Újabb kamatemelésről döntött az Európai Központi Bank, miután az eurózónában ismét jelentősen megugrott az infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.
Magyarország uniós csatlakozásával vállalta az euró későbbi bevezetését, több mint két évtized elteltével pedig ismét konkrét célként került napirendre a közös fizetőeszköz.
Magyarországon a lakosság 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre.
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott, 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális.
Újabb jelentős nemzetközi akvizíciót jelentett be az OTP Bank.
Bár a Tisza-kormány 2030-ra célozza az euró bevezetését, az EKB szerint Magyarország most minden fő feltételtől távol áll.
Saját kérésére távozik a Horvát Nemzeti Bank (HNB) éléről Boris Vujčić, aki június elsejétől az Európai Központi Bank alelnöki tisztségét tölti be.
Az euróbevezetés egyik legkézzelfoghatóbb hozadéka a kamatszintek mérséklődése lehetne.
A 2008-as nagy pénzügyi válság folyományaként az EU-ban 2009-től új jogszabályokat fogadtak el a hitelminősítések erősítése, a fogyasztók és befektetők védelmének érdekébe.
Mérsékelt gazdasági növekedést, 3 százalék feletti inflációt és továbbra is magas költségvetési hiányt vár Magyarországon a CIB Bank 2026-ban.
A 2026-os kormányváltás után reális esély nyílhat az euró hazai bevezetésére. Ennek céldátuma 2031 vagy 2032 lehet.
A Tisza Párt 2030-ig megteremtené az euró bevezetésének feltételeit Magyarországon, és kedvező esetben akár ennél korábban is sor kerülhetne a közös európai valuta átvételére.
A piac már most az euróbevezetést árazza: a forint ezért viselkedik egyre inkább stabil devizaként.
Európában egyre több ország működik tartósan magas költségvetési hiánnyal, és a régióban Magyarország sem kivétel.
A Trump-kormányzat lépései miatt egyre sürgetőbbé válik, hogy Európa függetlenedjen az amerikai fizetési rendszerektől.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt tartósan magasan maradó energiaárak súlyos gazdasági válsággal fenyegetik Európát.
Az Európai Központi Bank (EKB) kettős vizsgálatot indított a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvása érdekében.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
A közelmúltban több európai országban is aktív beszédtémává vált az euró bevezetése.
Az Európai Bizottság friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változott meg az egyes tagállamok költség- és árversenyképessége a 2020–2024 közötti inflációs sokk után.
