Nagy bejelentést tett az iráni háborúról Donald Trump: közeledik végre a végső alku?

Trump a Truth Social platformon jelentette be, hogy Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetőinek kérésére függesztette fel a tervezett nagyszabású légicsapást. Hozzátette: az érintett vezetők arról tájékoztatták, hogy "nagyon elfogadható" megállapodás születhet. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok "egy pillanat alatt" képes megindítani a teljes körű támadást, ha nem jön létre kielégítő alku. "Nukleáris fegyver Iránnak nem lesz!" - szögezte le az elnök.

A háború az amerikai közvéleményben egyre népszerűtlenebb. A New York Times és a Siena College hétfőn közzétett felmérése szerint a szavazók 64 százaléka tartja hibás döntésnek az Irán elleni háborút. Trump elnöki tevékenységét pedig mindössze a megkérdezettek 37 százaléka helyesli. Ezek az adatok komoly kihívást vetítenek előre a republikánusok számára a közelgő félidős kongresszusi választásokon.

Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított nagyszabású légicsapásokat Irán ellen, amire Teherán drón- és rakétatámadásokkal válaszolt az Öböl menti izraeli és amerikai célpontok ellen. Az áprilisban megkötött tűzszünet nagyrészt kitartott, bár szórványos tűzpárbajokra azóta is sor került. Irán eközben továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost. Ezzel gyakorlatilag lezárta azt a létfontosságú tengeri útvonalat, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-forgalmának (LNG) mintegy ötöde halad át. A lépés világszerte jelentősen felhajtotta az energiaárakat. Válaszul az Egyesült Államok tengeri blokád alatt tartja az iráni kikötőket.

A tárgyalások során Irán azonnali tűzszünetet követel minden fronton, beleértve a Hezbollah elleni izraeli támadások leállítását Libanonban. Teherán emellett az amerikai tengeri blokád feloldását, a további támadások elleni garanciákat, háborús jóvátételt, valamint a Hormuzi-szoros feletti szuverenitásának elismerését is feltételként szabta.

Washington ezzel szemben öt követelést fogalmazott meg. Ezek közé tartozik, hogy Irán mindössze egyetlen nukleáris létesítményt tarthasson üzemben, dúsított uránkészletét pedig adja át az Egyesült Államoknak. Trump pénteken jelezte: elfogadná az iráni atomprogram húszéves felfüggesztését is, ami jelentős elmozdulás a program teljes felszámolását célzó korábbi álláspontjától.

Az Öböl menti arab államok közvetítő szerepe mögött a félelem áll. Irán jelentős drón- és rakétaarzenálja ugyanis komoly fenyegetést jelent a térség repülőtereire, petrolkémiai létesítményeire és tengervíz-sótalanító üzemeire, különösen a közelgő nyári hőség miatt.

Irán legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hámenei a Taszním hírügynökség beszámolója szerint arra figyelmeztetett, hogy olyan új frontokat nyithatnak meg, ahol az ellenség kevés tapasztalattal rendelkezik, és emiatt rendkívül sebezhető.