FBAMSZ: rekordokat döntögetnek az autósok

Helyzetkép a kampányról

Az idei kampányban az eddigi éveknél jóval egyértelműbben szakadt szét a biztosítók mezőnye: a kötések listáját vezető három szereplő jóval maga mögé utasítja a többieket. Az átlagdíjak esése a tavalyi 24-ről alig 15 ezer fölött állt meg az idén, ami az eddiginél is szélesebb kört ösztönöz váltásra. A piaci részeredmények alapján már jóval meghaladta az egymilliót az idei váltók száma, így - mivel az összes szerződés 40%-a az utolsó héten jön létre, minden esély megvan arra, hogy az idei váltók száma megközelíti majd a 2 milliót.

A jelentős díjcsökkenés azonban az egész szektor jövedelmezőségét aláássa, amit egyes biztosítók már csak a kárrendezési szolgáltatások színvonalának csökkentésével tudnak kompenzálni. Ez nehézkesebb, illetve a megszokottnál hosszabb ügyintézést is eredményezhet. Ezért az elkövetkező időszakban tovább nő a biztosítási alkuszok szerepe, akikre - szakmai tapasztalatuk és biztosítói kapcsolatrendszerük miatt - az ügyfelek ilyen esetekben is támaszkodni tudnak.

További problémát jelent, hogy az idei 60 napról jövő januártól 45 napra csökken a kötelező biztosítás befizetéséhez kapcsolódó türelmi idő. Mindez azt is jelenti, hogy a biztosítóknak fél hónappal kevesebb idejük lesz az új szerződések feldolgozására és a csekkek kiküldésére. Annak az autósnak, aki február 14-ig nem rendezi majd első aktuális számláját, a törvény rendelkezése alapján felmondják a szerződését, vagyis kötelező biztosítás nélkül marad, és ennek felelőssége kizárólag őt terheli. Ezért az új, rövidebb határidő megfelelő kommunikációja fontos feladata lesz minden, az ügyfelekért felelősséget érző piaci szereplőnek: biztosítónak, alkusznak és szakmai szövetségeknek egyaránt.

Kockázatos az évközi szerződések előrehozása

Bár a kampány elvileg már 400 ezerrel kevesebb autósnak szól, mint az előző, a szemfüles piaci szereplők - élve a jogszabály által nyitva hagyott lehetőséggel - akár 8-10 hónappal előre azoknak az autósoknak is felajánlják biztosításait halasztott határidejű átkötését.

"Ezzel a lehetőséggel valódi előny biztosítása nélkül a tévedési lehetőségek eddiginél jóval szélesebb spektruma nyílik meg az ügyfelek számára, miközben az esetleges figyelmetlenség felelőssége továbbra is a rajtuk marad - hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. - Ha ugyanis például tévedésből az ügyfél januári határidővel vált biztosítót, új szerződése nem léphet érvénybe, miközben a régi díj-nemfizetés miatt megszűnik, ő pedig magas fedezetlenségi díjat, károkozás esetén pedig akár élethosszig tartó kártérítést fizet."

További tisztázatlan helyzetet eredményez, ha az akár csak háromnegyed év múlva bekövetkező évfordulóig megváltozik az autós bármely, a most kiszámolt tarifáját befolyásoló tényezője (ilyen például a lakóhely, vagy a bónuszfokozat). Ilyenkor ugyanis máris érvényét veszíti a jelenleg szerződésbe foglalt díj. Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy az új feltételek mellett egy másik biztosító díja válik kedvezőbbé, az alkuszcégek azonban ebben az esetben már nem érvényesíthetik az árgaranciát, az ügyfél tehát rosszabbul jár.

Minden ilyen esetben az ügyfélnek kell azt is nyomon követnie, hogy mikor érkezik el az évforduló. Addig ugyanis a most érvényes biztosítási díjat kell fizetnie, függetlenül a következő időszakra kiszámolt tarifától, ami szintén sok félreértésre adhat alkalmat.

"Az idén 400 ezer, jövő ilyenkor azonban már akár közel egymillió autós is évközi váltó lesz, akit érinthet a fenti probléma - folytatja Papp Lajos. - Ezért a FBAMSZ a közelmúltban a felügyeletnél kezdeményezte, hogy a következő kampányidőszakokra vonatkozóan mihamarabb kezdődjék meg az előkészítése e bizonytalanságokat magában hordozó, ráadásul az új szabályozás szellemével is ellentétes jelenség (akár jogszabályi szintű) keretek közé szorításának."

Sürgető a vállalati felelősségbiztosítási helyzet rendezése is

A KGFB piac mellett a független alkuszok kockázatkezelői tanácsadói és kárrendezői szerepköre kiterjed a nem-életbiztosítási szektor valamennyi szegmensére. Jelenlétük a vagyon- és felelősségbiztosítások területén meghatározó, ahol a kgfb-hez hasonlóan szintén a szabályozás mielőbbi módosítást kívánják elérni.

A közelmúlt szomorú fejleményei is rávilágítottak arra, hogy az uniós országok általános gyakorlatának megfelelően kockázatarányos felelősségbiztosítási kötelezettséget kell előírni a környezetre veszélyes tevékenységet végző vállalkozások számára is. Ma Magyarországon az évi 5-6 milliárd forintos árbevételű nagyvállalatok felelősségbiztosítási fedezete átlagosan alig haladja meg a tíz millió forintot, miközben ez az összeg döntően az önrész mértéke kellene, hogy legyen. "Az alulbiztosítottság óriási, miközben a vörös iszap katasztrófa felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos környezetvédelmi törvény mellett sürgősen változtatásra van szükség a kötelező felelősségbiztosítási területén is." - hangsúlyozta Papp Lajos.