Időzített bomba ketyeg a magyar családoknál: ha ez beüt, azonnal jön az anyagi katasztrófa

Egészségügyi okok helyett egyre gyakrabban állnak pénzügyi aggodalmak a hajnali ébredések mögött – derül ki az Allianz tíz országban, 10 ezer ember bevonásával készült nemzetközi álmatlansági jelentéséből. A felmérés szerint a megélhetési költségek, a jövő miatti bizonytalanság és a pénzügyi felkészületlenség ma már ugyanannyira nyugtalanítják az embereket, mint az egészségük. A szakértők szerint a tudatos pénzügyi tervezés éppen ezért nem luxus, hanem a mindennapi biztonság egyik alapfeltétele.

Sokunknak ismerős az érzés: hajnali háromkor felriad, majd percekig vagy akár órákig csak forgolódik. Az Allianz friss Álmatlansági Jelentés (3AM Report) elnevezésű nemzetközi kutatása szerint ilyenkor egyre gyakrabban nem egészségügyi problémák vagy családi ügyek járnak a fejünkben, hanem a pénz. Az álmatlansági felmérésben részt vevők körében a pénzügyi és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyaránt a válaszadók közel felét tartják ébren (48-48%), ami jól mutatja, hogy a megélhetés biztonsága mára legalább akkora lelki terhet jelent, mint saját egészségünk.

A bizonytalanság és a felkészületlenség érzése a fő tényező

A pénzügyi félelmek közül messze a leggyakoribb a megélhetési költségek emelkedése, amelyet a válaszadók 71 százaléka említett. Ezt követi az a bizonytalanság, hogy vajon elegendő lesz-e a jövedelem a mindennapi kiadások fedezésére, ami a megkérdezettek 51 százalékát foglalkoztatja.

A kutatás szerint sokan nem azért aggódnak, mert már bajban vannak, hanem azért, mert nem érzik úgy, hogy fel lennének készülve egy váratlan pénzügyi helyzetre. Mindössze minden huszadik válaszadó mondta azt, hogy valóban biztonságban érzi magát, és jelentős összeget képes megtakarítani vagy befektetni. Ezzel szemben 38 százalék éppen csak kijön a rendelkezésére álló pénzből, közel minden harmadik ember pedig kifejezetten nehéznek ítéli meg a helyzetét.

A kutatások egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pénzügyi biztonság nem kizárólag a jövedelem nagyságán múlik. Legalább ilyen fontos szerepe van annak, hogy mennyire tudatosan kezeljük a pénzügyeinket. Egy másik Allianz-felmérés megerősíti, hogy az emberek jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek segítenének felkészülni a hosszabb távú pénzügyi kihívásokra. Ezen a területen jelentős lemaradás mutatkozik: az idézett kutatás szerint a válaszadók mindössze 18 százaléka rendelkezik magas szintű pénzügyi ismeretekkel, 26 százalékuk tudása pedig csak alapszintűnek tekinthető.

A magyarok harmada megszorulna egy anyagi vészhelyzetben

Az aggodalom nem alaptalan: a megélhetési tartalékok hiánya komoly kockázatot jelent. A friss Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok mindössze 22 százalékának van annyi megtakarítása, ami legalább fél évig fedezné a kiadásait, ha elveszítené a fő bevételi forrását, és ehhez nem venne fel hitelt vagy nem költözne el. Ez jóval elmarad az uniós 33 százalékos átlagtól. További 22 százalék legfeljebb három hónapig, míg 21 százalék körülbelül egy hónapig tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát ilyen helyzetben. Különösen aggasztó, hogy minden tizedik magyarnak gondot jelentene, ha egy hétnél tovább kellene megélnie bevétel nélkül, és minden ötödik magyarnak (21%) egyáltalán nincs vésztartaléka. És ami ma hiányzik, az holnap még nagyobb terhet jelenthet. A nyugdíjas évekre gondolva a magyarok 73 százaléka kevésbé bizakodó vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy elég pénze lesz majd időskorában. A magyarok csupán 6 százaléka teljesen biztos abban, hogy lesz elég megtakarítása nyugdíjas korára.

A biztonságot nem lehet egyetlen megoldásra építeni

A pénzügyi felkészültség természetesen nem merül ki a megtakarításokban. A váratlan élethelyzetek kezeléséhez ugyanúgy szükség van megfelelő tartalékokra, tudatos tervezésre és olyan pénzügyi megoldásokra, amelyek mérsékelni tudják egy nem várt módon előálló esemény anyagi következményeit.

„A biztosítás önmagában nem helyettesíti a tudatos pénzügyi döntéseket, ugyanakkor azok egyik legfontosabb eleme” – szögezte le Tóth Balázs, az Allianz Hungária hálózatirányítási igazgatója. Ahogyan egy családi költségvetésnek is több lábon érdemes állnia, a szakember szerint a pénzügyi biztonság is egyszerre épül megtakarításra, előrelátó tervezésre és megfelelő biztosítási védelemre.

A MABISZ adatai szerint a magyar biztosítási piac stabilan növekszik, ami arra utal, hogy egyre többen ismerik fel a pénzügyi védelem jelentőségét. A szakértők szerint ugyanakkor a következő évek egyik legfontosabb feladata nem pusztán a biztosítások elterjedésének növelése, hanem annak erősítése is, hogy az emberek átgondoltabban tervezzék meg pénzügyeiket.

A nyugodtabb éjszakák nappal kezdődnek

Tóth Balázs a kutatás legfontosabb üzenetének azt tartja, hogy „a pénzügyi biztonság nem egyetlen döntésen múlik: apró, módszeres, tudatos lépések sorozata vezet oda, hogy egy váratlan kiadás, egy betegség vagy akár egy átmeneti jövedelemkiesés ne okozzon azonnali válsághelyzetet.”

Az egészségünkkel sem csak akkor kell törődnünk, amikor már betegek vagyunk – a pénzügyi biztonságot is jóval a problémák megjelenése előtt érdemes építeni. A pénzügyi tudatosság, az öngondoskodás, a rendszeres megtakarítás és a megfelelő biztosítás együtt olyan biztonsági hálót jelenthet, amely nemcsak a családi költségvetést védi, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy kevesebbszer forgolódjunk álmatlanul hajnalban.