Akiknek a frankhitel sem tabu: ilyen a válságmentes lakáshitelezés

A devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelportfolión belül az 1999-es 9%-ról mindössze két év leforgása alatt 50%-ra emelkedett, majd 2009-re a részarányuk elérte a 65%-ot. A lengyel piacon a lakossági hitelek 90%-át a lakáshitelek adják, ezek értéke mintegy 140,7 milliárd zlotyt tesz ki (35,89 milliárd EUR). A lakáshitelezési változások következtében jelenleg a háztartások adósságállományának csak az egyharmada (34,1%) külföldi valutában jegyzett, döntően a svájci frank alapú hitelek.

Dr. Wisniewski Anna

A Pénzcentrum.hu kérdésére Dr. Wisniewski Anna, a varsói magyar nagykövetség vezető külgazdasági szakdiplomatája elmondta, hogy 2009-ben szigorúbb szabályozás lépett életbe a piacon, így a hitelezésben korábban tapasztalt évi 53%-os állománybővülés 11,5%-ra mérséklődött.

A válság kirobbanását követően a bankok óvatosabbá váltak, számos bank a zloty hirtelen leértékelődésének hatására egyenesen beszüntette a svájci frank alapú hitelezést és a hazai fizetőeszközben történő hitelfelvétel felé terelte az ügyfeleit. Az euró alapú hitelek részaránya a válság előtt alig 1% volt, 2010 áprilisára ez az arány 17,4%-ra emelkedett.

Korábban a lengyel lakáshiteleseknek akár a hitelfedezeti érték 110%-át is felvehették, majd a helyi felügyelet ajánlására a finanszírozási hányad maximalizálásra került. Augusztustól az 5 éves külföldi devizában jegyzett hitel esetén a finanszírozási arány legfeljebb 90% lehet, míg hosszabb távú hitelnél 80% a maximum. 100%-os finanszírozásra akkor van lehetősége a hitelfelvevőnek, ha ezt megfelelő hitelbiztosítással kombinálja.

Az év végén léphet életbe az a szigorítás, mely szerint a havi törlesztőrészlet nagysága nem haladhatja meg az átlagjövedelem alatti keresetnél az 50%-os szintet, ennél magasabb jövedelem esetében pedig a 65%-ot. Jelenleg még folynak a tárgyalások arról, hogy a banki hitelportfolión belül a devizahitelek aránya ne haladhassa meg az 50%-ot, továbbá, hogy a bankoknak a hitelvizsgálat során akkor is 25 éves futamidőre vonatkozó havi részlettel kalkuláljanak, ha az igénylő ettől hosszabb futamidőre veszi fel a hitelt. Figyelembe kell venni azt is, ha az adós a futamidő alatt megy nyugdíjba, mert akkor várhatóan csökkeni fognak a bevételei és romlik a hitelképessége.

Amíg a zloty-alapú hitelek 6,7%-os átlagos kamatláb mellett érhetők el a piacon, addig a dolláralapú hitelnek 4,2%, az euró-alapúnak 3,8%, míg a svájci frank alapúnak 3,3% a kamatlába.

Az ingatlanárak az uniós csatlakozás óta töretlenül emelkedtek egészen a válság időszakáig, amikor erőteljes csökkenésnek indultak. A fővárosban a legmagasabbak az árak, de Varsón belül kerületenként is jelentős eltérések vannak. Akad olyan része a városnak, ahol 10 ezer zloty felett adnak egy négyzetmétert, ami átszámítva valamivel több, mint 700 ezer forint/négyzetméter.

A kormány még 2006-ban dolgozta ki a családok lakásvásárlását elősegítő támogatási programját. A "Rodzina na swoim" lakástámogatási program a családoknak nyújt előnyöket pénzügyi támogatás formájában saját lakás megszerzésére. A pénzügyi támogatás kedvezmény formájában jelentkezik, a hitel futamidejének első 8 évében a törlesztő részlet kamatterhének 50%-os állami átvállalását jelenti. A támogatás lakás esetén legfeljebb 74 négyzetméteres, míg családi háznál 140 négyzetméteres ingatlanra, és zloty alapú hitelre alkalmazható.

Az ország nem csak a közép-kelet-európai régió, hanem uniós szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtott tavaly a GDP alakulása tekintetében. Miközben a németek (-5,9%), a britek (-5,6%) és még a franciák (-2,6%) is megérezték a válságot, addig Lengyelország a kiigazított adatok szerint 1,8%-os GDP növekedést produkált 2009-ben (2010-re a németekkel közösen 3,4%-os bővülést prognosztizálnak).

Két makroadat mellett nem mehetünk el szó nélkül és az Európai Monetáris Unió sem fog, mivel ezek jelenleg igencsak távol állnak az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoktól. A munkanélküliség mértéke 11,9%, az államháztartási hiány pedig 7,1% (a 2010-es előrejelzések 7,8%-ot mutatnak). A GDP arányos államadósság 54%, ezzel megközelítette a II. alkotmányos figyelmeztető küszöböt (55%), melynek elérését követően elkerülhetetlenné válik több makrogazdasági intézkedés bevezetése (állami költségek befagyasztása, újabb áfa-emelés, bankadó, társfinanszírozás felfüggesztése). Az infláció 3,5%, 2009 decemberében az átlagbér 3404 zloty volt.

Marcin Mrowiec

Az euró bevezetése bár napirenden van, 2015-re tervezik, de az intézkedés nem élvez prioritást. Marcin Mrowiec, az UniCredit csoporthoz tartozó Bank Pekao SA vezető közgazdásza szerint az eurózónához történő csatlakozás még további két-három évet is igénybe vehet.

A közgazdász szerint egy átlagfizetéssel rendelkező lengyel havi fizetése 0,25-0,30 négyzetméternyi újépítésű lakás megvásárlására elegendő, vagyis egy lengyel az egy éves fizetéséből alig 3-4 négyzetméternyi új lakást tud venni.

A közgazdász szerint kerülendő a hitelfelvétellel járó procedúrát, aki megfelelő tőkével rendelkezik, az inkább olyan lakást választ, amit készpénzben ki tud fizetni.