Összeomlik hamarosan a kötvénypiac? 100%-os államadósság/GDP jöhet az évtized végére

A 2010-es években nagyon alacsonyak voltak a kamatok. Ma egészen más a helyzet. Az amerikai állampapírok hozama, vagyis az a kamat, amit az állam a kölcsönért fizet, már 5 százalék fölött jár. Más fejlett országokban is évtizedes csúcs közelében vannak ezek a hozamok. Mindez elgondolkodásra kell, hogy ösztönözze a befektetőket. A VIG Alapkezelő szakértői szerint a piac ideges, de ez még nem súlyos válság. Mint azt egy friss podcastjukban kifejtették, egyelőre nem látszanak olyan feszültségek, amelyek az egész pénzügyi rendszert veszélyeztetnék. Egy dolog viszont biztos: a 2020-as évek elejével véget ért az alacsony infláció és az olcsó hitelek korszaka, és azóta nehezebb terepen mozognak a kötvénypiacok.

A hozamemelkedés hátterében több, egymást erősítő tényező is áll. A szakértők a magas államadósságot, a tartós költségvetési hiányokat, az ellenálló gazdasági növekedést és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalati beruházásokat emelték ki. A kormányoknak egyre több állampapírt kell kibocsátaniuk, miközben a nagy technológiai vállalatok is jelentős forrásokat vonnak be a kötvénypiacokról. Az államok és a cégek tehát ugyanazért a tőkéért versenyeznek, ami magasabb hozamokat tehet szükségessé. A helyzetet tovább bonyolíthatja az olajár emelkedése, amely újabb inflációs kockázatokat teremthet. A szakértők szerint a legfontosabb kérdés az, hogy ez a több tényezőből összeálló nyomás meddig fokozódik, és mikor kezd érdemben fékezni a gazdasági növekedésen.

A magasabb hozamok azonban nem feltétlenül jelentenek azonnali rossz hírt a részvénypiacok számára. Arra is felhívták a figyelmet a szakértők, hogy az erős gazdasági növekedés és a beruházási hullám egyelőre támogatja a vállalati eredményeket. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések mellett az állami infrastruktúra- és védelmi beruházások is jelentős keresletet teremtenek. Ez a környezet a korábban háttérbe szoruló ágazatoknak is kedvezhet, különösen a bankszektornak és az energiaszektornak. Ugyanakkor a magasabb kamatok idővel a gazdaság más területein is éreztethetik hatásukat: az amerikai ingatlanpiacon például a magas jelzáloghitel-kamatok már komoly korlátot jelentenek. Az amerikai részvénypiac látszólagos ereje mögött is vannak figyelmeztető jelek, amelyeket a nagy technológiai cégek és a chipgyártók jó teljesítménye egyelőre elfedhet.

A szakértők szerint az infláció alakulása szintén meghatározó lesz a következő időszakban. Figyelmeztettek, hogy a magasabb árak mellett az inflációs várakozások tartós emelkedése jelenthet igazán komoly veszélyt. Ha a vállalatok és a háztartások arra számítanak, hogy az árak folyamatosan tovább nőnek, az hosszabb távon is beépülhet a gazdasági folyamatokba, és magasabb kamatkörnyezetet tehet szükségessé. A mostani helyzet egyik sajátossága, hogy a kötvényhozamok emelkedését elsősorban a reálkamatok növekedése hajtotta, miközben az inflációs várakozások egyelőre nem emelkedtek hasonló mértékben. A költségvetési fenntarthatóság ugyancsak egyre nagyobb kérdés: ha a reálkamatok megközelítik vagy meghaladják a gazdasági növekedés ütemét, az eladósodott országoknak sokkal nehezebb lehet stabilizálniuk adósságpályájukat.

A megváltozott környezetben a befektetési lehetőségek is átalakulhatnak. A szakértők szerint a kötvények ismét versenyképes alternatívát kínálhatnak a részvényekkel szemben, különösen a magasabb reálhozamok mellett. Az inflációkövető és a rövid lejáratú kötvények kombinációjában látnak lehetőséget a szakértők, mivel ezek eltérő módon segíthetnek kezelni a kamat- és inflációs kockázatokat. A részvénypiacon a bankszektor és az energiaszektor kerülhet kedvezőbb helyzetbe, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások az energia és bizonyos nyersanyagok iránti keresletet is növelhetik. A reáleszközök mellett az árupiaci és devizapiaci befektetések szerepét is hangsúlyozták, amelyek megfelelő súlyozással hozzájárulhatnak a portfóliók diverzifikációjához. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a magas hozamok önmagukban még nem jelentik azt, hogy elérkezett a megfelelő beszállási pont.

A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy meddig emelkedhetnek még a hozamok, és mikor válhat a folyamat a részvénypiacok számára is komolyabb teherré. A beszélgetésben elhangzottak alapján a szakértők nem számítanak arra, hogy rövid távon visszatér a 2010-es évekre jellemző, rendkívül olcsó finanszírozási környezet. Ha a magas költségvetési hiányok, az erős beruházási igény és az inflációs kockázatok tartósan fennmaradnak, a kötvényhozamok tovább emelkedhetnek. Egy bizonyos szint fölött azonban a drágább finanszírozás már a vállalati beruházásokat, a fogyasztást és a részvénypiaci értékeltségeket is visszafoghatja. A szakértők szerint ezért nem pusztán az a kérdés, mikor fordulnak meg a piacok, hanem az is, mennyire felkészülten éri a befektetőket a változás. A korábbi évtized megszokott stratégiái helyett egyre fontosabbá válhat az aktív portfóliókezelés, valamint a különböző eszközosztályok közötti tudatos kockázatmegosztás.