Eldőlt a kamatstop sorsa: erre készüljenek az érintett hitelesek szeptember 30-a után

Bár a kormány még nyár elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kamatstop szeptember 30-i megszüntetését, a végleges döntés elmaradt. A Pénzügyminisztérium a napokban megerősítette, hogy mivel eddig nem sikerült olyan kompromisszumot kötni a Magyar Bankszövetséggel, amely kellő garanciát jelentene az ügyfelek hirtelen tehernövekedésének elkerülésére, az intézkedés változatlan feltételekkel érvényben marad.

A felek álláspontja egyelőre távol áll egymástól. A bankok egy konkrét jövőbeli dátumot – például 2027 elejét – javasoltak a kivezetésre, hogy elegendő idejük legyen az informatikai átállásra és az ügyfelek megfelelő tájékoztatására. Ezzel párhuzamosan piaci alapú, célzott segítséget nyújtottak volna annak a 10–19 ezer sérülékeny adósnak, akiket valóban nehéz helyzetbe hozna a törlesztőrészletek emelkedése.

A kormány azonban azt szorgalmazza, hogy a kamatstop mindaddig maradjon érvényben az összes érintett számára, amíg a referenciakamatok – mint például az idén 5,5 százalék környékére süllyedt BUBOR – el nem érnek egy meghatározott, alacsonyabb szintet. A hitelintézetek ezt a megoldást a feltétel teljesülésének bizonytalansága miatt elutasítják.

Mivel az előző kormányzat még tavasszal eltörölte a kivezetés akkori határidejét, a kamatstop jelenleg határozatlan ideig marad érvényben. A bankszektor ezt a helyzetet részben már beárazta, így a második negyedévben megközelítőleg 100 milliárd forintos átértékelődési veszteséget számoltak el az intézkedés elhúzódása miatt. Ha a hozamkörnyezet nem változik, a bankoknak nem keletkezik újabb pótlólagos veszteségük a szabályozás fennmaradásából. Abban az esetben viszont, ha a döntéshozók a jövőben kijelölnek egy konkrét céldátumot, a hitelintézetek a már elszámolt veszteség jelentős részét visszanyerhetik.

A legutóbbi, 2025 végi adatok alapján a kamatstop mintegy 216 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, ami a teljes állomány több mint negyede. Mivel ezek többsége régebbi, alacsonyabb összeget képviselő hitel, a közel 850 milliárd forintos érintett állomány a hazai jelzáloghitel-tartozások mindössze 11 százalékát teszi ki. A jegybank számításai szerint a szabályozás tavaly év végéig 440 milliárd forintjába került a szektornak, idén pedig a számla már átléphette a félezer milliárd forintos bruttó összeget.

Bár ez hatalmas teher, a kamatstop a nehezebb időszakokban megóvta a bankokat a tömeges bedőlésektől, így a tényleges, nettó veszteség ennél alacsonyabb lehet. Fontos kiemelni, hogy az intézkedés csak a referenciakamatot maximalizálja, a fix kamatfelár ezen felül értendő, így a lakáshitelek átlagos kamatszintje jelenleg is 5,4, míg a szabad felhasználású hiteleké 6,2 százalék körül mozog.

A szabályozás kapcsán bizakodásra ad okot, hogy a referenciakamatok folyamatos csökkenésével egyre közelebb kerülünk a zökkenőmentes kivezetés lehetőségéhez. Emellett a kormányzat és a bankszektor egyetért abban, hogy a kamatstop mára szükségtelen, a piaci versenyt torzító intézkedéssé vált. Kivezetése szervesen illeszkedne abba a gazdaságpolitikai folyamatba – az üzemanyagok és az élelmiszerek ársapkáinak korábbi eltörléséhez hasonlóan –, amely a hosszú távú stabilitást és a piaci kiszámíthatóságot helyezi előtérbe.