Súlyos árat fizetünk az elhúzódó háborúért: életbe lépett a rémálom forgatókönyv, durva drágulás fenyeget

Éveken át tartotta magát az a nézet, hogy amíg a közel-keleti feszültségek nem veszélyeztetik a kritikus energiainfrastruktúrát, addig a piacoknak nincs okuk komolyabb aggodalomra. Az iráni konfliktus legújabb fejleményei azonban szintlépést jelentenek. A kulcsfontosságú szállítási útvonalakon akadozik a forgalom, ráadásul már az Öböl menti kitermelőegységeket is támadások érték. Ennek hatására a kőolaj és a földgáz ára drasztikusan megugrott, ami ismét felerősítette a kínálati zavaroktól való félelmeket - számolt be a Telex.

A jelenlegi helyzetet extrém bizonytalanság övezi, a makrogazdasági forgatókönyvek pedig napról napra romlanak. A háború előtti tervek, amelyek stabil globális növekedéssel és a jegybanki célok felé csökkenő inflációval számoltak, teljesen érvényüket vesztették. Egy elhúzódó válság tartósan magasan tarthatja az energiahordozók árát. Ez a folyamat jelentős inflációs sokkal és a gazdasági növekedés érezhető lassulásával jár együtt.

A hirtelen megváltozott gazdasági környezet a központi bankokat is újratervezésre kényszeríti. Bár elméletben a jegybankok egy egyszeri, kínálati oldali ársokkon "átnézhetnének", a jelenlegi helyzet teljesen más. Az infláció és a kapcsolódó inflációs várakozások már eleve magasabbak a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtti szintnél. Ráadásul a jegybankok tanultak a 2022-es hibájukból is. Akkor a hasonló sokkokat átmenetinek gondolták, és túl későn léptek fel a drágulás ellen.

Emiatt a korábban várt kamatcsökkentések szinte teljesen eltűntek a piaci árazásokból. Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) kommunikációja egyértelműen az óvatosságot és a szigorúbb monetáris politikát hangsúlyozza. A Fed esetében idén már legfeljebb csak egy minimális kamatcsökkentés képzelhető el. Az EKB-nál pedig, amennyiben a konfliktus nem enyhül és megvalósulnak a negatív forgatókönyvek, az év második felében akár a kamatemelés is reális opcióvá válhat.

A nemzetközi folyamatok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterét is beszűkítették. Bár a vártnál alacsonyabb februári hazai infláció indokolhatott volna egy újabb kamatcsökkentést, ez a lehetőség határozottan lekerült a napirendről. Ennek oka az iráni konfliktus hozta kockázatok, a gyengülő forint és a megnövekedett piaci bizonytalanság. A piacok egy része már drasztikus hazai kamatemelést áraz, ám ez egyelőre túlzónak tűnik. Az MNB a rendkívül bizonytalan helyzetben várhatóan a kivárás mellett dönt, amíg a háború hatásai egyértelműbbé nem válnak. Kamatemelésre belátható időn belül csak egyetlen esetben kerülhet sor. Akkor, ha olyan extrém piaci feszültségek alakulnak ki, amelyek más eszközzel már nem kezelhetők, és közvetlenül a pénzügyi stabilitást fenyegetik.