény és Gyűrűs. Utóbbi a legnépesebb, 100 állandó lakosa van.

A TOP50 legnagyobb települése az év elején 2819 állandó lakosú Vácrátót, és a ranglista összes települése község, még egy nagyközség sem akadt közöttük. Érdekesség, hogy az egy éve növekedés üteme alapján készült rangsorban az első város Nyírbogát, a második Kiskunlacháza lenne - az a két település, amelyeket legutoljára várossá nyilvánítottak. 

Ha pedig 5 év távlatában vizsgáljuk a változásokat, akkor egészen más képet kapunk. Az első helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Keresztéte áll, melynek lakossága 57,1 százalékkal nőtt 2021 óta, 44-en lakják. Bár hozzá kell tenni, hogy tavaly még 52 fő állandó lakost tartottak nyilván. A második és harmadik helyen két zalai aprófalu található, Baglad és Szijártóháza, viszont a negyedik itt Vácrátót. 2021-ben még kétezer lakosa sem volt, most pedig már több mint 2800 fő lakja. Az ötéves növekedési rangsorban már több ezer fő feletti lakosú telepüést találunk, akadnak nagyközségek is, város azonban nincs a top50-ben. Az első város Zalakaros lenne a listában a 112. helyen.

Vannak még népszerű városok?

Már említettünk néhány várost, nagyobb települést, amelyeknek a lakosságszám növekedése kimagasló volt, érdemes azonban külön is megvizsgálni, hogy a nagyobb lélekszámú települések közül hol volt jelentős gyarapodás. Egy év alatt 1,5%-nál nagyobb mértékben Nyírbogát, Kiskunlacháza, Őrbottyán, Kerepes és Igal területén nőtt a lakosságszám. 2021 óta pedig több mint 8%-kal nőtt a lakosságszám Zalakaros, Velence, Őrbottyán, Harkány és Biatorbágy területén. A 20 ezer lakos feletti települések közül Veresegyház, Gyömrő, Érd, Dunaharaszti, Göd és Fót kapott helyet a listában:

A városi listákat böngészve külön feltűnő, hogy a Pest vármegyei városok dominálnak a növekedésben, melyet csak jóval lemaradva követnek a Fejér megyeiek. Egyes megyékből pedig egyetlen település sem jelenik meg a rangsorokban.

Népszerű települések és anomáliák

A Pénzcentrum már több éve vizsgálja az állandó lakosság változását, a ranglisták minden évben mutatnak némi változatosságot, vannak azonban állandó "népszerűségi" faktorok. A legjelentősebb tényező az agglomerációs hatás, amely nemcsak Budapest körül, hanem az egyre kevésbé vonzó megyeszékhelyek, nagyvárosok körül is érvényesül. Még határokon is átnyúlik ez a tendencia: látványos a Pozsonyhoz, Kassához közel eső magyar települések állandó lakosságának növekedése. 

Szintén felfedezhető a trend az üdülőtelepülések és tóparti helyek megnövekedett vonzóereje, mint állandó lakóhely. A turisztikai célpontok a munkalehetőségek miatt is vonzók lehetnek. A különféle célzott támogatások - mint pl. a falusi csok - rásegíthetnek ezekre a hatásokra, bár a korábbi évek elemzései azzal a tanulsággal szolgáltak, hogy önmagában a falusi csok hatástalan, ha egyébként is gyorsan néptelenedő helységről van szó. 

A rangsorban előfordulnak anomáliák is, melyeket települések szétválása, vagy beolvadása okoz a statisztikákban. Ilyen eset például Mezőörs esete, ami a nyilvántartásban eszközölt kiigazítás eredménye. 2022 őszén derült ki ugyanis, hogy az 1989-ben elvileg Pérhez csatolt Mindszentpuszta területátcsatolása nem történt meg, így az önkormányzatoknak és a hivataloknak rendezniük kellett ezt a helyzetet. Így Pér lakossága lecsökkent, Mezőörsé pedig növekedett. Ilyen anomália volt az is, amikor 2014-ben Balatonakarattya önálló településsé vált, ezzel Balatonkenese lakosságszáma jelentősen csökkent.

Költözés előtt állsz? Találd meg a legjobb lakáshitelt a Pénzcentrum kalkulátorával?

Gátolhatja a szuburbanizációt az önazonosság védelme?

Bár általában pozitív képet fest egy-egy településről, ha jelentősen nő a lakosok száma, hiszen akkor vonzó célpontnak számít. Vannak azonban a lakosságszám hirtelen és drasztikus növekedésének hátulütői is: ezt lehetett látni az utóbbi években a fővárosi agglomerációban. Egyes településekre jelképesen kitették a Megtelt!-táblát, mert az infrastruktúra már nem bírta el az odaköltözők áradatát. Ez a legdrasztikusabban abbban mutatkozott meg, hogy aszályos időszakokban nem volt ivóvíz némely településen. Vagy említhetnénk azt a helyzetet, hogy a Velencei-tó körüli településeken a bölcsődei kapacitás növelése nem tudta tartani a lépést a rengeteg odaköltöző kisgyermekes család igényeivel.

Ezekre a helyi problémákra többnyire helyi megoldások születtek, az önkormányzatok maguk próbálták orvosolni valahogy a helyzetet. Egy tavaly érvénybe lépett Alaptörvény-módosítás új eszközt adott az önkormányzatok kezébe a helyzet kezelésére: