A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása.
Új ajánlást adott ki az MNB a pénzügyi szervezeteknek a fogyatékossággal élő ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról, miután egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel.
Az Európai Központi Bank vezető közgazdásza szerint az eurózóna inflációs küzdelme a végéhez közeledik, miután a fogyasztói árak növekedése a jegybanki cél alá süllyedt májusban.
Rövidtávú gazdasági kilátások földre kényszerítve címmel tartott sajtótájékoztatót az ING bank vezető elemzője, Virovácz Péter.
A Magyar Nemzeti Bank jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését.
A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 6,5%-on tartotta az alapkamatot,
A speciális kompenzációs eljárás kidolgozása során a hitelintézet már az MNB által megfogalmazott „öt csapás” intézkedéscsomag irányait is figyelembe vette.
A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint a magyar fizetőeszköz nagyon stabil volt az elmúlt időszakban, aki nyaralást tervez, annak érdemes lépnie.
Két év alatt több mint 2500 milliárd forintos veszteséget hozott össze az MNB. A forint gyengülésén ugyanakkor nagyot kaszált a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank 2024-ben 788,7 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, ami jelentős javulás a 2023-as 1763,2 milliárdos negatív eredményhez képest.
A magyar bankrendszert továbbra is magas jövedelmezőség, bőséges likviditás és megfelelő tőkeellátottság jellemzi.
Sem az alapkamat szintjén, sem a kamatfolyosó szélein nem változtatott a jegybank Monetáris Tanácsa.
Az infláció 4,2%-os szintje még mindig meghaladja az MNB 3±1 százalékos toleranciasávját, és jelentős bizonytalanságot okoz.
Közel 20 000 milliárd forint hever a magyaroknál lekötetlenül - derül ki az MNB statisztikáiból.
Tartósan 400 forint felett marad az euró árfolyama az idén, és várhatóan a jegybank sem nyúl hozzá az alapkamathoz a szűk mozgástér miatt.
Az MNB a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés helyreállításáig megtiltotta a River Factoring Zrt.-nek az osztalékfizetést.
A személyi hitelek piacán márciusban jelentősen nőtt a kihelyezett hitelek összege.
Márciusban jelentősen emelkedett az újonnan kihelyezett lakáshitelek szerződéses összege.
A lassulás jelei között szerepel az infláció csökkenése, az ipari termelés visszaesése, valamint a vállalati és lakossági hitelfelvétel csökkenése.
A török központi bank váratlanul 350 bázisponttal 46,0 százalékra emelte a hétnapos repóműveletek kamatát.
