Óriási a baj, eltalálták a csernobili atomerőmű védőburkolatát: katasztrófától tart az ENSZ, ez nem tréfa

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete pénteken közölte, hogy a háború sújtotta Ukrajnában található csernobili atomerőmű védőburkolata – amelyet az 1986-os katasztrófa radioaktív anyagainak elzárására építettek – többé nem képes ellátni fő biztonsági funkcióját drónkárok miatt. A támadást Ukrajna Oroszországnak tulajdonítja - írj a Reuters.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) elmondta, hogy a múlt heti ellenőrzés során – amely a 2019-ben elkészült acél lefedő szerkezetet vizsgálta – megállapították: a februári drónbecsapódás, amely a konfliktus harmadik évében történt, rontotta a szerkezet állapotát.

Rafael Grossi, az IAEA főigazgatója közleményében azt mondta, hogy a vizsgálati „misszió megerősítette, hogy a (védőszerkezet) elveszítette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a lezárási képességét is, ugyanakkor nem találtak maradandó károkat a teherbíró elemekben vagy a megfigyelőrendszerekben.” Grossi hozzátette, hogy a javításokat már elvégezték, „de az átfogó helyreállítás elengedhetetlen a további romlás megelőzéséhez és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosításához”.

Az ENSZ február 14-én jelentette, hogy az ukrán hatóságok szerint egy nagy robbanóerejű harci fejjel felszerelt drón csapódott be az erőműbe, tüzet okozott, és megrongálta a négyes reaktor – amely az 1986-os katasztrófában semmisült meg – védőburkolatát.

Az ukrán hatóságok szerint a drón orosz volt. Moszkva tagadta, hogy megtámadta volna az erőművet. A sugárzási szintek normálisak és stabilak maradtak, és nem érkezett jelentés sugárszivárgásról – közölte az ENSZ februárban.

Az 1986-os csernobili robbanás egész Európára kiterjedő sugárzást bocsátott ki, és arra késztette a szovjet hatóságokat, hogy hatalmas erőket és eszközöket mozgósítsanak a katasztrófa kezelésére. Az erőmű utolsó működő reaktorát 2000-ben zárták be.

Oroszország több mint egy hónapig megszállva tartotta az erőművet és környékét a 2022 februárjában indított invázió első heteiben, amikor erői megpróbáltak előrenyomulni az ukrán főváros, Kijev felé.

Az IAEA az ellenőrzést egy országos felméréssel egy időben végezte, amely az ukrán–orosz háború közel négy éve alatt az elektromos alállomásokban keletkezett károkat mérte fel.