Szétszedik a techóriásokat a tőzsdén: kilőtt a Microsoft, brutális pofont kapott a Google

A csütörtöki nyitás után a német DAX 0,4, a francia CAC 40 0,6, a brit FTSE 100 pedig 0,3 százalékos pluszban állt, miközben az átfogó európai Stoxx 600 index 0,1 százalékkal emelkedett. Az olasz tőzsde stagnált, a spanyol IBEX 35 ugyanakkor 0,8 százalékot esett. Budapesten a BUX 0,2 százalékos erősödéssel 145 688 pontra került a kereskedés első szakaszában.

A hazai blue chipek közül az OTP, a Richter és a Mol drágult, egyedül a Magyar Telekom árfolyama csökkent. A közepes kapitalizációjú vállalatok piacán a Rába és az Opus teljesített a legjobban, míg az Appeninn és a Duna House a gyengébben indító papírok közé tartozott.

Ellentétes reakciók a technológiai gyorsjelentésekre

Az amerikai részvénypiac szerdán még emelkedéssel zárt, a Dow Jones 0,2, az S&P 500 0,3, a Nasdaq pedig 0,5 százalékkal került feljebb. A zárás után közzétett vállalati gyorsjelentések azonban már alaposan megosztották a befektetőket: a Microsoft részvénye 2,9 százalékkal erősödött, az Alphabet árfolyama viszont mintegy 7 százalékot zuhant a kereskedési időn túl.

Csütörtök kora reggel az amerikai határidős indexek is vegyes képet mutattak: a Dow Jones határidős jegyzése 0,59 százalékos pluszban, az S&P 500-é 0,13, a Nasdaqé pedig 0,86 százalékos mínuszban állt.

Ázsiában szintén eltérő irányú mozgások látszottak. A reggeli adatok szerint a japán Nikkei 1,27 százalékkal emelkedett, a hongkongi Hang Seng 0,17, a kínai CSI 300 pedig 0,77 százalékkal gyengült. A Samsung részvényei a rekordnegyedév ellenére 4,13 százalékos veszteséggel zártak Dél-Koreában, miután napközben az esés az 5 százalékot is elérte.

Az idei teljesítményt tekintve a Masterplast részvénye 7 százalékkal került feljebb, ezzel elmaradt a BUX mintegy 31 százalékos emelkedésétől. Az AB InBev papírjai 33 százalékot erősödtek az év eleje óta, felülteljesítve a Carlsberget és a Heinekent.

A Microsoft felhőüzletága meggyőzte a befektetőket

A Microsoft a szeptember végével lezárult, 2027-es üzleti évének első negyedévében 92,28 milliárd dolláros árbevételt ért el, ami 19 százalékos éves növekedést jelentett. Nettó nyeresége 32 százalékkal, 36,63 milliárd dollárra nőtt. Az OpenAI-befektetések hatásától megtisztított, egy részvényre jutó eredménye (EPS) 4,89 dollár lett, meghaladva a 4,73 dolláros elemzői konszenzust.

Az Azure bevétele 48 százalékkal, 33,17 milliárd dollárra ugrott, és a menedzsment szerint a kereslet továbbra is meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást. A társaság az október–decemberi időszakra az elemzői becsléseknél magasabb, 96–97,1 milliárd dolláros bevételt vár.

Pozitív meglepetést okozott a 18,6 milliárd dolláros szabad cash flow (FCF) is, vagyis a működésből származó cash flow beruházási kiadások (capex) levonása után fennmaradó része. Ez több mint kétszerese volt a várakozásoknak, ugyanakkor részben a beruházások csúszásának köszönhető. A kiadások később ismét felpöröghetnek: a Microsoft 2026 egészére mintegy 170 milliárd dolláros beruházási költségvetéssel számol.

Az Alphabetnél kevés volt a felhőüzletág lendülete

Az Alphabet harmadik negyedéves bevétele 25 százalékkal, 127,6 milliárd dollárra nőtt, de így is kissé elmaradt a várakozásoktól. Nettó nyeresége 26,2 milliárd dollárra csökkent a várt 37,3 milliárddal szemben, amiben a befektetések átértékelődése is komoly szerepet játszott. Az üzemi eredmény ugyan 30 százalékkal, 40,6 milliárd dollárra emelkedett, de szintén elmaradt az elemzői konszenzustól.

A keresőhirdetésekből származó bevétel 12 százalékkal, 63,4 milliárd dollárra bővült, miközben a piac 64,9 milliárdot várt. A felhőüzletág jóval erősebben teljesített: bevétele több mint megduplázódott, és elérte a 30,7 milliárd dollárt.

A mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúra kiépítése azonban jelentős terhet ró a pénztermelésre. A tőkeberuházások (capex) 51,3 milliárd dollárra emelkedtek, a szabad cash flow pedig mínusz 9,1 milliárd dollárba fordult.

Rekordprofit mellett is esett a Samsung

A Samsung harmadik negyedéves árbevétele több mint a duplájára, 195,25 billió vonra nőtt, üzemi eredménye pedig közel kilencszeresére, 107,44 billió vonra ugrott. A történelmi rekordot jelentő számok ugyanakkor hajszállal elmaradtak az elemzői várakozásoktól.

A profit szinte teljes egészét a félvezető üzletág termelte meg, amely 106,5 billió vonos üzemi eredményt ért el. A növekedést az MI-hez használt memóriachipek és a szerverekbe szánt adattárolók iránti kiugró kereslet fűtötte. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a vállalat profitabilitása továbbra is erősen ciklikus, és nagyban függ a memóriapiac alakulásától.

A Samsung a harmadik negyedévre 30 billió von készpénzosztalékot jelentett be. A cég előrejelzése szerint az AI-infrastruktúrába áramló beruházások 2027-ben tovább gyorsulhatnak, ami még szűkösebbé teheti a globális memóriakínálatot.

Csökkenő bevétel mellett lett nyereséges a Masterplast

A Masterplast harmadik negyedéves árbevétele 19 százalékkal csökkent éves bázison, a magyarországi piacról származó bevétele pedig 43 százalékkal zuhant. A nyári hőség visszafogta a kültéri munkálatokat, gyenge maradt az európai építőipari kereslet, és elmaradtak a bázisidőszak forgalmát megdobó egyedi tételek is.

Utóbbiak közé tartozott a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) értékesítése. Ez igazolt energiamegtakarításhoz kapcsolódó, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR) a kötelezettségek teljesítésére használható fel.

A javuló marzsok és a szigorú költségkontroll ugyanakkor ellensúlyozta a volumen visszaesését. A kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) 3 százalékkal nőtt, az EBITDA-marzs pedig 7,7-ről 9,8 százalékra javult. A társaság a tavalyi veszteség után 514 ezer eurós negyedéves nettó profitot könyvelhetett el.

Az első kilenc hónap összességében kedvezőbben alakult: a bevétel közel 24 százalékkal nőtt, a nettó eredmény pedig a bázisidőszaki 5,6 millió eurós veszteségből 5,7 millió eurós nyereségbe fordult.

A vezetőség a negyedik negyedévre a harmadikhoz hasonló eredményességet vár. A Wekerle Plusz energetikai felújítási program 2027-től érdemben élénkítheti a hőszigetelő anyagok iránti belföldi keresletet, de a tényleges piaci hatás a végleges pályázati feltételektől és a beruházások kifutásától függ.

Változó fogyasztói szokásokhoz alkalmazkodik az AB InBev

Az AB InBev harmadik negyedéves értékesítési volumene organikus alapon mindössze 0,4 százalékkal nőtt, elmaradva a konszenzustól. Az amerikai és kínai sörkereslet lanyhulását a latin-amerikai dinamika és a sörön kívüli kategóriák (Beyond Beer) bővülése kompenzálta.

A multinacionális söróriás egyre inkább a feltörekvő piacokra, globális prémiummárkáira és az előre kevert koktélokra (RTD) támaszkodik. Árbevétele organikus alapon 4,9 százalékkal emelkedett, felülmúlva a becsléseket. A korrigált EBITDA ugyanakkor elmaradt a konszenzustól, de a menedzsment fenntartotta az idei évre vonatkozó, legfeljebb 8 százalékos növekedési iránymutatását.

Kamatdöntés és GDP-adat mozgathatja a piacokat

A csütörtöki makronaptár legfontosabb eseményei közé tartozik az EKB kamatdöntő ülése és az amerikai harmadik negyedéves GDP-adat első becslése. Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatóján különösen az eurózónás kötvényhozamok emelkedésére adott reakciókra figyelnek majd a befektetők. Hazai fronton a KSH szeptemberi ipari termelői ár- és külkereskedelmi statisztikái érdemelnek kiemelt figyelmet.