Lakáshitelek! Tisztítótűz kell, vagy kilakoltatási moratórium? Az állam már szavazott

Nagy érdeklődés fogadta Csider László, a Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetőjének előadását a tegnap VI. alkalommal megrendezésre került Portfolio.hu Property Investment Fórumon, aki a kormány otthonteremtési- és lakásprogramját, valamint az új lakáspolitika főbb  irányait ismertette.

Csider László

A szakértő bevezetőjében értékelte a lakáspiacon kialakult helyzetet. A válság kirobbanása óta folyamatosan csökken a kereslet, eladatlan lakások ragadtak be a piacra, zuhan a kiadott építési- és használatbavételi engedélyek száma, de nagyon megszaporodtak a köznyelvben csak szocpolnak nevezett támogatáshoz kapcsolódó visszaélések is (464 millió forintos szocpolcsalás a Taktaközben - képek). A használatba vett lakások száma 2004-ben még 43 913 volt, ami 2009-ben 31 994-re csökkent. A KSH legfrissebb adatai szerint 2010 III. negyedév végéig mindössze 13 340 lakhatási engedélyt, valamint 14 188 építési engedélyt adtak ki, ami 35 %, illetve 37%-os visszaesésnek felel meg az előző év hasonló időszakához képest (További mélyrepülés a lakáspiacon - Megjöttek az adatok). Az elmúlt két évtizedben a lakásépítések számában tapasztalt ciklikusságot (hol húszezer, hol negyvenezer lakást építettek) csak nagyon nehezen viseli az iparág.

Magyarországon bár mennyiségi hiány nincs a lakáspiacon, minőségi annál inkább. Számos rossz energetikájú épülettel rendelkezünk, gondoljunk csak a házgyári technológiával épített lakótelepekre. A bérlakások állománya körülbelül 8 %-ra tehető, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (40-50%). Hazánkban rendkívül alacsony a mobilitás, az emberek nem szívesen költöznek, ráadásul a bérlakást sokan összekeverik a szociális bérlakásokkal. A fővárosban kerületenként is óriási eltérések figyelhetőek meg, míg a XIII. kerületben közel 9000 bérlakás van, addig például a XXIII. kerületben 100 alatt van ez a szám.

Aggasztó, hogy a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező adósok száma meghaladja a 100 ezret, az ő összes hiteltartozásuk meghaladja 600 milliárd forintot. A lakosság egyre nehezebben tudja fizetni a közüzemi díjakat, a közös költséget és a megnövekedett törlesztőrészleteket.

Otthonteremtés és Lakásprogram: az új lakáspolitika főbb irányai

Az államnak komplex módon kell kezelni a lakhatás és az otthonteremtés problémáját: új lakások építése, a lakásállomány minőségi javulása, energetikai beruházások, bérlakás program.

A szakértő szerint az otthonteremtési stratégiában fontos a tervezhetőség és a fenntarthatóság, hogy hosszútávon kiszámítható legyen a rendszer. Az egyes ágazati politikákat - lakhatás, szociálpolitika, építőipar, foglalkoztatás, környezetvédelem, energiagazdálkodás - össze kell hangolni. Figyelembe kell venni a költségvetés teherbíró képességét, továbbá egyensúlyt kell teremteni a tulajdonszerzés támogatása és a bérlakás program kiterjesztése között. Kiemelt szerepet kap az öngondoskodás, felértékelődik a lakás-előtakarékosság szerepe, emellett cél az önkormányzatokkal és a vállalkozókkal való partneri együttműködés szorosabbá tétele.

A kormány középtávú céljai között szerepel a hazai (4,3 milliós) lakásállomány 1%-ának megújítása, ami éves szinten 40-45 ezer új lakás felépítését jelenti. Kezdetben évi 100 ezer, majd - fokozatosan gyorsítva - évi 150-200 ezer lakás-egyenértékű felújítás, majd a program kiterjesztése a panel házakról, a bérházakra és a családi házakra is. A bérlakás állományt évente 5-10 ezerrel kívánják bővíteni. Mindezek eredményeként a gazdasági növekedésben és foglalkoztatás bővülésében is érzékelhető előrelépés mutatkozhat.

A program megvalósításának eszközei közé tartozik az adócsökkentés, a lakáselőtakarékosság és az szja-kedvezmények. Az előtakarékosság során cél a könnyebb felhasználási lehetőség, a lakossági megtakarítások becsatornázása a lakástakarékpénztárakba, a hitelezési korlátok mérséklése, valamint új források bevonása a hitelezésbe.