Kegyetlenül ráfázhatnak a magyar vállalkozások: hiába van biztosításuk, egyetlen mulasztás miatt mindent bukhatnak

Csütörtökön Szegeden egy vegyi üzem csarnoka gyulladt ki, ezzel tovább bővült az idei ipari balesetek egyébként is hosszú listája: májusban egy tiszaújvárosi petrolkémiai üzemben történt robbanás, másnap Gárdony mellett egy pelletüzem csarnoka lángolt. Júniusban Nyírbátorban egy húsüzem égett le, augusztusban pedig egy mohácsi ipartelepen történt robbanás. Az esetek okai eltérnek, a cégvezetőkben mégis minden hír után felmerül: ha ez nálunk történne, mi lenne a vállalkozással? Az Insura szakértője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat. 

A telephelyet tűz esetén elsősorban a vállalati vagyonbiztosítás védi, amely az épületek, a gépek és berendezések, valamint a raktáron lévő alapanyagok és késztermékek kárát is fedezi. „Egy komolyabb tűz után a dologi károk mellett a leállás is hatalmas anyagi kárt okozhat: ilyenkor hetekre, akár hónapokra is leállhat a termelés, a bérleti díjak, munkabérek és hiteltörlesztések azonban tovább futnak. Éppen ezért nem elég a telephelyet védeni, ugyanilyen fontos az üzemszünet-biztosítás, amely pontosan erre az időszakra nyújt védelmet” - összegzi Kozma Gábor, a cég vezérigazgatója. „Ez a biztosítási termék a helyreállítás ideje alatt kieső profitot és a kapcsolódó működési költségeket téríti meg, így tűz esetén akár a cég fennmaradása is függhet tőle” - figyelmeztet a szakértő. 

Mitől függ, hogy fizet-e a biztosító?

Egy komolyabb telephelyi tűzesetet rendszerint alapos hatósági vizsgálat követ: a kárrendezés a károk mértékétől és a szükséges vizsgálatoktól függően néhány hétig, hónapig, extrém esetben akár évekig is tarthat. Kártérítésre akkor számíthat a cég, ha a kár jogalapja és összege is tisztázott - a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a vállalkozás igazolni tudja a jogszabályi és a szerződésben külön kikötött tűzvédelmi, munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartását.

Ide tartozik a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv, az időszakos szabványossági felülvizsgálat, az oltóberendezések és a riasztók karbantartása, a kötelező oktatás és az egyéni védőeszközök biztosítása. „A vegyipari és más fokozottan tűz- és robbanásveszélyes üzemek biztosítási szempontból a legmagasabb kockázati kategóriába esnek. Emiatt az alapcsomagon felül kiemelten fontos lehet a környezetszennyezési felelősségbiztosítás, amely a balesetszerű környezetszennyezéssel harmadik személyeknek okozott dologi károkra és személyi sérülésekre nyújt fedezetet, és mentesíti a céget azon kártérítési kötelezettségek alól, amelyeket a jogszabályok alapján a szennyezés miatt közvetlenül neki kellene megfizetnie” - foglalja össze Kozma Gábor. „Ugyanilyen fontos lehet a gépbiztosítás, ugyanis a vegyipari gépek, gépsorok jellemzően nagy értékű eszközök, ha pedig a tüzet egy gép belső meghibásodása okozta, az alap vagyonbiztosítás általában nem térít, ehhez speciális gépbiztosításra lehet szükség.”

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy üzemi baleset során, például veszélyes anyagok kiömlésekor a cégnek kötelessége a kár azonnali enyhítése és izolálása. Ezt a biztosító kárszakértőjének megérkezése előtt meg kell kezdeni, azonban minden lépést precízen (fotókkal, jegyzőkönyvekkel) dokumentálni kell, ellenkező esetben a biztosító utólag vitathatja a költségek jogosságát. 

Mire számíthat a cég, ha emberi mulasztás okozta a kárt?

Bár a csütörtöki tűzeset okairól még nem tudni részleteket, gyakran felmerülő kérdés, hogy fizet-e a biztosító, ha emberi mulasztás okozta a tüzet. Egyszerű gondatlanság, véletlen emberi hiba vagy figyelmetlenség esetén a térítés nem eleve kizárt, a biztosító a káreset összes körülményét mérlegelve dönt. Súlyosan gondatlan magatartás esetén, vagy ha a cég súlyosan megsértette a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét, a biztosító viszont mentesülhet a kártérítés alól.

Súlyosabb tűzesetekben a dolgozók épsége is veszélybe kerülhet, így a biztosítási védelemnek erre is megoldást kell nyújtania. „A hasonló tűzesetek során sajnálatosan előfordulhat személyi sérülés is, ezért fontos tudni, hogy a dolgozók sérüléseit a vagyonbiztosítás nem fedezi, erre a munkáltatói felelősségbiztosítás téríthet, ha a munkabaleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte a munkavállalót” - zárta szavait Kozma Gábor.