103 országot rangsoroltak aszerint, mennyit visz el a bevásárlás: itt áll Magyarország, a lengyelek és az olaszok között

A bevásárlás költsége rendszeresen előkerül az országok életszínvonalának összehasonlításakor, de a bolti árak csak a történet egyik részét mutatják meg. Legalább ennyire beszédes, hogy az élelmiszer mekkora helyet foglal el a lakosság teljes költésében. Ezt vizsgálja egy friss, 103 országot összehasonlító grafika, amely az amerikai agrárminisztérium gazdaságkutató szolgálatának, az USDA ERS-nek az adatait dolgozza fel.

Az összeállításban szereplő százalékok országos szinten mutatják az otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszerek részesedését az összes fogyasztási kiadásból. Vagyis nem egy ember havi bevásárlásáról vagy egy meghatározott méretű család költségvetéséről van szó. Ha egy országnál 20 százalék szerepel, az azt jelenti, hogy a lakosság minden száz elköltött pénzegységéből húsz ilyen élelmiszerekre jut. Az éttermi étkezést, az alkoholt és a dohánytermékeket nem számítják az élelmiszerkiadások közé.

Három országban a kiadások több mint felét elviszi az élelmiszer

Az összehasonlítás legmagasabb értékeit afrikai és ázsiai országokban találjuk. A lista élén Nigéria áll, ahol a lakosság fogyasztási kiadásainak mintegy 56 százalékát fordítják otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszerre. Mianmarban 55, Laoszban 54 százalék ez az arány. Ezekben az országokban tehát az élelmiszerre összességében több pénz megy el, mint minden más fogyasztási célra együttvéve.

Kenyában is közel a kiadások felét, 49 százalékát teszi ki ez a tétel, Türkmenisztánban és Tanzániában pedig egyaránt 46 százalékot. A másik végletet az Egyesült Államok és Szingapúr jelenti, ahol nagyjából 6 százalék jut élelmiszerre.

Európán belül sem egységes a kép. A grafika kerekített adatai szerint az Egyesült Királyságban és Írországban 8, Németországban és Norvégiában 12 százalék körül alakul az arány. Szerbiában ugyanakkor 23, Ukrajnában pedig 42 százalékot tesz ki az élelmiszerre fordított költés.

Magyarországon nagyjából minden hatodik elköltött forint élelmiszerre megy

A magyar adat a részletes táblázat szerint 17,1 százalék, vagyis a hazai fogyasztási kiadásokból nagyjából minden hatodik forintot az otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszerekre fordítanak. Ez valamivel kisebb részesedés a lengyel 17,8 és a szlovák 19 százaléknál, de meghaladja az olasz 14,9 százalékot, valamint a grafikonon kerekítve 15 százalékkal szereplő cseh értéket.

A magyar arány így több nyugat-európai országénál magasabb, a bemutatott régiós országok között azonban nem számít kiugrónak. Igaz ugyanakkor, hogy például a britekhez képest több mint a duplája megy otthon elfogyasztott élelmiszerre, ami önmagában azért brutális különbséget jelent.

Az országos adat mögött persze jelentős különbségek lehetnek, egy szűkösebb keretből gazdálkodó családnál a bevásárlás ennél jóval nagyobb részt is elvihet.

Az alacsonyabb arány nem feltétlenül jelent olcsóbb bevásárlást

A különbségek megértéséhez érdemes megemlíteni az úgynevezett Engel-törvényt. Ennek lényege, hogy a jövedelem emelkedésével a háztartások általában a kiadásaik kisebb hányadát fordítják élelmiszerre. Ettől még összegszerűen többet költhetnek rá, csak közben más termékekre és szolgáltatásokra is több pénzük jut.

Egy jobb anyagi helyzetben lévő család például vásárolhat drágább élelmiszereket, miközben utazásra, szabadidős programokra és más kiadásokra is többet fordít. Így a bevásárlás összege magasabb lehet, mégis kisebb részt képvisel a teljes költésében.

A rangsor tehát nem azt mutatja meg, melyik országban a legolcsóbb megtölteni a kosarat. Az amerikai 6 százalékból például nem következik, hogy az ottani vásárlók kevesebbet fizetnek az élelmiszerekért, mint a magyarok. Azt látjuk, hogy a teljes fogyasztásukon belül ennek sokkal kisebb a súlya. Ergo általánosságban gazdagabbak, sokkal több jut minden másra.

A drágulás a szűkebb költségvetésből élőket szorítja meg igazán

Az élelmiszerre fordított kiadások aránya azért is fontos, mert megmutathatja, mennyire érzékenyen érintheti a lakosságot egy újabb drágulás. Ahol eleve a költések jelentős része a bevásárlásra megy, ott az áremelkedés könnyebben vezethet ahhoz, hogy más szükséges kiadásokat kell visszafogni.

Tehát, ha az élelmiszerárak tartósan gyorsabban nőnek a jövedelmeknél, ugyanannak a bevásárlásnak a kifizetése is egyre nehezebbé válhat, ezt láttuk egyébként az elmúlt néhány évben Magyarországon. Ilyenkor a családoknak egyszerűen az élelmiszereken vagy a költségvetésük más tételein kell spórolniuk, és hát sokszor az utóbbira esik a választás.

(via VC)

Mennyire hiszel a netes csillagoknak? Töltsd ki a kutatásunkat!

Vásárlás, szállásfoglalás vagy egy új szolgáltató keresése előtt szinte mindannyian megnézzük az online értékeléseket, de vajon tényleg a csillagok alapján döntünk? Megbízol egy hibátlan, de csak néhány értékeléssel bíró helyben, vagy inkább a több száz véleményen alapuló, reálisabb átlagra szavazol? Oszd meg a tapasztalataidat a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös, független kutatásában! A kérdőív teljesen anonim, a kitöltése mindössze 3-5 perc. Az eredményeket a Debreceni Egyetem kutatói dolgozzák majd fel, az elemzés pedig hamarosan megjelenik a Pénzcentrumon.