A 2026 tavaszán megválasztott új kormány határozottan támogatja az eurózónához való csatlakozást, célja pedig a maastrichti kritériumok 2030 körüli teljesítése.
Ha eurót szeretnénk, akkor a csatlakozás előtti néhány évben egyszámjegyű béremelkedésben kell gondolkodni.
A szakember szerint a 27 tagállam lassú, demokratikus döntéshozatala hosszú távon valójában előnyt jelent, hazánk pedig a közép-kelet-európai régió szellemi vezetőjévé válhat.
Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az OTP Bank felvásárolja a balti régió harmadik legnagyobb bankcsoportját, az észt Luminort.
Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója a bankszektort sújtó különadók mielőbbi csökkentését és kivezetését sürgette
Az euró átvétele egy olyan stratégiai lépés, ami alapjaiban határozza meg a magyar gazdaság jövőbeli kereteit.
A kormányváltás után ismét szóba került az euro hazai bevezetésének lehetősége. Jelenleg a költségvetési helyzet ezt nem teszi lehetővé, ám pár éven belül akár reálissá is válhat.
Újabb kamatemelésről döntött az Európai Központi Bank, miután az eurózónában ismét jelentősen megugrott az infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt.
Magyarország uniós csatlakozásával vállalta az euró későbbi bevezetését, több mint két évtized elteltével pedig ismét konkrét célként került napirendre a közös fizetőeszköz.
Magyarországon a lakosság 80 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor mindössze minden negyedik magyar gondolja úgy, hogy az ország fel is készült erre.
A világgazdasági folyamatokat vizsgálva a jegybank által júniusban meghatározott, 2 százalék alatti éves inflációs szint továbbra is reális.
Újabb jelentős nemzetközi akvizíciót jelentett be az OTP Bank.
Bár a Tisza-kormány 2030-ra célozza az euró bevezetését, az EKB szerint Magyarország most minden fő feltételtől távol áll.
Saját kérésére távozik a Horvát Nemzeti Bank (HNB) éléről Boris Vujčić, aki június elsejétől az Európai Központi Bank alelnöki tisztségét tölti be.
Az euróbevezetés egyik legkézzelfoghatóbb hozadéka a kamatszintek mérséklődése lehetne.
A 2008-as nagy pénzügyi válság folyományaként az EU-ban 2009-től új jogszabályokat fogadtak el a hitelminősítések erősítése, a fogyasztók és befektetők védelmének érdekébe.
Mérsékelt gazdasági növekedést, 3 százalék feletti inflációt és továbbra is magas költségvetési hiányt vár Magyarországon a CIB Bank 2026-ban.
A 2026-os kormányváltás után reális esély nyílhat az euró hazai bevezetésére. Ennek céldátuma 2031 vagy 2032 lehet.
A Tisza Párt 2030-ig megteremtené az euró bevezetésének feltételeit Magyarországon, és kedvező esetben akár ennél korábban is sor kerülhetne a közös európai valuta átvételére.
A piac már most az euróbevezetést árazza: a forint ezért viselkedik egyre inkább stabil devizaként.
