Brutális gázháború vette kezdetét: Magyarország lépett, de elképesztő milliárdokat bukhatunk rajta

A döntés előzménye, hogy január vége óta nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken, miután egy orosz dróntámadás megrongálta az ukrajnai szivattyúállomásokat. Míg Kijev technikai okokra hivatkozik, a magyar és a szlovák kormány politikai nyomásgyakorlást sejt a háttérben. Erre válaszul a két ország összehangoltan leállította az Ukrajnába irányuló gázolajexportot. Pozsony emellett a vészhelyzeti villamosenergia-ellátást is felfüggesztette. Ennek a gazdasági hadviselésnek a legújabb állomása a gáztranzit magyarországi leállítása.

A friss kormányrendelet értelmében az eddig exportra szánt gázmennyiséget belföldön tartják és betárolják. Tény, hogy a hazai tárolók töltöttsége a hideg januári időjárás miatti magas fogyasztás következtében jelenleg alacsonyabb a korábbi évek átlagánál, és nagyjából 33 százalékon áll. A gázcsapok tényleges elzárására azonban leghamarabb csak júliusban kerülhet sor.

Az ukrán fél számára a kiesés kétségtelenül kellemetlen, hiszen gázimportjának jelentős része eddig Magyarországon keresztül érkezett. A fűtési szezon végével azonban a helyzet sokkal könnyebben kezelhető, mintha mindez télen történt volna. A hiányzó mennyiséget az ukránok a rendelkezésre álló szlovák kapacitásokkal tudják pótolni. Mindemellett a Déli Gázfolyosón keresztül, román és görög irányból is biztosíthatják a szükséges ellátást.

A magyar intézkedés valódi veszélye a hazai gazdasági és diplomáciai hatásokban rejlik. A visszatartott földgáz ugyanis jogilag nem a magyar államé, hanem nemzetközi kereskedővállalatok tulajdona. A tranzit politikai okokból történő blokkolásával Magyarország azt üzeni a piacnak, hogy a hálózatán lekötött kapacitások bármikor geopolitikai csatározások áldozatául eshetnek.

Hazánk ezzel feladja azt a hosszú távú stratégiai célját, hogy a régió stabil gázelosztó központjává váljon. A kereskedők a jövőben elkerülhetik a magyar hálózatot, és inkább a drágább, de megbízhatóbb útvonalakat választhatják. Ezt a megrendült bizalmat pedig később szinte lehetetlen lesz helyreállítani.

A politikai és reputációs károkon túl az egyoldalú korlátozás az Energiaközösség és az Európai Unió szabályai szerint közvetlen szerződésszegésnek minősülhet. Ez akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat. A lépés ráadásul komoly pénzügyi veszteséget okoz, hiszen a magyar rendszerirányító milliárdos nagyságrendű tranzit- és kapacitáslekötési díjaktól esik el.

A kötelező hazai betárolás ezenfelül jelentős finanszírozási terhet ró a hazai gázkereskedőkre is. Ezek a megnövekedett költségek idővel beépülhetnek az ipari fogyasztók áraiba, ami tovább rontja a magyar vállalatok versenyképességét. Összességében a földgáztranzit leállítása tartósabb és súlyosabb piaci veszteségeket okozhat Magyarországnak, mint amekkora átmeneti biztonságot a tárolók feltöltése nyújt.