Bár a Tisza-kormány 2030-ra célozza az euró bevezetését, az EKB szerint Magyarország most minden fő feltételtől távol áll.
Saját kérésére távozik a Horvát Nemzeti Bank (HNB) éléről Boris Vujčić, aki június elsejétől az Európai Központi Bank alelnöki tisztségét tölti be.
Az euróbevezetés egyik legkézzelfoghatóbb hozadéka a kamatszintek mérséklődése lehetne.
A 2008-as nagy pénzügyi válság folyományaként az EU-ban 2009-től új jogszabályokat fogadtak el a hitelminősítések erősítése, a fogyasztók és befektetők védelmének érdekébe.
Mérsékelt gazdasági növekedést, 3 százalék feletti inflációt és továbbra is magas költségvetési hiányt vár Magyarországon a CIB Bank 2026-ban.
A 2026-os kormányváltás után reális esély nyílhat az euró hazai bevezetésére. Ennek céldátuma 2031 vagy 2032 lehet.
A Tisza Párt 2030-ig megteremtené az euró bevezetésének feltételeit Magyarországon, és kedvező esetben akár ennél korábban is sor kerülhetne a közös európai valuta átvételére.
A piac már most az euróbevezetést árazza: a forint ezért viselkedik egyre inkább stabil devizaként.
Európában egyre több ország működik tartósan magas költségvetési hiánnyal, és a régióban Magyarország sem kivétel.
A Trump-kormányzat lépései miatt egyre sürgetőbbé válik, hogy Európa függetlenedjen az amerikai fizetési rendszerektől.
A közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt tartósan magasan maradó energiaárak súlyos gazdasági válsággal fenyegetik Európát.
Az Európai Központi Bank (EKB) kettős vizsgálatot indított a pénzügyi rendszer stabilitásának megóvása érdekében.
A döntéshozók egyelőre kivárnak, hiszen a gazdasági kilátásokat most elsősorban az határozza meg, meddig maradnak tartósan magasak az energiaárak, és mennyire húzódik el a térség válsága.
A közelmúltban több európai országban is aktív beszédtémává vált az euró bevezetése.
Az Európai Bizottság friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változott meg az egyes tagállamok költség- és árversenyképessége a 2020–2024 közötti inflációs sokk után.
Az Európai Központi Bank (EKB) bővíti az eurólikviditást biztosító Eurep-keretét, hogy mérsékelje az euróövezeten kívüli finanszírozási piacok zavarainak kockázatát.
Az euróövezet gazdasági teljesítménye januárban tovább veszített lendületéből: immár második hónapja lassult a növekedés üteme.
Decemberben az euróövezetben az elemzők által vártnak megfelelő mértékben, 0,3 százalékkal csökkentek a termelői árak havi bázison.
A költségvetési egyensúly helyreállításához a GDP arányában mintegy 1-1,5 százalékpontnyi bevételnövelésre vagy kiadáscsökkentésre lenne szükség.
Az eurózóna 2026. január 1-jével, Bulgária csatlakozásával bővült 21 tagúra.
