5000 milliárd sem lenne elég a budapesti olimpiára: Portugáliában szörföznének a hazai játékokon

Bár Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október 1-jén még úgy nyilatkozott, hogy az alapvető infrastrukturális feladatok miatt az olimpia nincs a kormány napirendjén, a NOB alig egy héttel később megnevezte a tájékozódási fázisban részt vevő országokat - emlékeztetett a Telex.

Magyarország mellett Németország, India, Katar, Dél-Korea, a Dél-afrikai Köztársaság és Törökország érdeklődik a 2036-os nyári játékok iránt. Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) még 2024 őszén jelezte csatlakozási szándékát a folyamathoz, amelynek végén, 2027 márciusában a nemzetközi testület legfeljebb öt városra szűkíti az esélyesek listáját.

A NOB az elmúlt évek sorozatos visszalépései miatt átalakította a pályázati rendszert, így a korábbi drága kandidálás helyett ma már folyamatos párbeszéd és állapotfelmérés zajlik. A hazai háttérmunkát a NOB magyar tagja, Fürjes Balázs fogta össze. A folyamatot eddig jelentős titkolózás övezte. Az átláthatóság hiányát jól mutatja, hogy a MOB szeptemberi elnökségi ülésén a kiszivárgásoktól tartva még a magyar sportélet legelismertebb meghívott képviselőit is kiküldték a teremből.

A tavaszi kormányváltás előtt elkészült, mintegy 170 oldalas hatástanulmány rávilágít arra, hogy a magyar főváros egyedül nem lenne képes megrendezni az eseményt. A NOB új, fenntarthatósági irányelveivel összhangban a tervek határokon átnyúló együttműködéssel számolnak. A szörfversenyeket a portugáliai Ericeirában, a golfot és a teniszt Ausztriában, míg egyes labdarúgó- és lovasszámokat Szlovákiában rendeznék meg. Bár Karácsony Gergely főpolgármester korábban arról beszélt, hogy Budapest létesítményei szinte készen állnak, a valóságban hiányzik egyebek mellett egy kerékpáros velodrom, egy megfelelő méretű kosárlabdacsarnok és egy gyeplabdastadion is, a jelenlegi atlétikai stadion kapacitása pedig elmarad a versenytársakétól.

A sportlétesítményeknél is nagyobb kihívást jelent a logisztika. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kapacitása önmagában kevés, így Bécs és Pozsony bevonására is szükség lenne. A legszűkebb keresztmetszetet a szállodai férőhelyek jelentik, jelenleg ugyanis az egész országban mindössze körülbelül 60 ezer megfelelő minőségű szoba található, miközben egy olimpia megrendezésekor a NOB és a szervezők igénye önmagában is megközelíti az 50 ezret. A hiányt a Dunán horgonyzó szállodahajókkal enyhítenék, azonban az idei aszály rávilágított arra, hogy az alacsony vízállás miatt ez a megoldás rendkívül kockázatos.

A finanszírozás kérdése is tisztázatlan. A MOB állítása szerint az állapotfelmérésre eddig nem költöttek közpénzt, a dokumentumban szereplő elképzelések, mint az olimpiai lottó bevételeinek bevonása vagy a 90 százalékos magánfinanszírozási arány, mindenesetre túlzóan optimistának tűnnek.

A bizottság október közepén tervezi nyilvánosságra hozni a teljes koncepciót, hogy elindulhasson az érdemi társadalmi párbeszéd. A nyílt vitákat követő végső döntést egy 2027 második felében vagy 2028-ban kiírt népszavazás pecsételheti meg, feltéve, hogy a NOB 2027 tavaszán egyáltalán érdemesnek tartja Budapestet a folyamat folytatására. Ha a magyar főváros nem kerül fel a szűkített listára, az végérvényesen bebizonyítja, hogy jelenlegi állapotában nem alkalmas egy olimpia megrendezésére.

5000 milliárd sem lenne elég

Szabados Gábor sportközgazdász az ATV Egyenes beszéd című műsorában a pályázat kapcsán arról beszélt, korábban sokak szerint 3000 vagy 5000 milliárd forintból megvalósítható lett volna egy hazai olimpia, szerinte a jelenlegi gazdasági környezetben ezek a számok már messze elmaradnak a valóságtól - kijelentette, manapság már az 5000 milliárd sem lenne elég a hazai játékok megrendezésére. Emlékeztetett: a 2024-es budapesti pályázatban szereplő 2000 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési terv még a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt készült, ám abból azóta szinte semmi sem valósult meg.

A szakember arról beszélt, bár több jó sportlétesítményünk van, a legnagyobbak – mint egy olimpiára alkalmas atlétikai stadion vagy úszóközpont – hiányoznak vagy olyan mértékű átalakítást igényelnének, mintha újat húznánk fel. Ennél azonban lényegesen nagyobb tétet jelentenek a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházások. Szerinte már csak ezek költsége meghaladná az 5000 milliárdot - és akkor még nem beszéltünk a sportlétesítmény-fejlesztésekről, a szervezési, lebonyolítási költségekről.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben megéri-e ennyi pénzért olimpiát rendezni, Szabados Gábor azt mondta, olimpiát úgy kell rendezni, úgy kell tervezni, hogy ne azt nézzük, mi kell a NOB-nak, mi kell a sportolóknak, hanem azt nézzük, mi kell nekünk, magyaroknak - szerinte például a közlekedési fejlesztések amúgy is az ország javát szolgálnák hosszabb távon is.

Kiemelte: olimpiára nem a sportesemények miatt van szükség, hanem azért, mert a rendezvény képes kikényszeríteni a régóta halogatott strukturális előrelépéseket.