A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ben is jelentős, 554 milliárd forintos veszteséggel zárt, amivel az elmúlt öt év halmozott vesztesége már meghaladja a 3500 milliárd forintot.
A várható gazdaságpolitikai lépések és az euró esetleges bevezetése miatt jelentős kamatcsökkenés körvonalazódik a magyar hitelpiacon.
Bár a pénzintézetnél drágul a hitelfelvétel, a piacon továbbra is több bank kínál a jogszabályi maximumnál kedvezőbb feltételeket.
Az euróbevezetés egyik legkézzelfoghatóbb hozadéka a kamatszintek mérséklődése lehetne.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely legutóbb áprilisban 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot.
Akár a GDP több mint 4 százaléka is „felszabadulhatna”, ha a kiadások a régiós szintre csökkennének.
A Magyar Nemzeti Bank első negyedévi adatai szerint a magyar háztartások több mint 20 ezer milliárd forintot tartanak készpénzben és látra szóló bankbetétekben.
A fix akamatozású kötvények fél százalékkal csökkennek, több korábbi sorozat értékesítését lezárják.
A magyar államadósság átlagos hátralevő futamideje 5,5 év, ami rövidebb, mint a régió más országaira jellemző 6-8 év, és rövidebb az EU és az Eurózóna 8-8,5 éves átlagánál is.
Miközben Budapesten már egy átlagos belvárosi lakás ára is könnyedén átlépi a 100 millió forintot, a magyar fizetések továbbra is jócskán elmaradnak a régiós versenytársaktól.
Hozamcsökkenés mellett értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ.
A kormányváltást követően négyéves csúcsra erősödött a forint. Ez ritka és vonzó vételi lehetőséget teremt a devizabefektetések iránt érdeklődőknek.
Hiába maradt magasan a kamatkörnyezet Magyarországon, rengeteg megtakarító továbbra is olyan bankszámlán vagy lekötött betétben tartja a pénzét, amely szinte semmit sem fizet.
Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje a védelmi képességek fejlesztését célzó uniós SAFE programnak a tagállamok közül.
Az amerikai költségvetésben látványos átrendeződés indult el, amely hosszú idő után újraírhatja a kiadási prioritásokat.
Áprilisban mind a négy meghatározó jegybank változatlanul hagyta az irányadó kamatot, de a döntés mögött nagyon különböző monetáris politikai helyzetek állnak.
Május 4-től módosítja a piaci kamatozású lakáshitelek kamatát hazánk egyik legnagyobb bankja.
A korábbi slágertermék, az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) a pénzromlás drasztikus lassulásával elvesztette versenyképességét.
A hozamok csökkenése lefelé húzhatja a lakáshitelek kamatát, ami új vevőket hozhat vissza az ingatlanpiacra.
Tovább folytatódott az ingatlanok drágulása az év utolsó negyedévében, így országosan több mint 23 százalékos volt az éves áremelkedés.
