Döntött az EKB a betéti kamatról: ez áll a hátterében

Az eurózóna növekedési adatai a vártnál kedvezőbben alakultak, ezért a jegybank ismét felfelé módosította előrejelzését: 2025-re 1,4 százalékos gazdasági bővülést vár a korábbi 1,2 százalék helyett. Az amerikai vámok gazdasági hatása enyhébbnek bizonyult az előzetes félelmeknél. Bár az exportot továbbra is fékezik a kereskedelmi korlátozások, az idei harmadik negyedéves növekedési adatot 0,3 százalékra módosították felfelé.

A feldolgozóipar – különösen Németországban – továbbra is a gyenge pont, ugyanakkor a munkaerőpiac és a belföldi fogyasztás erős marad. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások és a kedvező hangulatjelzők szintén a régió ellenálló képességét jelzik. A német kormány tervezett védelmi és infrastrukturális kiadásai 2026-ban további lökést adhatnak a gazdasági növekedésnek.

A csütörtöki döntés előtt egyes elemzők már jövő évi kamatemelés lehetőségéről spekuláltak. Isabel Schnabel igazgatósági tag december elején úgy fogalmazott, hogy az inflációs kockázatok jelenleg nagyobbak a gazdasági lassulás veszélyénél, és a szolgáltatási szektor inflációja, valamint a bérnövekedés a vártnál erősebbnek bizonyult. François Villeroy de Galhau ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a lefelé mutató inflációs kockázatok legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint a felfelé mutatók.

Az infláció novemberben 2,1 százalék volt, és 2025 eleje óta a jegybanki célérték körül ingadozik. Az EKB döntése azt követően született, hogy a Bank of England csütörtökön kamatot csökkentett, az amerikai jegybank pedig múlt héten mérsékelte az irányadó rátát.