Súlyos bajba került Ukrajna: kiderült az igazság a pusztító veszteségekről, alig maradt bevethető eszköz

A modern harctéri mozgékonyság alapvető eszközei a gyalogsági harcjárművek (IFV). A harckocsik vastag páncélzatukkal és nagy űrméretű ágyújukkal az ellenséges vonalak áttörésére szolgálnak. Ezzel szemben az IFV-k elsődleges feladata a gyalogság védett szállítása. Emellett közepes űrméretű gépágyúkkal és páncéltörő rakétákkal nyújtanak közvetlen tűztámogatást a csapatoknak.

A 2022-es orosz támadás előtt Ukrajna megközelítőleg 1200 ilyen járművel rendelkezett. Az állomány túlnyomó többségét a szovjet örökségből származó BMP–1-es és BMP–2-es típusok alkották. Ezeket néhány hazai fejlesztésű és gyártású BTR-változat egészítette ki. A háború kitörését követően a flotta a nyugati támogatások révén mintegy 1200-1300 darabbal bővült. Az első hullámban a volt Varsói Szerződés tagállamai adtak át szovjet eredetű járműveket, később pedig megjelentek a nyugati haditechnikai eszközök is. Összesen tizenegy ország küldött gyalogsági harcjárműveket Kijevnek.

Bár az ukrán erők kaptak többek között svéd CV90-eseket, német Mardereket és lengyel Rosomakokat is, a flotta gerincévé az amerikai M2A2 Bradley vált. Az Egyesült Államok által mintegy 300 példányban átadott típus egyben a katonák legkedveltebb eszközévé is előlépett. A külföldi szállítások mellett kisebb mértékben a hazai hadiipar is hozzájárult a készletekhez. A visszatartott exportrendelések és a háborús időszak alatti gyártás további 150-250 járművet jelentett.

Mindezek alapján Ukrajna elméletileg közel háromezer ilyen páncélossal gazdálkodhatott volna a konfliktus során. A veszteségek azonban rendkívül súlyosak. A vizuálisan igazolt, dokumentált esetek száma megközelíti az 1600 darabot, amelyek megsemmisültek, megsérültek vagy az oroszok zsákmányául estek. A katonai elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a valós szám ennél 20-30 százalékkal is magasabb lehet. Így a tényleges veszteség 1900 és 2050 jármű között alakulhat.

A hatalmas veszteségek és az elhasználódás következtében a jelenleg bevethető ukrán állomány a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb 1000-1400 darab. A valószínűbb forgatókönyvek alapján azonban csupán 500-1000 gyalogsági harcjármű maradt az ukrán fegyveres erők birtokában. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nyugati felajánlások lendülete alábbhagyott. A még várható szállítmányok nagy része ráadásul elavult, hidegháborús konstrukciókból áll. Mivel az ukrán hadiipar a folyamatos támadások és a kapacitáshiány miatt évente mindössze 20-50 új járművet képes előállítani, a kieső haditechnika pótlása egyre nehezebb feladat elé állítja Kijevet.